Hogyan és miből valósítaná meg az EU a zöld átállást?

Az európai Green Deal, az üvegházhatású gázok 55 százalékos kibocsátáscsökkentését célozta meg 1990-hez képest 2030-ra. Fontos, hogy a kutatás fejlesztésbe befektessünk azért, hogy a mai technológiák még olcsóbbak legyenek, és ezáltal széles tömegek számára legyenek elérhetők. A tiszta technológiák a körforgásosság megvalósulásához is hozzájárulnak. Az EU fenntarthatósági stratégiája egyben versenyképességi stratégia is, támogatva a cégvezetőket az ilyen irányú döntésekben, ehhez a legnagyobb tehetségeket vonjuk be a programba - mondta el a konferencia nyitóelőadásában Rosalinde Van Der Vlies, Director, DG Research & Innovation , Clean Planet European Commission.

A szakértő kiemelte, hogy a dekarbonizáció és a tiszta energia elősegítésére 7 milliárd euró PPP konstrukcióban áll rendelkezésre, ami többek között a légiiparban, a motoriparban, a hidrogénszektorban és az akkumulátoriparban is segíti a jó megoldások terjedését. A hidrogénipar támogatása különösen fontos a technológiai ipar számára és egyben helyi munkahelyeket is teremt.

Az unióban 100 európai város 2030-as klímasemlegességén dolgozunk, ebben 3 magyar város is benne van, Budapest mellett Miskolc és Pécs. Ennek finanszírozásában az Európai Beruházási Bank is részt vesz. Az EU Bizottság elkötelezett a tisztaenergia-átmenet megvalósításában és a folyamat felgyorsításában, amihez az állami és a magánszektor együttműködése szükséges. Fontos az energiaiparban az új megoldások keresése a tagállamokkal és oktatási intézményekkel együttműködve – világított rá a szakértő.

EU-s pályázati lehetőségek

A zöld projektek és a fenntartható gazdaság gyorsítóit jelentő pályázatokról beszélt előadásában Petri Bernadett, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos, ügyvezető igazgató, Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI).

Kiemelte, hogy a fenntarthatóság nem egyenlő a zöldítéssel, a fenntarthatóság lényege, hogy kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét arra, hogy kielégítsék saját szükségleteiket. A zöld átállás nagyon ambiciózus, de egyben nagy kihívásokat is tartogat.

A cél, hogy Európa ne függjön külső szereplőktől, legyen saját kapacitása és képessége bizonyos energia előállítására.

A stratégiai autonómia mellett viszont az iparban megjelent a versenyképesség is, mint fontos szempont. A Net Zero célja a fenntarthatóság és az iparági törekvések ötvözése, és az ilyen irányú kapacitásépítésre az utóbbi időben sokkal nyitottabb lett a Bizottság, ehhez finanszírozást is nyújt, hiszen a gazdasági szereplőktől nem elvárható a saját forrásból történő finanszírozás. Az ehhez kacsolódó jogi keret kapcsán már született is egy megállapodás.

A támogatott energiahordozók irányelve értelmében a zöld átálláshoz technológia és nyersanyagszükséglet kell, ez vagy importból vagy helyben állítható elő. Itt a legfőbb cél, hogy az EU ezen energiahordozók 40 százalékát képes legyen előállítani. A megújulók – nap, szél, biogáz stb. - közé végül nagy viták között bekerült a nukleáris energia is. Ezekhez lehet finanszírozást kapni - tette hozzá.

Az innováció önmagában viszont nem jelent megoldást, európai szintű versenyképes projektekre van szükség,

és hogy a technológia átültethető legyen az unió többi tagállamába is. Ebben négy szempontnak kell érvényesülnie: előrelátható, alkalmazkodó, befogadó és rugalmas/érzékeny legyen az adott innováció.

Az EU költségvetésén belül a közvetlen támogatások aránya folyamatosan nő, a 2021-2027-es ciklusban ez már 377 milliárd euró,

ami szinte egyenlő a kohéziós alap és a közös agrárpolitika keretösszegével. Az egyes szereplőknek át kell állniuk a nemzetközi szereplőkkel történő projektalapú együttműködések megközelítésére, de nem a forrásszerzésnek kell az elsődleges célnak lennie, a pályázóknak kell egy szakpolitikai megismerés, az egyes feladatok megismerése, másrészt a cégeknek hosszútávú stratégiákban kell gondolkodniuk. A nemzetközi kapcsolatépítéseknek is kiemelt fontossága van, valamint az uniós döntéshozókkal történő kapcsolatba lépésnek.

A finanszírozás terén beszélni kell a LIFE programról, melynek kiírásai a napokban jelentek meg. Ez egy nemzetközi együttműködésekre, európai innovációkra épülő program, melynek célja a természet és biodiverzitás megőrzése, az éghajlatváltozás mérséklése, a tisztaenergia-átmenet és az életminőség megőrzéséhez szükséges körforgásos gazdaság megteremtése. A programban 32 darab új felhívás 571 millió euró keretösszeggel jelenik meg, szeptemberi beadási határidőkkel, köztük ténylegesen infrastrukturális programok is.

Emellett az Innovációs Alap is egy forrásszerzési lehetőség, ami az innovációt versenyképességi szempontból közelíti meg, főleg a közép- és nagyvállalatok számára. Ebben a megújuló hidrogén tömegének arányában lehetett forrást szerezni, de 2025-re ki fog nyílni a hidrogénen túl is az alap, és más technológiákat is támogatni fog.

Végül a Horizon Európa programot kell említeni, amiben a klímasemleges és okos városok terén léphetünk tovább, Magyarországon többek között a már említett Budapest, Pécs és Miskolc szerepel benne.

Miért érdemes az operatív programok mellett a közvetlen forrásokra is pályázni?

Az operatív programok inkább a termelést finanszírozzák, de ha egy cég nem innovál, akkor lemarad. Ezért fontos innovációba is befektetni, ami segít a nemzetközi piacra lépni és elkerülni, hogy belecsússzunk a közepes jövedelem csapdájába - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ