Magyar sikertörténet a nemzetközi papírpiacon: megszólal az év pénzügyi vezetője

Portfolio: Kozma Andráshoz (alábbi képünkön balra), a díjat alapító Credit Management Group vezérigazgatójához fordulok először. Mit kell tudni a CFO of the year díjról?

Kozma András: A Credit Management Group által alapított díjnak most már nagy hagyománya van, idén a nyolcadik alkalommal adtuk át a Portfolio-val közösen. Azoknak a kiemelkedő gazdasági és pénzügyi vezetőknek a munkáját ismerjük el vele, akik valamilyen módon

példát mutatnak teljesítményükkel a szakmájuknak, a hazai vállalati közösségnek. Nem a cégeket, hanem a CFO-kat díjazzuk.

Milyen szempontok alapján esett éppen Kozmáné Kiss Juliannára idén a zsűri választása?

Kozma András: A Vajda Papír pénzügyi vezetőjeként végzett munkája jócskán meghaladja egy átlagos pénzügyi igazgató felelősségi körét. A stratégiai döntésekben való közreműködés, a strukturált finanszírozási formák igénybevétele, a cég M&A és beruházási aktivitása, egyedi pénzügyi és elszámolási módszerek vagy technikák alkalmazása, a tőzsdei előkészítés feladata mind ide tartozik. Ritkaságnak számít a külföldi leánycégek irányításának az ellátása és az ipari zöldkötvények kibocsátása is, ez utóbbiban a Vajda Papír első volt 2021-ben Magyarországon.

Kedvenc mondatom Julianna nyertes pályázatában így szólt: „Elsődleges célom, hogy az általam vezetett terület papírmentesen és magas színvonalon támogassa a cégen belüli társosztályokat, a külsős partnereket”. A díjazotthoz fordulok: a digitalizáció és a papírmentesítés korában milyen jövője van a papíriparnak?

Kozmáné Dr. Kiss Julianna: Miközben az irodai munkavégzés egyre inkább a papírmentesség felé halad, fontos észrevenni, hogy a mindennapi életünkben továbbra is jelentős szerepet játszik a papír. Gondoljunk csak arra, mennyi papírt használunk otthon, a lakásunk különböző helyiségeiben. Nemigen van helyettesítője a toalettpapírnak, de a papírzsebkendőnek és a konyhai papírtörlőnek is alig.

A papíriparnak tehát fókuszt kellett váltania, de ez minket nem érintett: irodai papírt nem gyártottunk korábban sem.

Vannak viszont olyan nem helyettesíthető higiéniai termékek, amelyek még nincsenek a palettánkon, de megjelenhetnek.

Az ESG jegyében újrahasznosított papír alapanyagból dolgoznak?

Nem, a higiéniai papírtermékek esetében az újrafelhasznált papírtermékek iránt nincs igazán kereslet. Ehelyett olyan cellulózt használunk az úgynevezett FSC minősítésnek megfelelően, amely 100 százalékban felelős erdőgazdálkodásból származik, természetes módon újratermelődik, kifejezetten papírgyártásra szolgál. Nincs hulladékképződésünk sem, mert mindent újra felhasználunk.

Ez a fajta papíripar abszolút fenntartható és körforgásos.

Ugyanakkor a papírgyártás egy energiaigényes iparág, és az energiaválság a Vajda Papírt is érzékenyen érinthette.

Így történt, ugyanakkor a 2022-es veszteséges működés után tavaly ismét sikerült újabb nyereséges évet zárnunk. Az energiaválság csak megerősítette ESG-vállalásainkat. Olyan döntéseket hoztunk, amelyek segítették függetlenedésünket a fosszilis energiától. Nagy energiahatékonysággal működő második papírgépünket is üzembe helyeztük, napelemek kiépítésén dolgozunk és az energiapiaci árak ingadozásaihoz is alkalmazkodtunk.  Ma már saját előállítású alappapírból készülnek a termékeink, nem szorulunk külső papír beszállítására a további feldolgozáshoz sem. Ez egyszerre javította a környezeti kibocsátásunkat, az  önköltségi szintünket és eredményünket is.

Hogyan fogadta a CFO of the year díjat, és melyek voltak azok a mérföldkövek a munkájában, amelyek miatt úgy érzi, kiérdemelte az elismerést?

Nagy megtiszteltetésként ért és boldogan vettem át a díjat, ez pályafutásom egyik legszebb szakmai elismerése.

Valószínűleg az a sokrétűség játszott szerepet a zsűri döntésében, amire András már utalt, és a pályázatomon is jól látszott. Büszke vagyok a cég innovációs képességére, ami a pénzügyi területen is megmutatkozik. 2019 óta dolgozom a cégnél, a 2021-es zöldkötvény-kibocsátásban már nagy szerepem volt. Az idő rövidsége és elsőnek lenni, talán ez volt akkor a legnagyobb kihívás. A zöld kötvény, mint forrásbevonási forma kiválasztása után mindössze két hónap állt rendelkezésünkre a megvalósításhoz.

Mennyiben más egy zöld kötvény kibocsátása, mint egy hagyományos kötvényé, és miért döntöttek mellette?

Egy átfogó minősítést kellett hozzá elvégeztetni, ezen kívül lényegében megfelelt egy normál kötvénykibocsátásnak.  Szerettük volna hangsúlyozni vele a fenntarthatóság és az ESG iránti elkötelezettségünket, ezzel a témával ekkor kezdtünk el mélyebben foglalkozni. Azóta már két ESG-jelentésünk is napvilágot látott. A kötvénykibocsátás egy konkrét beruházáshoz kötődött, amivel bizonyítottuk, hogy sokkal energiatakarékosabban, környezetbarátabb és fenntarthatóbb módon gyártunk, mint korábban. Nem álltunk le a fejlesztésekkel:

egy automata raktár felépítését tervezzük, ami nagy mértékben fogja csökkenteni energiafelhasználásunkat és munkaerőköltségünket is,

és ahogy említettem, napelem-beruházásunk is folyamatban van.

Milyen finanszírozási formákban gondolkodnak jelenleg? Matolcsy György bejelentése szerint közeledik az MNB újabb zöldkötvény-programja.

Elsődleges finanszírozási formánk a bankhitel, ez, ha nem is olyan kedvező kamatszintek mellett, mint korábban, továbbra is elérhető számunkra.

Tervezünk kötvénykibocsátást is a jövőben, már nagyon várjuk a jegybank új zöldkötvényprogramját,

hiszen a kondíciói feltehetően jobbak lesznek a piaci kondícióknál, és a Növekedési Kötvényprogramnak köszönhetően már egy bejáratott forrásbevonási formának számít.  3-5 éves időtávon pedig tőzsdére lépés a cél, ugyanis ez a forrásszerzésnek egy újabb diverzifikációja amely jól illeszkedik a vállalat hosszútávú stratégiájába.

Mennyire tekinthető nemzetközi cégnek ma a Vajda Papír?

Termékeink több mint felét exportpiacokon értékesítjük, bevételünk több mint fele devizában keletkezik. Az alappapír többlet termelésünket is export piacokon értékesítjük. Nagy mennyiségű terméket szállítunk Skandináviába, főleg Svédországba, Finnországba és a Baltikumba. Romániában, Ausztriában és Svédországban is vannak leányvállalataink, amelyek szintén fejlesztések előtt állnak. Norvégiában viszont több mint egy évtizede működő gyárunkból szolgáljuk ki a helyi partnereinket. Felépítését és működését tekintve a magyar tevékenységhez hasonló az integrációja a norvég vállalatunkénak is.

Hogy éri meg a drága munkaerővel rendelkező Norvégiában gyártani?

A munkaerő valóban drágább, ugyanakkor az alapanyagok és az anyagárak hasonlóak, az energiaárak kedvezőbbek, a piaci kereslet pedig erősebb. Ottani tevékenységünk stabilan tartja a megszokott margint, nem jellemzőek az energiaárak kilengései, és sokat segít az ott felhasználható megújuló energia is. Így az ottani operációnk csaknem károsanyag-kibocsátásmentes.

Az alapanyagárak ingadozása mekkora kockázatot jelent a cég számára?

Meglehetősen nagyot, hiszen jól lekövethető ciklikusság nélkül, nehezen előre jelezhető módon változnak az alapanyagárak, és nincs árutőzsdei árfolyamuk. Hosszabb távra fixált beszállítói árakkal, banki és más fedezeti ügyeletekkel tudunk védekezni a piaci ingadozásokkal szemben. A cellulóz árának változását az úgynevezett PIX referencia árindex mutatja, ám erre az előrejelzésben kevésbé hagyatkozhatunk.

Fuvarozási egységet is létrehoztak, miért?

A cél, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a piaci ingadozásoknak, illetve 100% kiszolgálási szint mellett is további hatékonyságjavulást érjünk el. Saját tulajdonú és lízingelt gépkocsikkal vegyesen működő fuvarozási egységünket nemcsak saját termékeink szállítására, hanem harmadik félnek való fuvarozási szolgáltatás céljából hoztuk létre. Ugyanakkor mi is igénybe veszünk saját termékeink fuvarozásához külső partnereket is.

Mekkora növekedési potenciált lát a cég előtt?

Jelenleg 70 milliárd forint feletti éves árbevétellel és több mint 600 munkavállalóval elégítjük ki a fogyasztóink és partnereink legmagasabb igényeit,

és kifejezetten úgy látjuk, van még előttünk növekedési potenciál. A régiós országokban még nem éri el az egy főre jutó papírfogyasztás a fejlett országokra jellemző szintet. A Balkánon nagyot nőhet még a teljes piac is, míg a skandináv országokban harcolni kell a nagyobb piaci részesedésért. Míg a toalettpapír iránti keresletet inkább csak a demográfia és a termékfejlesztések alakítják, a papírzsebkendő, a szalvéta vagy a papírtörlők területén még nagy a piaci potenciál. Tendereken való részvétellel, és személyes megkeresésekkel, világszínvonalú gyárainkban tartott work-shopokkal akvirálunk újabb és újabb vevőket, partnereket, ugyanakkor folyamatos kihívást jelent, hogy a Vajda-Papírhoz és az Ooops! márkatermékünkhöz egyértelműen tudják kapcsolni a magas minőséget és a fenntartható alapanyag- és gyártástechnológia-választást.

Ön multitól érkezett egy magyar tulajdonú nagyvállalathoz. Milyen különbségeket tapasztalt a munkamódszerben és az irányítási modellben?

Látványosak a különbségek. A multinacionális cégeknél mindig volt felettünk egy szervezet, divízió vagy központ, amely meghatározott szabályok és bejáratott folyamatok szerint kérte rajtunk számon a feladatok teljesítését. A Vajda Papírnál a kis- és középvállalkozásokra jellemző rugalmasság és gyors döntéshozatal adottság, de

a rugalmasság felől egyre inkább a professzionális vállalatirányítás felé kell elmozdulnunk.

Mennyire erős a gazdasági vezető pozíciója egy magyar nagyvállalatnál a multihoz képest?

Nálunk ez sokkal erősebb funkció, mint a multiknál. A multiknál vezetve vagyunk, nem léphetjük túl a hatáskörünket. A nagy döntések nem a magyar cégeknél születnek, hanem a nemzetközi központban vagy divízióban. A Vajda Papírnál nagyobb lehetőségem van arra, hogy javaslatokat tegyek, természetesen ez nagyobb felelősséggel is jár. A multira jellemző lebonyolító funkció helyett tehát döntési felelősséggel járó menedzsment funkció az enyém.

Közeleg az év vége, melyek a legfontosabb 2025-ös célkitűzései?

Továbbra is olyan stabil csapatot szeretnék tudni magam mögött, amely élen jár a digitalizációban és a többi terület hatékony, pontos és gyors kiszolgálásában, emellett a tulajdonosi elvárásoknak is maximálisan megfelel.

A legnagyobb kihívásnak most a nemzetközi számviteli rendszerre, az IFRS-re való átállás tűnik,

és 2025-ben olyan feladatok is várnak rám, amelyekről ugyan egyelőre nem beszélhetek, de nagy újdonságot fognak hozni a vállalat életébe. Ezek az eddiginél is jobban igénybe vehetik a terhelhetőségünket és a kreativitásunkat.

Fotók: Stiller Ákos / Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.