Milyen konkrét jogi feladatok végezhetők hatékonyabban AI-alapú megoldásokkal?

Javában zajlik a digitális transzformáció, nincs olyan szektor vagy cég, amelyre ne lenne hatással valamilyen formában. Hogyan formálja át mindez a jogi osztályok munkáját, és milyen új feladatokkal kell szembenézniük?

Vági Renátó: Manapság egyre több nagyvállalat alkalmaz különféle technológiai eszközöket, főként mesterséges intelligencia alapú megoldásokat, hogy növelje a munkavégzés hatékonyságát. A jogi osztályok számára ez jelenti az új kihívást, hiszen fontos, hogy ezeket a technológiai eszközöket, vagy akár a cégek által nyújtott technológiai szolgáltatásokat úgy alkalmazzák, hogy megfeleljenek az előírásoknak. 

Szólláth Edina: A vállalatoknak nemcsak gyorsan kell reagálniuk a szabályozási változásokra, hanem arra is figyelniük kell, hogy előrelátóan kezeljék a fejlesztéseiket. A legfontosabb területek, ahol a szabályozáshoz alkalmazkodni kell

a kiberbiztonság, az adatvédelem, a mesterséges intelligencia használata és az online platformok működése.

Különleges helyzetben vagyunk a Wolters Kluwernél, hiszen egyszerre biztosítjuk is a technológiát és mi magunk is használjuk azokat. Célunk, hogy segítsünk az ügyvédek, jogtanácsosok és a nem-jogászok számára is eligazodni ebben a gyorsan változó digitális világban, és hogy a szakértői megoldásaink hatékonyabban támogathassák a vállalatokat abban, hogy minél inkább megfeleljenek a jogi előírásoknak.

Mennyire tudnak a hazai vállalatok jogi osztályai lépést tartani a változásokkal? És mennyire rugalmasak a cégek, képesek elég gyorsan alkalmazkodni?

Sz.E.: Ez attól is függ, hogy egy vállalat milyen szoftvereket és digitális megoldásokat használ, vagy egyáltalán használ-e valamit. Vannak cégek, amelyek még csak a digitális érettség belépő szintjén tartanak, de egyre többen már egészen magas szintű technológiát használnak. Ráadásul az iparág is számít, hiszen például egy egészségügyi technológiával foglalkozó, egészségügyi termékeket előállító (pharma) cégnek sokkal szigorúbb szabályozásokat kell figyelembe vennie.

Minden évben elkészítjük a "Future Ready Lawyer" c. kutatást, amelyben a vállalati jogtanácsosok és az ügyvédi irodák munkatársainak tapasztalatait külön-külön elemezzük, hogy jobban megértsük, hogyan alkalmazkodnak a jogi osztályok a változó környezethez. Még ma is a legnagyobb figyelmet kapó téma a mesterséges intelligencia használata és gyakorlati alkalmazása a jogi szakmában. Ez a havi meetupjainkon is hangsúlyos szerepet kap. A kutatásunk szerint

a jogi osztályok 76%-a, míg a jogi irodák 68%-a heti szinten használ mesterséges intelligenciát,

ami jelentős növekedés az előző évi adatokhoz képest, ez is mutatja, hogy a jogi szakemberek egyre inkább felfedezik és alkalmazzák az AI-t. Sőt, sokan a következő években terveznek is befektetni saját mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftveres megoldások használatába és az ezzel kapcsolatos fejlesztésekbe annak érdekében, hogy még inkább beilleszthessék azt a munkafolyamataikba, és természetesen azért, hogy versenyelőnyre is szert tegyenek. 

V.R.: Az adaptálódási szándék egyértelműen megvan a jogi szakemberekben, azonban a kutatás érdekes eredménye, hogy azok közül, akik szeretnék beépíteni a mesterséges intelligenciát a napi feladataikba, körülbelül az 50% még kihívásokkal küzd. Nem biztosak abban, pontosan hogyan használhatják a technológiát, és melyik feladatokat tudják hatékonyabbá tenni vele. Az AI eszközök használatához szükséges szakértelem és jártasság terén is hiányosságokat éreznek. A jogi egyetemek nem biztosítanak lehetőséget az információtechnológiai tudás megszerzésére, ezért külön hangsúlyt kell arra fektetni, hogy pontosan hogyan is lehet ezeket a megoldásokat használni. 

A Legaltech meetupokon gyakorlati példákon keresztül, szakértők segítségével mutatjuk be, hogyan alkalmazhatók a különböző jogi technológiák. Ezen kívül több egyetemen is indítottunk legaltech kurzusokat, hogy a jövő jogászai könnyebben elsajátíthassák ezeknek a technológiáknak a használatát. Cégeknek is indítottunk egy képzést, ahol bemutatjuk a legújabb mesterséges intelligencia eszközök jogi alkalmazási lehetőségeit, mint például a ChatGPT-t, a Perplexity AI-t vagy a Google NotebookLM-et.

Olyan eszközöket szeretnénk létrehozni, amelyek könnyedén integrálhatók a jogi szakemberek meglévő munkafolyamataiba. Az egyik leggyakoribb visszajelzés, hogy

nem szeretnének újabb, különálló eszközt használni, ami nem illeszkedik a jelenlegi workflow-jukba.

Inkább olyan megoldást keresnek, ami nem változtatja meg a munkafolyamatokat, de hatékonyabbá teszi a feladatok elvégzését. 

Milyen konkrét jogi feladatokat lehet hatékonyabban végezni a mesterséges intelligenciával támogatott megoldásokkal?

V.R.: Az új, nyelvi modellekre épülő mesterséges intelligencia eszközök nagyon hasznosak lehetnek a dokumentumok elemzésében és összehasonlításában, illetve, hogy az összehasonlításból következtetéseket vonjunk le akár a jogszabályi megfelelőség tekintetében.

Ha egy új jogszabályváltozás lép életbe, ezek az eszközök sokkal gyorsabbá teszik annak megértését és feldolgozását.

Ezekbe a megoldásokba egyszerűen feltölthetjük az információkat, és szabad szavas kérdésekkel is kommunikálhatunk velük, miközben elég pontos válaszokat adnak. Ha például egy jogszabály-módosításról van szó, összehasonlíthatjuk az új és a régi változatot, és kérhetünk segítséget az elemzéshez. Ha ezeket az eszközöket a vállalatok belső szabályzataival párosítjuk, akkor lehetőség van összehasonlítani a belső irányelveket a jogszabályokkal. Ha a belső szabályzat nem teljesen felel meg a jogszabályoknak, az eszköz segíthet a kockázatelemzésben is. Fontos odafigyelni arra, hogy milyen dokumentumokat töltünk fel a nyílt hozzáférésű vagy felhőalapú eszközökre. 

A belső adataink feltöltése ugyanis adatvédelmi kockázatot jelenthet, mivel ezeket az adatokat a rendszerek frissítéséhez vagy új modellek létrehozásához is felhasználhatják. Mindig hangsúlyozzuk, hogy ügyelni kell arra, hogy személyes adatok és üzleti titkok ne kerüljenek ki. Ha biztonságosabb megoldást keresünk, akkor belső szervereken vagy más védettebb környezetekben futó modellek is rendelkezésre állnak.

Sz.E.: A jogszabályváltozások nyomon követésére többféle megoldás is létezik, ezek alkalmazása nagyban függ a vállalatok vagy szervezetek igényeitől, valamint az iparágtól. Vannak egyszerű eszközök, de akár bonyolultabb, projektmenedzsmentbe illeszthető szoftverek is. Ezek gyakorlatilag már automatikusan figyelik a jogszabályokat, és értesítést küldenek, ha valamelyik változás releváns a cég számára. A felhasználó beállíthatja, hogy mely jogszabályok változásait szeretné figyelni, és jelentéseket tölthet le a legfrissebb változásokról.

Azt gondolom, hogy a jogszabályok változásainak nyomon követése a megfelelés támogatásához egy belépő szint, kvázi a start vonal. A professzionális eszközök ennél többre is képesek, ugyanis lehetővé teszik, hogy a jogszabályváltozásokhoz különféle megfelelőségi feladatokat rendeljünk, és a cégen belüli területekre bontva különböző teendőket rendeljünk hozzá.

Az ilyen rendszerek képesek a jogszabályokhoz kapcsolódóan elvégzett feladatokról és változásokról, vállalati jogszabályi megfelelésről részletes nyilvántartást vezetni

annak érdekében, hogy minden a cég működését befolyásoló változás naprakészen elérhető legyen. A saját fejlesztésű Compliance termékünk, az online elérhető Complist kibővült egy dokumentumfigyelő modullal is, amely azt a célt szolgálja, hogy az egyes vállalati dokumentumainkban hivatkozott jogszabályok változásait nyomon követhessük, dokumentálhassuk annak ellenőrzését. Segítségével a felhasználók könnyedén feltölthetik saját dokumentumaikat, például egy ÁSZF-et, a rendszer pedig automatikusan áttekinti a feltöltött dokumentumban szereplő jogszabályi hivatkozásokat (csak ezeket elemzi – semmilyen más, érzékeny adatot vagy üzleti titkot nem vizsgál). Így a jogszabályi változásokra fókuszálva, az adott dokumentumban hivatkozott jogszabályokat külön figyelhetjük, és nyomon követhetjük azok frissítéseit.

Nyáron újabb határidők következnek, pontosan milyen előírásokat kell majd a cégeknek szem előtt kell tartaniuk?

Sz.E.: Azt gondolom, hogy idén mindenki a közelgő akadálymentességi irányelv előírásainak betartására készül, amelyet június 28-tól kell alkalmazni. Ez az új szabályozás rengeteg területet érint, így érdemes minél előbb felkészülni rá, hiszen a határidő közeleg és nagyon sokrétű az előírás. Bár kihívásokkal járhat az átállás, de annál könnyebbé válik, minél inkább előre dolgozik egy vállalat a megfelelésen, és minél többet beszélünk róla szakmai fórumokon is.

A kiberbiztonsági szabályok, mint a NIS2 rendelet, már életbe léptek (tavaly erről beszélt szinte mindenki), és a cégeknek biztosítaniuk kell, hogy megfeleljenek ennek. Ezzel kapcsolatos feladat, hogy 2025-től minden évben részletes jelentéseket kell készíteniük, amelyek bemutatják, hogyan kezelik a kiberbiztonságot és az esetleges biztonsági incidenseket. Ezen kívül az AI használatára is vonatkoznak előírások, melyek közül van, ami már hatályos (2025. február 2. – tiltott AI-gyakorlatra vonatkozó szabályok) és van, ami pedig kicsit később, 2025. augusztus 1-től fog életbe lépni, amelyek többek között az általános célú AI modellekre vonatkozó irányítási és kötelezettségi szabályok előírásaira és annak megfelelésére vonatkoznak.

Mi történik, ha egy vállalat nem felel meg a jogszabályi kötelezettségeinek, milyen szankciókkal kell számolnia?

Sz.E.: Elsősorban pénzbírságra számíthat, de nagyon sok mindentől függ, például a jogsértés mértékétől és a vállalat méretétől. Ha a GDPR-ral kapcsolatos tapasztalatokból indulunk ki, akkor kiszabhatnak kifejezetten magas összegeket is, ahogy ez a GDPR esetében meg is történt. Szerintem a hatóságok inkább segítő szándékkal fognak eljárni, mert előre láthatóan nem az a céljuk, hogy minél több bírságot szabjanak ki, hanem az, hogy biztosítsák, hogy a cégek működése megfeleljen a jogszabályoknak. Emellett számítani lehet arra is, hogy azok a vállalatok, amelyek nem tartják be ezeket az előírásokat, reputációs károkat is szenvedhetnek, a presztízsveszteségnek pedig gyakran sokkal nagyobb hatása van, mint maga a bírságnak.

Digital Compliance 2025

2025. május 6-án újra körüljárjuk, hogyan hat a LegalTech és a DigitalCompliance a versenyképességre és melyek a digitális térben való vállalati jelenlétet meghatározó legfontosabb jogi-szabályozási területek.

Információ és jelentkezés

V.R.: A pénzbírságokon és a reputációs károkon kívül fontos hangsúlyozni, hogy ezek a szabályok valóban sokak életére lehetnek hatással. Például az akadálymentességi irányelv betartása nemcsak jogi kötelezettség, hanem olyan intézkedés is, amely segíthet abban, hogy mindenki könnyebben hozzáférjen a digitális tartalmakhoz.

Az akadálymentesség nemcsak egy adott csoportot érint, hanem bárki számára hasznos lehet,

aki hosszú munka után vagy valamilyen fáradtság miatt jobban értékeli a könnyebben olvasható felületeket. Ez egy olyan szempont, amit mindenkinek figyelembe kell vennie.

Hogyan lehet a compliance támogató technológiai megoldásokat beépíteni a meglévő rendszerekbe?

Sz.E.: Amikor egy új szoftvert vezetünk be egy folyamatba, az egyik legfontosabb szempont, hogy a felhasználók számára ismerős legyen felület, vagy legalább annak egy része, így nem kell teljesen új megoldás kezelését, használatát megtanulniuk. Az a cél, hogy ne egy vadonatúj felületet kínáljunk, hanem a termékeinket és szolgáltatásainkat egy átgondolt, összekapcsolt rendszerként fejlesszük tovább, mint egy ökoszisztémát. Így amikor a felhasználó belép, már egy olyan környezetben találja magát, amelyet könnyen felismer és könnyebben elsajátítja a használatát. A változásokkal szembeni ellenállás is kisebb lesz, ami egyébként gyakori, amikor új technológiát vezetünk be, ha egy ismert, megszokott felületen dolgoznak. Sokkal könnyebb elfogadtatni velük az új megoldásokat, így – akár pl. egy nagyobb ügyvédi irodán belül - a Jogtár®-ra építve egy összekapcsolt rendszert alakítunk ki, ami segíti a folyamatok gyorsabb és könnyebb bevezetését.

V.R.: Arra törekszünk, hogy a termékeink könnyen összekapcsolhatóak és integrálhatóak legyenek egymással, de arra is figyelünk, hogy más szolgáltatásokkal is jól működjenek. Például a Microsoft különböző termékeivel – mint a Word, Excel vagy Outlook – zökkenőmentesen együttműködnek a mi fejlesztéseink is. 

Milyen kockázatokkal kell számolni egy új technológia bevezetése során? És hogyan kezelhetőek hatékonyan ezek a kockázatok?

Sz.E.: A változásokkal szembeni ellenállás természetes emberi reakció, amit fontos figyelembe venni, mint kockázat. Azonban ezt könnyen leküzdhetjük megfelelő képzésekkel és támogatással. Ha a munkavállalók számára világossá tesszük, hogyan könnyíti meg a munkájukat az új technológia, akkor azt gondolom, sokkal könnyebben és gyorsabban elfogadják. A legjobb, ha a bevezetés előtt folyamatosan kommunikálnak erről, és ideális esetben a vezetőség is konzultál a munkavállalókkal. Például, megkérdezik őket, hogy milyen új eszközökre lenne szükségük a feladataik elvégzéséhez, és figyelembe veszik, hogy az új technológia hogyan illeszkedik a már meglévő rendszerekhez. Ezzel biztosítható, hogy a bevezetés minél gördülékenyebb legyen.

Ha világosan meghatározzuk, hogy egy új technológiai megoldás milyen célt szolgál, akkor sokkal átláthatóbbá válik az egész stratégia és egyértelművé válik, hogy mit szeretnénk elérni vele.

Ennek a célnak a megfogalmazása az új technológia bevezetésének egyik kulcsfontosságú eleme.

V.R.: A bevezetésnél minden vállalatnak figyelembe kell venni, hogy az új technológiai eszközök hogyan illeszkednek a szabályozási környezetükhöz. Meg kell vizsgálni, hogy az eszközöket hogyan lehet a legjobban személyre szabni, hogy megfeleljenek a helyi jogi előírásoknak, vagy akár a meglévő belső szabályzatoknak. Jó példa erre az adatvédelmi szabályozás, amely országonként változhat. Míg Európában van egy közös adatvédelmi törvény (GDPR), minden országban és szakmában – például az ügyvédi kamarák esetében – lehetnek speciális szabályok. Ezért különösen a jogi szakembereknek fontos ellenőrizniük, hogy a választott eszköz adatkezelési tájékoztatója megfelel-e a GDPR mellett az ügyvédi titoktartási előírásoknak is.

A környezeti tudatosság is egyre fontosabb téma, különösen az EU által meghatározott ESG irányelv kapcsán, amelyhez minden vállalatnak alkalmazkodnia kell. Az ilyen irányelvek különösen a mesterséges intelligenciát érintik, mivel ezek a technológiák hatalmas erőforrást igényelnek. Nem véletlen, hogy gyakran hallunk arról, mennyi áramot és vizet fogyasztanak ezek a rendszerek. A ChatGPT-szerű modellek fejlesztése óriási erőforrást igényel – egy régebbi modell tanítása során 700 ezer liter víz fogyott el, ami körülbelül 320 Tesla autó legyártásának felel meg. Az újabb modellek ennél még nagyobb energiafelhasználással működhetnek. Bár a technológia folyamatosan fejlődik, és így a hatékonyság is javul, az előállításuk és használatuk továbbra is jelentős környezeti terhelést jelent. A ChatGPT tavaly 8,4 tonna szén-dioxidot termelt, és egy átlagos 20-30 perces beszélgetés vele körülbelül fél liter vizet használ el.

Mi is pontosan egy compliance officer szerepe, milyen területeket ölel fel a munkája? Hogyan tudja elősegíteni a különböző területek egymás közötti kommunikációját?

Sz.E.: A compliance officer szerepe rendkívül komplex és széleskörű. Feladatai közé tartozik a szervezet működésének átfogó vizsgálata, figyelembe véve a jogszabályi, belső szabályzati, üzleti és kockázati szempontokat is, emiatt pedig az is fontos, hogy közvetlen kapcsolatban álljon a felsővezetéssel, valamint elérhető legyen minden munkavállaló számára. Bár jelenleg nincs előírás arra vonatkozóan, hogy egy compliance officernek milyen végzettséggel kell rendelkeznie, a jogászi háttér előnyös lehet a feladatkör betöltéséhez. A compliance szak(jogász)képzés nemcsak a jogi ismereteket, hanem egy komplex, átfogó szemléletet is biztosít, amely lehetővé teszi a compliance officer számára, hogy pontosan felmérje a szervezeten belüli kockázatokat, figyelmeztessen a potenciális jogi problémákra, valamint segítse a megfelelő belső képzések és folyamatok kialakítását.

V.R.: A jogi szakma hatalmas átalakuláson megy keresztül a technológiai fejlődés hatására. Egyre több olyan jogi szakmai terület és feladatkör jelenik meg, amely már igényli az új technológiák ismeretét is. Különösen érdekes, hogy egy olyan, viszonylag homogén területen, mint a jog, hogyan integrálódnak más tudományágak és szemléletmódok. A jogászok és a technológiai szabályozás kapcsolata egyre fontosabbá válik, és ennek számos példája van. Ilyenek például

a compliance officerek, de emellett ott vannak a legaltech tanácsadók, a jogi mesterséges intelligencia szakértők, a legal engineer-ek és a jogi projektmenedzserek is.

Már olyan új készségekre is szükség van, mint a technológiai tudás, projektmenedzsment szemlélet, kommunikációs készségek, sőt, designgondolkodás. Valószínű, hogy a jogi oktatás is alkalmazkodni fog ehhez, és ezeket is beépíti a jövő jogászképzésébe.

Sz.E.: Egy-egy technológiai fejlesztés során nagyon fontos, hogy már a kezdeteknél bevonjuk a compliance szakembert is. Gyakran előfordulhatnak kommunikációs szakadékok, ezért alapvető, hogy megértsük egymás szaknyelvét. Emiatt is tartom fontosnak, hogy az üzlet, az IT és a jog területein lévő szakemberek közösen dolgozzanak, a compliance szakember segítségével egységes álláspontot alakítsanak ki.

Lényegében arról van szó, hogy kezdeményezzünk egy párbeszédet, ahol az érintett területek felelősei elmondhatják, hogyan értelmezték az adott jogszabályt vagy szabályozást. Fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy miért fontos az adott szabályozás, és hogyan alkalmazhatjuk a gyakorlatban.

Címlapkép forrása: Portfolio