Augusztusban előre tervezett áramszünetek lesznek Havannában, mivel egyre mélyük a kubai gazdaság válsága – írja a Reuters. Az ország hatóságai emellett bejelentették a szokásos nyári karnevál elhalasztását is.
Szenegált gyakran Afrika egyik legstabilabb demokráciájaként szokták emlegetni, amire azzal szolgált rá a francia uralom alól 1960-ban függetlenné vált ország, hogy – ellentétben a fekete kontinensen megszokott trendtől – itt még nem volt katonai puccs, az egymást váltó elnökök békés körülmények között adták át egymásnak a hatalmat. Ez az idilli kép azonban a 2012 óta hatalmon lévő Macky Sall államfő elnökségének utóbbi éveiben igencsak megfakult, amit a vasárnapi parlamenti választások előtt kialakult, halálos áldozatokkal járó tüntetések is igazolni látszanak. A feszült helyzet azután alakult ki, hogy a legfőbb ellenzéki párt vezetőinek választáson való indulását technikai szabálytalanságra hivatkozva nem engedélyezte a kormányzat, valamint az államfő nem zárta ki, hogy a két év múlva esedékes elnökválasztáson harmadszorra is megpályázza az elnöki széket, vagyis ezzel megszegné az alkotmány előírását, amely csak két ciklust engedélyez az államfőknek.
Miután 2022 első négy hónapjából háromban is megdőlt az adott hónapra vonatkozó magyarországi áramfogyasztási rekord, májusban, de különösen júniusban megtorpant a trend a Mavir honlapján közölt adatok tanúsága szerint. Bár a júliusi teljes havi adatok cikkünk július végi írása idején még nem álltak rendelkezésre, a részadatok szerint e hónapban még nagyobb volt a visszaesés a korábbiakhoz képest. A rezsicsökkentés részleges kivezetéséről szóló július 13-i kormányzati bejelentést követően pedig még meredekebbre váltott a fogyasztás csökkenése.
Az elszabaduló gázárak miatt egyre többször merül fel, hogy a lakosságnak és egyes közintézményeknek át kéne állniuk a gázfűtésről más energiahordozókra. A fa, olaj, szén és tűzifa tömeges, fűtési célú felhasználása azonban nemcsak, hogy brutálisan növelné a levegőben a káros anyagok jelenlétet, de hatékonyságuk jelentősen alulmarad a gázkazánokhoz képest, s telepítésük helyiségenként félmillió forint is lehet – egyebek mellett erről beszélt Szűcs Gábor energetikai szakértő a Portfolio Checklist pénteki adásában.
A napokban furcsa videót kezdtek el keringetni orosz, oroszpárti közösségi médiaoldalak, amely látszólag európai bevándorlókat hivatott Oroszországba csábítani. Az alig egy perces hangulatvideó nem túl burkoltan utal arra is, hogy azért indokolt Oroszországba költözni, mert súlyos energiaválság lesz Európában télen.
"Haladéktalanul fel kell mérni az intézményekben a gázról a fatüzelésre történő átállás mihamarabbi lehetőségét" - ez áll abban a levélben, amelyet a Klubrádió információi szerint a Belügyminisztérium a tankerületi vezetőknek küldött.
Erőművek sokaságát kell üzemeltetni csak azért, hogy az áramfogyasztási csúcsokat az elektromos hálózat kezelni tudja, vagyis a fogyasztói igényeket kielégítse. De vajon fenntartható-e ez a modell egy olyan világban, ahol eddig ismeretlen energiaigények jelentkeznek például az elektromos autók tömeges töltésével? És ahol egyre több olyan megújuló forrásból származó energiát táplálnak a rendszerbe, melyek termelése akár egyik pillanatról a másikra megváltozhat, ha kisüt vagy elbújik a nap, ha elkezd fújni a szél vagy éppen megáll. Erre a kérdésre keressük a választ alábbi cikkünkben.
Az elmúlt hónapokban központi témává vált az üzemanyagpiaci helyzet Magyarországon, hiszen a piaci benzinár jóval magasabb, mint az itthon bevezetett hatósági ár, ez pedig több problémát is felvetett az iparági szereplők szempontjából. Most ott tartunk, hogy miközben a környező országokban visszaesést lehet látni, addig nálunk kifejezetten erős a keresleti oldal, azonban a kínálati oldalon vannak problémák, ami egy egy kifejezetten feszített piaci helyzetet hozott létre. Mindennek következtében a magyarországi Shell új intézkedéseket jelentett be az ellátásbiztonság növelése érdekében: öt kutat ideiglenesen bezárnak, két kutat pedig kizárólag vállalati ügyfelek kiszolgálására állítanak át.
A magas infláció a befektetési hozamok reálértékét is jelentősen csökkenti, a látraszoló betétekben tartott megtakarítások igen sebezhetőek a pénzromlás hatásaival szemben. Magasabb inflációs környezetben a reáleszköz-befektetésekkel potenciálisan nagyobb hozamokat lehet elérni: az ingatlanok, az infrastruktúra, a természeti erőforrások vagy a hosszú élettartamú fizikai eszközök jobban ellenállnak az infláció hullámzásainak, sőt, a befektetések jelentős hozammal is kecsegtethetnek. Ennek ellenére a közel 18 ezer milliárd forintnyi hazai megtakarítás jelentős része nélkülözi az értékállóságot biztosító reália-befektetéseket, készpénzben vagy látraszóló betétben várja, hogy folyamatosan veszítsen az értékéből. Az Invesco szerint a befektetések diverzifikálása jelenthet csak biztonságot, a legkiszámíthatóbb megoldás olyan alapokba fektetni, amelyek tartalmaznak reáleszközöket is.
A kedden Brüsszelben elfogadott gázpiaci rendelet „döntő lépés ahhoz, hogy szembenézzünk azzal a putyini fenyegetéssel, hogy a gázszállítások teljesen leállhatnak” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke arra is rámutatott, hogy a magyar kormány energiahordozókra tervezett exporttilalma helyett inkább a tagállamok közötti szolidaritás az igazi megoldás, mert az európai léptékű válság „európai léptékű választ érdemel. Ez az egyetlen módja annak, hogy megvédjük a magyar állampolgárokat”. A Bizottság elnökét a magyar rezsicsökkentés átalakításáról, a 480 forintos üzemanyagár sapka kilátásairól, a klímavédelmi célokhoz ragaszkodásról, illetve arról is kérdeztük, hogy az oroszokkal szembeni uniós szankciós politika az EU-nak, vagy Oroszországnak fog-e jobban fájni egy-két éves távon. Az energiapiaci témákra fókuszáló írásos interjú a múlt hét pénteken összeállított kérdések alapján készült.
Ukrajna kész növelni villamosenergia-exportját az EU-ba, hogy ezzel is enyhítse az orosz gázszállítások csökkenésével keletkezett hiányt - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda éjjel.
Magyarországnak továbbra is ki kell vennie a részét a tél földgázszezonra való felkészülésből, hiszen így az oroszországi szállításcsökkentések közepette is számíthat uniós szomszédjainak segítségére - mondta Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa szerdán a CNN-nek.
Mivel a parlament nem tartozik a rezsicsökkentett lakossági körbe, ezért az energia piaci áremelkedése tompítatlanul jelenik az országgyűlés épületének rezsiszámláiban. A Blikk kérdésére a parlament sajtóirodája azt írta, hogy mintegy megötszöröződik jövőre az energiára költött összeg, ezzel mintegy 1,4 milliárd forintra fognak rúgni a kiadások.
Spanyolország kész arra, hogy fokozza a szolidaritási intézkedéseket a gázszállítások terén - jelentette ki Pedro Sánchez spanyol kormányfő szerdán Varsóban, a lengyel hivatali partnerével, Mateusz Morawieckivel közös sajtóértekezleten. A sajtókonferenciát a több miniszter részvételével megtartott szerdai lengyel-spanyol kormányközi konzultációt követően szervezték.
Mára sem enyhül a feszültség az európai gázpiacon: a TTF holland gáztőzsde jegyzései az augusztusi határidőre rögtön nyitás után meredek emelkedésbe kezdtek, és már 9 óra előtt 221 eurós jegyzésár alakult ki.
Az elmúlt napok hírei után egyre biztosabb, hogy Európa recesszióval néz szembe, a kérdés csak az, mennyire lesz ez súlyos. Az orosz gázszállítások csökkentése, illetve a világpiaci gázárak szárnyalása után egyszerre néz hideg és forró tél elé a kontinens, hiszen takarékoskodnia kell a nyersanyaggal, viszont a nehéz helyzet a felszínre hozhat olyan régi vitákat az Európai Unión belül, melyeket az utóbbi néhány év elfedett.
A Technológiai és Ipari Minisztérium pályázatot hirdet hálózati integrált energiatárolási beruházások megvalósításához annak érdekében, hogy a rendszer még több megújuló alapú energiatermelésből származó villamos energiát tudjon befogadni és növekedjen az ellátásbiztonság – jelentette be Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár.