Az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat az uniós kormányokkal arról, hogy egy új szankciócsomag részeként célba vegyék az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) exportját – írja a Politico. Annak ellenére, hogy az ukrajnai háború miatt az EU – néhány ország kivételével – levált a vezetékes orosz gázról, Oroszország LNG-exportja továbbra is emelkedik az EU-ban. Az eljárást egyelőre nem támadta meg a magyar kormány, amely orosz vezetékes gáz egyik utolsó vevője.
Lengyelország azt tervezi, hogy 19%-kal csökkenti a közműszolgáltatók által kivethető maximális villamosenergia-tarifát annak érdekében, hogy csökkentse az állami támogatások költségeit, és segítsen megvédeni a háztartásokat az áremelkedés teljes hatásától. Ettől még emelkedni fog a rezsi – írja a Bloomberg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb kérést intézett a nemzetközi közösséghez, amelyben további légvédelmi rendszereket és fegyvereket kért országa számára.
Az európai országok villamosenergia-ellátása számos kihívással néz szembe, mint például a szén-dioxid-semlegesség elérése, az emelkedő árak kezelése, a fosszilis tüzelőanyagoktól és azok importjától való függőség csökkentése. E célok elérése érdekében valamennyi európai ország villamosenergia-rendszerének jelentős változásokon kell átesnie, figyelembe véve a műszaki, környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi célkitűzéseket. Legújabb szimulációink különböző erőművi portfóliók és villamosenergia-fogyasztási forgatókönyvek órás felbontású elemzésével meghatározó fontosságú adatokat szolgáltatnak ehhez az átalakuláshoz. Az elemzések középpontjában az atomenergia és az időjárásfüggő megújulók együttműködése áll, valamint az akkumulátoros villamosenergia-tárolás lehetséges szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben.
A paksi bővítéshez szükséges két nagy tömegű nukleáris berendezés egyike, a zóna-olvadékcsapda már elkészült, és mostanra a reaktortartálynak is megkezdődött a gyártása Szentpéterváron, ami igazi mérföldkő a paksi bővítés szempontjából - jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A Thyssenkrupp bejelentette, hogy eladja az acélüzletágának 20 százalékát a Daniel Kretinsky által vezetett energiaholdingnak - a német vállalat már hosszú ideje igyekszik értékesíteni az egységet, ezzel párhuzamosan tárgyalások folynak egy lehetséges 50-50 százalékban tulajdonolt közös vállalat létrehozásáról is.
A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.
A Paks II. építkezés gigantikus gödrében jártunk a minap, amikor exkluzív nagyinterjút készítettünk paksi irodájában Jákli Gergellyel, a projektcég vezérigazgatójával, és óriási talajszilárdító, illetve egyéb gépeket láttunk. Meg is örökítettük őket, így a most közzétett interjúval párhuzamosan egy különleges képgalériával is jelentkezünk alább.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta a Magyar Ásványolaj Szövetség illetékeseit - jelezte csütörtök esti közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Élénk érdeklődést hozott a februárban indult 62 milliárd forintos keretösszegű ipari energiatároló pályázat, amelyben a napokban születtek meg a támogatói döntések, és ezek alapján közel félszáz projekt nyert, amelyek "együttesen lefedik a kiírásban megcélzott 440 megawatt kapacitást" – jelentette be csütörtök reggeli közleményében az Energiaügyi Minisztérium.
A korábbi 23%-ról 10% alá csökkent azon magyar háztartások aránya, akik gázszámláján megjelenik a 7,5-szeres gázár az átlagfogyasztás felett, és 13%-ról 3,6%-ra csökkent az eladott gázvolumenen belül a 7,5-szeres gázár aránya, amely eredmények "az ország szempontjából jók", és "ez az, amit el akartunk érni" – jelentette ki Lantos Csaba a 24.hu podcast műsorában. Az energiaügyi miniszter szerint részben emiatt, részben egyéb okok miatt "most nincs napirenden", hogy csökkentsék a 7,5-szeres gázárat, igaz nem állítja, hogy ez soha nem fog bekövetkezni.
A szerdai kormányülést követően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy a kabinet döntött arról, hogy kéthetes ultimátumot adnak az önkéntes árcsökkentésre a piaci szereplőknek. Ha ez nem lesz eredményes, ismét szabályozni fogják az üzemanyagárakat.
Ahogy arról délelőtt már beszámoltunk, a kormány bejelentése szerint változik az új otthonfelújítási program egyik fontos szabálya. Számos település számos családi házába nincs bekötve a gáz, ezért „ezt a földgázbekötést eltöröltük” az otthonfelújítási pályázat legújabb feltételrendszerében, amelyet rövidesen társadalmi vitára bocsátunk – mondta erről Lantos Csaba a 24.hu podcast adásában. Most újdonságként kiderült az adósból az is, hogy az 1990 végéig megépült családi házak mind beleférhetnek a programba, a két változás hatására pedig a nyertesek száma a kormány szerint 20 ezerről 30 ezerre emelkedhet.
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében létrejövő hitelesített energiamegtakarítások (HEM) tőzsdei kereskedelmének elindulása úttörő vállalkozás Magyarországon, amely újabb lendületet adhat a hazai energiahatékonysági piac fejlődésének – többek között ezek hangzottak el a HEM-ek és piacaik szakmaközi tapasztalatai, új kereskedelmi lehetőségek címmel rendezett tegnapi konferencián.
A Nemzetgazdasági Minisztérium friss közleménye szerint egy fontos ponton változik a júniustól igénylehető otthonfelújítási program alapfeltétele: nem lesz elvárás a gázhálózatra kötöttség.
Egy új kormányhatározat értelmében közel 63 milliárd forinttal meg kell csapolni a rezsivédelmi alapot és két részletben május közepéig ki kell fizetni az állami MVM-nek a rezsivédelmi szolgáltatások ellentételezéseként.
Gondoltam egy számra: a kétszerese 2600 milliárd, az egynegyede 460 milliárd forint. Mi ez a szám? Mint matek feladvány, a kérdés nonszensz: ilyen szám nincs. De a magyar politikában igenis van: úgy hívják hogy a Rezsivédelmi Alap idei költségvetése.
Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem.
A Tudor Pickering Holt elemzőinek jelentése szerint a mesterséges intelligencia adatközpontjainak megnövekedett energiaigénye jelentős mértékben növelheti a földgáz iránti keresletet az évtized második felében.
