A legfrissebb Eurobarométer-felmérés szerint Magyarországon romlott az EU megítélése. A kutatás szerint már csak tízből négy magyar állampolgár van pozitív véleménnyel az Európai Unióról, ugyanakkor ötven százalékuk semleges álláspontot foglal el. Ezen adatok érdekességét fokozza, hogy az elmúlt hónapokban öt százalékkal csökkent azoknak a száma, akik jónak tartják Magyarország EU-tagságát – számolt be a Szabad Európa.
Az Európai Parlament által közzétett friss Eurobarométer felmérés alapján Európában átlagosan a polgárok 48 százaléka bízik a közszolgálati televízióban és rádióban mint hírforrásban. Azonban Magyarországon csupán 25 százalék hisz az állami médiának, ezzel az 27 EU-tagállam közül a legalacsonyabb bizalmi mutatóval rendelkezik. Még a lengyel közmédia is hitelesebb a magyarországinál, 26 százalékos bizalommal – írja a Népszava.
A csütörtökön közzétett új Eurobarométer felmérés szerint az európaiak túlnyomó többsége (93%) úgy véli, hogy az éghajlatváltozás súlyos globális problémát jelent. A megkérdezettek több mint fele (58%) gondolja úgy, hogy – a hirtelen energiaár-emelkedések és az ukrajnai orosz invázió nyomán felmerült gázellátási aggályok fényében – fel kell gyorsítani a zöld gazdaságra való átállást. Gazdasági szempontból az európaiak 73%-a egyetért azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költségei sokszorosan meghaladják a zöld átálláshoz szükséges beruházások mértékét. Háromnegyedük (75%) egyetért azzal is, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés innovációt eredményez. A felmérés további érdekessége, hogy 7 tagállamban, köztük Magyarországon a megkérdezettek több, mint fele érzi úgy, hogy személyesen ki van téve környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és veszélyeknek.
A legutóbbi Eurobarométer felmérés szerint azokban az uniós tagállamokban, amelyek még nem vezették be az eurót, a lakosság többsége (60 százaléka) úgy véli, hogy a közös uniós fizetőeszköz pozitív hatást gyakorol az eurót már használó tagállamokra - közölte az Európai Bizottság hétfőn közzétett felmérésében.
A friss Eurobarométer felmérés szerint Magyarországon a bürokráciával nagyjából kibékült már a lakosság, de rengetegen szakpolitikai területen várnak reformot az Európai Uniótól. Ráadásul (bár a magyar kormány még nem tudta felszabadítani sem a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, sem a hétéves uniós költségvetés forrásait) a lakosság nagy része az EU-tól várja, hogy az egészségügyet és az oktatást megreformálja.
Az Eurobarométer nemzeti jelentése szerint mind az EU támogatottsága, mind pedig a hazai demokráciával való elégedettség csökkent Magyarországon.
Míg más tagállamokban többnyire növekedett, Romániában jelentősen visszaesett az utóbbi években az Európai Unióba vetett bizalom - mutatott rá az erdélyi Krónika.ro hírportál, amely az Európai Parlament (EP) legutóbbi, kilencedik Eurobarométer felmérésének Romániára vonatkozó adatait ismertette vasárnap. A kutatás szerint az uniós tagság előnyeit firtató kérdésre adott válaszoknál már kisebb az eltérés a román és az uniós átlag között.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja megerősítette az Európai Unió támogatottságát az európaiak körében: 65 százalékuk szerint jó dolog az EU-tagság, és 80 százalékuk támogatja az Oroszország elleni uniós szankciókat - derült ki az Európai Parlament tavaszi, szerdán közzétett Eurobarométer felméréséből.
Az euróval még nem rendelkező, régiós országok állampolgárai közül a magyarok kiemelkedő mértékben támogatják a közös európai deviza bevezetését idehaza. Érdekes fejlemény viszont, hogy egy év alatt az euróbevezetést ellenző magyarok aránya is emelkedett.
A magyarok 77%-a úgy gondolja, hogy ne adjanak uniós forrásokat azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tartják be a jogállamiság és a demokrácia alapelveit, és ez az arány csak minimálisan marad el a 81%-os uniós átlagtól – derül ki abból az Eurobarométer felmérésből, amelyet egy fontos jövő szerdai, szeptember 15-i beszéd elé időzítve rendelt meg és tett közzé az Európai Parlament.
Az európai polgárok az éghajlatváltozást tekintik a legsúlyosabb problémának, amellyel szembe kell néznünk – derült ki a ma közzétett Eurobarométer felmérésből.
Bár a koronavírus-járvány több mint egy éve sújtja az európai társadalmat, az uniós polgárok továbbra is pozitívan viszonyulnak az EU-hoz. Ez derül ki az idén februárban és márciusban az Európa Unió valamennyi tagállamában végzett Eurobarométer felmérés eredményeiből, amelyeket az Európai Bizottság múlt pénteken tett közzé.
Az európai uniós állampolgároknak nagyjából 69 százaléka tartja elfogadhatatlannak a korrupciót, az elutasítás mértéke Portugáliában a legmagasabb (88 százalék), míg Magyarországon a legalacsonyabb (38 százalék) - derült ki az Eurobarométer szerdán közzétett felméréséből.
A magyarok 53%-ának fejében pozitív kép él az Európai Unóról, ez az összes tagállam közül a hatodik legmagasabb arány – derül ki a novemberben készült Eurobarométer kutatásból.
Elsősorban a robotoktól, a bevándorlástól és a klímaváltozástól féltik a munkahelyeiket a magyarok a következő években – derül ki az Eurobarométer friss felméréséből. A világkereskedelemről és a globalizációról szóló kutatásból mutatunk néhány ábrát arról, mit gondolnak a magyarok az átalakulóban lévő világról.
Bár egy főre vetítve az egyik legtöbb EU-forrást kapja Magyarország a mostani fejlesztési ciklusban is, mégis évek óta állítja azt a magyarok nagyjából egyharmada, hogy még mindig nem hallott a környezetében megvalósult EU-s fejlesztésről - derül ki a minap közzétett Eurobarométer felmérésből. Közben az, hogy a magyaroknak csak a kétharmada tud megnevezni a környezetében ilyen projektet, az uniós tagállamok rangsorában csak a nyolcadik legmagasabbnak számít. Európai szinten egyébként 5%-ponttal 40%-ra nőtt az EU-s fejlesztésekkel kapcsolatos tudatosság, és az emberek döntő többsége mind az EU-ban, mind Magyarországon egyértelműen kedvezőnek mondja a megvalósuló fejlesztések hatásait. A magyarok körében egyébként kiugróan nőtt azok aránya, akik a saját életükben is érzik a megvalósuló uniós fejlesztések kedvező hatását és a magyarok 97%-a támogatja azt, hogy uniós pénzből oktatási, egészségügyi és szociális fejlesztések jöjjenek létre.
Zajlik a károk felmérése, valamint a kutatás az áldozatok után.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Két kulcsvezető távozott a nagy bejelntések után.
Kijev áprilisban vezette be a konzuli szolgáltatásokra vonatkozó tilalmat.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
