Ömlik ide az EU-s pénz, de sok magyar még mindig nem hallott a fejlesztésekről
Uniós források

Ömlik ide az EU-s pénz, de sok magyar még mindig nem hallott a fejlesztésekről

Bár egy főre vetítve az egyik legtöbb EU-forrást kapja Magyarország a mostani fejlesztési ciklusban is, mégis évek óta állítja azt a magyarok nagyjából egyharmada, hogy még mindig nem hallott a környezetében megvalósult EU-s fejlesztésről - derül ki a minap közzétett Eurobarométer felmérésből. Közben az, hogy a magyaroknak csak a kétharmada tud megnevezni a környezetében ilyen projektet, az uniós tagállamok rangsorában csak a nyolcadik legmagasabbnak számít. Európai szinten egyébként 5%-ponttal 40%-ra nőtt az EU-s fejlesztésekkel kapcsolatos tudatosság, és az emberek döntő többsége mind az EU-ban, mind Magyarországon egyértelműen kedvezőnek mondja a megvalósuló fejlesztések hatásait. A magyarok körében egyébként kiugróan nőtt azok aránya, akik a saját életükben is érzik a megvalósuló uniós fejlesztések kedvező hatását és a magyarok 97%-a támogatja azt, hogy uniós pénzből oktatási, egészségügyi és szociális fejlesztések jöjjenek létre.
Az EU jövőjéről és a gazdasági kilátásokról bőségesen lesz szó a Portfolio október 16-i Budapest Economic Forum konferenciáján. További részletek:

Az Európai Régiók és Városok hetére időzítve, a magyar szempontból lesújtó regionális versenyképességi index eredmények mellett tette közzé az Európai Bizottság a legfrissebb Eurobarométer felmérését az EU regionális politikájával kapcsolatos állampolgári tudatosságról. Ez a 2010-es, 2013-as, 2015-ös és 2017-es hasonló felmérések segítségével már lehetőséget ad arra, hogy tendenciákat is megfigyeljünk. Az egyik legfontosabb fejlemény, hogy összeurópai szinten 5%-ponttal 40%-ra, a legmagasabbra nőtt azon európai állampolgárok aránya, akik a saját környezetükben már hallottak EU-s pénzből megvalósuló fejlesztésről.

Magyarországon a megkérdezetteknek mindössze 63%-a hallott állítása szerint ilyen projektről a környezetében, ami bár 3%-pontos növekedés a 2017-es felméréshez képest, de az alábbi ábrák alapján inkább a 60-67% közötti tartományban hullámzásról és a visegrádi négyek között messze az utolsó helyről beszélhetünk.

Azon európai állampolgárok, akik a saját környezetükben már hallottak uniós pénzből megvalósuló fejlesztésről, 81%-ban azt mondták, hogy szerintük ennek a fejlesztésnek kedvező hatása van a saját városára, régiójára. Amint láthatjuk, ez a 81%-os arány is minden eddiginél magasabb.

A magyarok körében még az EU-átlagnál is magasabb a kedvező hatást mondó magyarok aránya (91%) és amint látjuk, ebben a tagállamok éllovasai között vagyunk.

A 91%-os magyar arány egyébként 2 év alatt 2%-pontos, azaz csekély növekedést jelent, míg figyelemre méltó, hogy a németeknél, belgáknál és olaszoknál 8-8%-ponttal szintén igen magasra ugrott ez az arány.

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy a felzárkóztatási források két legfontosabb alapjáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA) és a Kohéziós Alapról (KA) hallottak-e már az emberek, illetve esetleg mindkettőről hallottak-e már. Az alábbi ábra szerint a magyarok a hetedik legmagasabb arányban, 47%-ban mondták azt, hogy már mindkettőről hallottak, míg az EU-átlag csak 21%. Ez nem véletlen, hiszen nálunk a relatív fejlettség miatt fokozottabban az EU-források a gazdaságban, több mint 150 ezer projekt valósul meg csak ebben a fejlesztési ciklusban.

Figyelemre méltó azonban ezzel együtt is az, hogy 11%-ponttal nőtt 47%-ra azon magyarok aránya, akik mindkét uniós alapról hallottak már, ami a második legnagyobb növekedés 2 év alatt a tagállamok között.

Ahhoz képest, hogy mennyire sok projekt zajlik Magyarországon a magas uniós forrásbeáramlás mellett, az uniós projektről halló magyaroknak csak 42%-a mondta azt, hogy a személyes életét is kedvezően befolyásolták a fejlesztések.

Ez a 42%-os arány azonban szintén nagy, 9%-os ugrás eredményeként jött létre, azaz a korábbinál jóval többen mondták most azt, hogy a végrehajtott fejlesztések a saját életükre is kedvező hatást gyakorolnak.

Az előző három felmérésből kettő esetén a magyaroknak csak 33%-a mondta azt, hogy a végrehajtott fejlesztések az ő saját életére is kedvező hatást gyakorolnak, így a 42%-ra ugrás tekintélyes változás.

Érdekes a felmérésnek az a része is, hogy akik hallottak a környezetükben uniós fejlesztésről, milyen kommunikációs csatornán keresztül hallottak arról. Az elsőre tv-csatornát megjelölő válaszok aránya visszaszorulóban van, a nyomtatott újságoké stagnál, míg az internetes forrásból való tájékozódás határozottan emelkedik.

Magyarország esetén egyébként a legtöbben a fejlesztéseknél kötelező hirdetőtáblákról (billboard) veszik észre, hogy a közelükben valamilyen uniós fejlesztés zajlik, és azon országok közül, ahol szintén a hirdetőtáblákat jelölték meg első válaszként a legtöbben, a magyar 51%-os arány a legmagasabb. A cseheknél egyébként az internet, a németeknél a nyomtatott lapok az elsődleges információs forrás az uniós projektek esetén.

Érdekes a felmérésnek azon része is, amely azt vizsgálta, hogy a megkérdezettek szerint az összes (mind a 268) uniós régiót kell-e támogatni uniós pénzzel, vagy csak a legszegényebbeket, a magyarok közül csak 51% mondta azt, hogy mindegyik régiót. Ez az egyik legalacsonyabb arány és összefügg azzal, hogy az EU 20 legszegényebb régiója közül 4 sajnos még mindig Magyarországon található, így nem véletlen, hogy a magyarok nagyobb része csak a legszegényebb régióknak adná az EU-s pénzt.

Végül arra is érdemes rámutatni, hogy a felmérésben mely fejlesztési célokat jelölték meg a legtöbben, mint leginkább kívánatos uniós forrásfelhasználás. Talán nem meglepő, hogy az oktatási, egészségügyi és szociális infrastruktúra kategória kapta a legtöbb, 91%-nyi „szavazatot”, szorosan mögötte a környezetvédelem és a megújuló, illetve tiszta energiákba való befektetés. A kkv-támogatás, illetve a kutatás-fejlesztés és innováció ezekhez képest 10-11%-ponttal kevesebb említést kapott.

Magyarország egyébként ebből a mintából nem lóg ki, sőt: az egyik legmagasabb arányban (97%-nan) a magyarok is azt jelölték meg, hogy oktatási, egészségügyi és szociális infrastruktúrára célszerű költeni az uniós pénzekből.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Holdblog

Fára a majmok másszanak!

HOLD After Hours. Nyúl helyett pingvinapukák! - az ünnepek lagymatagsága helyett, legyen velünk ideges! Jó szórakozást! 00:45    A Ryanair Alapkezelő 02:55    Rosenbe

Kasza Elliott-tal

Leggett & Platt Inc. - elemzés

Nem értem a LEG mozgását. 2021 közepe óta esik az árfolyama, akkor 59,16 USD volt az ATH, most éppen 19,08-at ér, azaz kicsit kevesebb mint három év alatt harmadolt az árfolyama. Mivel osztalék

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ennyi volt! - Lázár János rendelettel irtja ki a nyerészkedést az építőiparból

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
eu-zaszlo-magyar-zaszlo-europai-unio-europai-parlament-valasztas-europai-parlamenti-valasztas-2024-es-europai-parlamenti-valasztas