Lantos Csaba energiaügyi miniszter döntése értelmében a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak mértéke a 2024. évben nem emelkedik - olvasható a tárca közleményében. A döntés meg is jelent a csütörtök esti Magyar Közlönyben. Az energiaügyi minisztérium tájékoztatásából az is kiolvasható, hogy a kötelező visszaváltás rendszere januártól mégis elindul.
A Tesco nyilvánosan támogatta a brit kormány kezdeményezését a gyümölcsök és zöldségek műanyag csomagolásának betiltására. A vállalat úgy véli, hogy egy ilyen lépés méltányos versenykörnyezetet teremtene a kiskereskedők között - írja a Grocery Gazette kiskereskedelmi szakportál.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott álláspontja szerint a gyártóknak és szolgáltatóknak inkább javítaniuk kellene a meghibásodott termékeket azok cseréje helyett - tájékoztatott az uniós parlament kedden.
2023 novemberében elkezdődik a MOHU országos hulladékudvar-építési programja, melynek első helyszíne Esztergom. A létesítmény várhatóan 2024 májusától elérhető a lakosság számára, amelyet a következő tíz évben országszerte további 82 hasonló hulladékudvar követ, többek között Tisztaföldváron, Karcagon és Veresegyházán. Az új hulladékudvarokban várhatóan szélesebb lesz a leadható anyagok köre. A leadott hulladék mennyiségét és szállítását egy transzparens informatikai rendszer az ún. Waste tracking ellenőrzi majd. A hulladékudvar-rendszer fejlesztésének célja az újrahasznosítás növelése és az illegális lerakás csökkentése. A MOHU a hulladékudvarok fejlesztésére több mint tíz milliárd forintot szán a következő évtizedben.
A kormány eredetileg azzal az elképzeléssel adta koncesszióba a hazai hulladékpiac jelentős részét a Molnak, hogy javítsák a hulladékhasznosítási arányokat. Azonban egy konferencián a MOHU, a hulladékgazdálkodásért felelős leányvállalat vezetője elismerte, hogy a helyzet rosszabb, mint a koncesszió megkötése előtt, és az adóhivatal is hanyatló trendről számolt be. Az Energiaügyi Minisztérium már készül a beadvánnyal, amelyben derogációt kérnének az Európai Uniótól, mert jelenleg úgy néz ki, hogy 2030-ig sem fogják elérni a 2025-ös célokat – tudta meg a Szabad Európa. A MOHU szerint egy jogi szabályozás miatt látszódnak csak nehézségek.
Megalakult az első három díjtanács kedden a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben, a további díjtanácsok megalakítására ma és holnap kerül sor – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közleményéből.
Tűz ütött ki egy műanyag hulladékot feldolgozó üzemben a Vas vármegyei Szemenye község határában, a 8-as főút mellett hétfőn hajnalban - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a honlapján.
Július elsején új hulladékgazdálkodási rendszert vezettek be Magyarországon: a korábbi termékdíj alapú, állami megoldáshoz képest egy koncesszión és gyártói felelősségi alapon nyugvó rendszer indult el a Mol leányvállalatának, a MOHU-nak az irányításával. Az EPR-rendszer, azaz a „kiterjesztett gyártói felelősség” intézményének létrehozásával az EU szándéka az volt, hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére, mindezt a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében. De pontosan hogyan fog mindez kinézni az új rendszerben, mik a hosszú távú tervek a MOHU-nál? Elérhető a körforgásos gazdaság Magyarországon? Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója most először, nekünk beszélt a vállalat hosszú távú stratégiájáról.
Többek között a magyar részvényekkel, így a Mol papírjaival is foglalkozunk a Portfolio Signature Online Klubján.
A fenntarthatóság már nem önkéntes lehetőség, az EU-s és a hazai jogszabályi környezet is egyre inkább megköveteli, hogy a vállalatok kötelezettségként tekintsenek rá. Az ezzel együtt járó adatszolgáltatási kötelezettség azonban jellemzően sok fejfájást okoz a vállalkozások számára, sok esetben nem is teljesen egyértelmű, hogy a különböző hatóságok milyen típusú adatszolgáltatást várnak el, az eltérő adatstruktúrák és nyilvántartások kezelése pedig komoly nehézséget tud jelenteni a hétköznapi működés során – hansúlyozta Imre Andrea, a DMS One szakértője a Portfolio Sustainable World 2023 konferenciáján. Az ESG szempontoknak való megfelelés tehát egyre inkább az üzleti hétköznapok részévé válik, amely nagyon sok kihívást támaszt a vállalati működéshez. Üzleti problémaként kell tekinteni rá, a legjobb stratégia, ha van stratégia. A konferencián a gyakorlati sajátosságokról és arról is szó volt, hogy a különböző iparágak szereplői mennyire gondolják komolyan a transzformációt.
A várakozások alapján nagy terhet fog a vállalatoknak jelenteni a fenntarthatósági jelentések elkészítése. Első körben legalább 1000-1500 hazai céget érint a jogszabályi előírás, a CSRD alapján pedig a jelentéstételi kötelezettség hamarosan minden magyar középvállalatra vonatkozik majd. A döntés a vezetőké: egy nagyon körülményes procedúra során, akár még büntetést is kockáztatva, analóg módon gyűjtik és dolgozzák fel a jelentéshez szükséges adatokat vagy digitalizálnak. Az biztos, hogy érdemes minél előbb elkezdeni a jelentéskészítési munkára való felkészülést, a DMS One szakértője, Imre Andrea szerint a CSRD irányelv által elvárt adatközpontú jelentéskészítéshez folyamatszemléletű optimalizációra van szükség.
Augusztus elején derült rá fény, hogy a gödi Samsung-gyárból származó akkumulátor-hulladékot találtak Abasár határában, egy tűzvédelem nélküli épületben, ugyanolyat, mint a júliusban feltárt ikladi illegális lerakóhelyen – írja a 24.hu. Az Átlátszó által megszerezett dokumentumokból kiderül, hogy honnan került oda a mintegy 1700 tonna veszélyes anyag.
Szaporodnak az illegális akkulerakatok, nemrégiben például Ikladon és Abasáron találtak ilyet, ami mögött feltehetően a feldolgozók kapacitáshiánya áll – írja a hvg.hu.
Míg a földi erőforrások felélésének ütemét jelző általános magyar túlfogyasztási mutató rosszabb a világátlagnál is, a műanyag-hulladék menedzselés szempontjából az ország a nemzetközi mezőny közvetlen élvonalába tartozik egy új jelentés szerint.
A Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása után a Mol csoport átvette a Szarvasi Biogázüzemet. A társaság májusban kötött megállapodást a BayWa AG-vel az üzem megvásárlásáról, amely a vonatkozó közlemény szerint fontos lépést jelent hosszútávú stratégia megvalósításában.
Bár számos kritika előzte meg a hulladékkoncesszió július 1-i elindulását, és az első hét után is bőven érkeztek észrevételek a rendszerre, a lakosság és az intézményi szereplők nem tapasztaltak változást a szemétszállításban. Kisebb szereplők részéről fogalmazódott meg, hogy a fémhulladékok átvétele akadályokba ütközik, mert sok helyen még nem sikerült szerződést kötnie a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek bizonyos szereplőkkel. Egyes sajtóbeszámolók szerint az autóbontók egy része pedig azt állította, hogy az új alvállalkozói megállapodást nem is tudja elfogadni. Ugyanakkor a MOHU hangsúlyozza, az országos igényeket már most lefedte, több mint 100 fémhulladék telephellyel rendelkező kereskedővel már megegyeztek, továbbiakkal pedig tárgyalnak. A cég szerint országos rendszerről van szó, amelyben az induláskor tapasztalt fennakadások áthidalhatók. A koncessziós társaság teljesen új szemlélettel, már anyagáramok szerint veszi át az egyes hulladékokat, állítják, a rendszer hatékonyabb lesz a visszanyerés és az újrahasznosítás szempontjából.
Az elmúlt napokban ismét környezetvédelmi aktivisták hajóztak három napon keresztül a Tisza-tó Tiszafüred és Tiszanána-Dinnyéshát közötti szakaszán. A 12 lelkes pethajós csapat összesen 200 részvevője naponta 400-500 zsák hulladékot szedett össze az ártéri erdőkből, a nádasokból és a tóparti hulladékszigetekről.
Évente körülbelül 43-59 ezer tonna fabútorhulladék keletkezik Magyarországon, azonban a kiterjedten működő bútorhulladék-feldolgozó rendszer hiányában ennek a nagy része égetőkben végzi – derül ki az IKEA friss tanulmányából. A vonatkozó közlemény alapján lenne igény a már nem használt bútorok fenntartható kezelésére, ugyanis a tanulmányhoz készült felmérés szerint a megkérdezettek többsége lecserélte valamelyik bútorát az elmúlt évben, és a válaszadók majdnem 8 százaléka a kommunális hulladék mellé tette ki a fölösleges holmit.
A Mol július 1-jétől átveszi a lakossági hulladék begyűjtését, kezelését koncesszió keretében - többek között erről, illetveaz elektromos autózás jövőjéről is beszélgetett Áder János korábbi köztársasági elnök Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával a Kék bolygó című podcastjának ma megjelent adásában.
Az élettartamuk végére érő, a szállítás és felhasználás közben megsérülő, valamint a nagyobb hatékonyságú újabb modellekre lecserélt napelemekból egyre nagyobb tömegű hulladék keletkezik. Ennek zöme sok helyen egyszerűen a hulladéklerakóban végzi, ami több ok miatt is növekvő problémát jelent.