Magyarországon a legnagyobb cégek szinte mind külföldi tulajdonban vannak, a magyar kkv-k a munkaerőpiaci tényezők, a "one man show" attitűdöt követő vállalatvezetők, a piaci töredezettség és a forráshiány miatt sem tudnak igazán kitörni - hangzott el mindez a Portfolio Hitelezés 2019 konferenciáján.
Április 23-ig kell befizetni az innovációs járulék első előlegét, a járulékfizetők köre pedig egy tavalyi törvénymódosítás hatására idén több ezer mikro- és kisvállalkozással bővülhet - hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Régi-új szakember irányítja év elejétől a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágát. A pályáját a bankban kezdő, oda néhány éves kitérőt követően visszatérő Győr Tamás egyik fő csapásiránynak a digitális átalakulást tekinti.
A magyar vállalatok bérköltsége nem tér el a cégek termelékenységétől, azonban a külföldi tulajdonú vállalatok képesek még bért emelni - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. A bérek gyors emelkedése idén is fennmaradhat a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt, így könnyen megeshet, hogy egyes vállalatok nem fogják bírni ezt a nyomást.
Egészen 2016 végéig csökkent a vállalatok magyar banki hiteltartozása, a hitel nélküli növekedés évei után azonban ma már évi 15%-kal száguld a vállalati hitelezés. Egy valamiben azonban továbbra sem tartja a lépést a magyar vállalatfinanszírozás a nyugati és a környező országokkal: rendkívül fejletlen a magyar vállalati kötvénypiac. Ezen változtatna az MNB, a jegybank új programja július 1-jén indul. A témával csütörtöki Hitelezés 2019 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes eljönni.
Az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. három hónapos pilot programjában közel 350 hazai hazai kkv mintegy 13 milliárd forintnyi hiteléhez vállalt 10,6 milliárd forint értékben kezességet. Az úgynevezett "Fordított eljárás" keretében a Garantiqa 10 ezer hazai kis-, közepes és mikrovállalkozás előzetes minősítésével segítette a vállalkozások hitelfelvételét - közölte a társaság.
Országos konzultációs sorozatot indít az Innovációs és Technológiai Minisztérium többek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen a magyar mikro, kis- és közepes vállalkozások (kkv) helyzetének, fejlesztési lehetőségeinek megismerésére - jelentette be György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón, az országjárás első állomásán.
Az adott cég termelékenység növekedésével összhangban lévő béremelést célszerű csak megvalósítani és közben törekedni kell a munkahely-kiváltó beruházásokra akár az NHP Fix segítségével, mert a bérspirál egyelőre nem áll meg Magyarországon - ez volt a fő üzenete a minap Győrben megrendezett Nyugat-Magyarországi Gazdasági Fórumunknak, ahol a vállalatvezetők, banki szakemberek, gazdasági elemzők járták körbe a magyar gazdaság versenyképességének és munkaerőpiacának kilátásait. Április 4-én Debrecenben, május 14-én Szegeden, 16-án pedig Kecskeméten beszélgetünk az ottani cégek illetékeseivel ezekről a témákról, érdemes tehát regisztrálni azokra az ingyenes rendezvényeinkre is a fenti linkeken.
Elindult a "Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak" című pályázati felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) - közölte Rákossy Balázs a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára csütörtökön az MTI-vel. Ezzel egy időben valóban meg is jelent egy közlemény a kormány hivatalos pályázati oldalán a GINOP-4.1.3-19 kódszámú felhívás tervezetéről, amelynek részletei itt érhetők el.
Ötmilliárd forintból ismét pályázatot hirdet a Pénzügyminisztérium a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására - jelentette be Varga Mihály az MTI-nek. A pénzügyminiszter elmondta, a keddtől induló pályázat révén 250 vállalkozásnál mintegy 1500 új munkahely jöhet létre Magyarországon.
Az NHP fixről és a generációváltásról szólhat az idei év a hazai kkv-hitelezésben - mondja Toldi Balázs, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője, aki a piac aktualitásai mellett néhány hitelfelvételi tudnivalóról és a Budapest Bank terveiről is beszélt nekünk. Mint kiderült, a szakember nem számít visszaesésre idén a hitelezésben, de már készülni kell szerinte a "kanyarra".
A vállalkozás eladása eddig a magyar kkv-k csupán 5%-ánál merül fel érdemben. Pedig a cégértékesítés akár a kkv-szektorban egyre inkább jellemző utódlási nehézségek esetén is jó alternatíva lehet. A tulajdonosok több mint egyharmada azonban tart attól, hogy a potenciális vevő az elvárásaikhoz képest kevesebbet fizetne - derült ki a Budapest Bank 500 cégvezető megkérdezésével végzett kutatásából.
Több pillérre épül az új nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia, az Innovációs Alap forrásaiból várható versenypályázatoknak pedig az a fő célja, hogy "Magyarország ne legyen még vízfejűbb, mint most" - hangzott el az innovációs fórumsorozat mai budapesti zárórendezvényén. A "vízfejűség" témája kapcsán Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke megjegyezte: ha a jelenlegi tendenciák folytatódnának, amikor nagyon sokan áramlanak a főváros irányába, akkor néhány évtizedes távon 4-5 millió főre duzzadna Budapest és az agglomeráció lakossága, amire nincs felkészülve a főváros és Magyarországnak sem lenne jó az elnéptelenedő vidék miatt.
Komoly problémákat okoz Európa-szerte a kkv-knak a számlafeldolgozás, a késedelmes fizetés és az ebből következő forráshiány, több külföldi startup mellett most egy magyar e-számlázással foglalkozó vállalat is nekimegy a kérdésnek. Egy magyar számlázással foglalkozó cég a bitcoin mögött álló megosztott főkönyvi technológiához közel álló, saját elven működő módszerrel érné el, hogy az e-számlázás és általában az elektronikus dokumentumokkal való munka új szolgáltatások bevezetését eredményezhesse, és például sokkal rugalmasabbá tegye a kkv-k-finanszírozását.
A kormány "hamarosan egy vállalkozói portállal, amely lehetőséget ad a vállalatok honlapjainak ingyenes tervezésére, és találkozóhelyet biztosít a magyar kkv-k számára a digitalizációt és hatékonyságnövelést segítő tanácsadókkal, mindezt egy helyen, egykapus rendszerben" - mondta el a Magyar Hírlapnak adott interjúban György László.
A digitális transzformáció szinte a teljes hazai kkv szektort érinti, ám csak kevesek aknázhatják ki a benne rejlő lehetőségeket, mert nincs elég szakember. A digitális transzformáció azt jelenti, hogy egy vállalkozás minden olyan folyamatát, amit lehet, igyekszik digitális eszközökkel megoldani vagy támogatni. Ebbe beletartozhatnak értékesítési, teljesítési, ügyfélszolgálati vagy adminisztrációs folyamatok egyaránt.
A két ünnep között hagyta jóvá Varga Mihály pénzügyminiszter a pályázati kiírást, és január 4-én meg is jelent a Magyar Államkincstár oldalán a Pest megyei cégeknek szóló eszközbeszerzési pályázat újabb kiírása. Ez kizárólag a magyar költségvetésből származó, 10-300 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás elnyerését teszi lehetővé kisebb, illetve nagyobb projektekre, a pályázati keretösszeg 4,5 milliárd forint és a pályázatokat február 20-tól lehet benyújtani.
A kínai miniszterelnök ma hajnalban már előrevetítette, hogy a jegybank kötelező tartalékráta vágást fog bejelenteni, ez pedig pár órával később meg is történt: ráadásul szokatlanul nagy vágást tartalmaz a bejelentés. A tavalyi négy vágás után ez tehát már az ötödik ilyen lépés és a mértéke, illetve a lépések gyakoriságának sűrűsödése arra utal, hogy tényleg egyre nagyobb lehet a nyugtalanság a kínai vezetésben is a gazdaság és a bankrendszer kilátásait illetően.
Megjelent 4,5 milliárd forint keretösszeggel a Pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) eszközberuházásait támogató pályázati felhívás második üteme - közölte a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára pénteken az MTI-vel. A felhívás szövege egyelőre még nem érhető el az Államkincstár oldalán, de feltehetően itt fog majd megjelenni.
Rosszul állnak a hazai kis- és középvállalatok a digitalizáció terén, hiszen több mint felüknek nincs weboldala, és mindössze 13 százalékuk gondolkodik azon, hogy exporttevékenységet folytasson - hangzott el a kedvezőtlen helyzetkép a Portfolio Út az exportpiacok felé című csütörtöki konferenciáján. A digitális helyzet amellett is kedvezőtlen még a kkv-k körében, hogy közben a technológiai feltételek adottak, a digitális infrastruktúránk európai viszonylatban is kimagasló, a vállalatvezetők szemléletével azonban gond van és a legtöbb céget a vakrepülés, azaz a tervezés hiánya jellemez. Több előadó is számos gyakorlati példát mondott arra, hogy milyen irányokon keresztül lehet digitalizálni a kkv-k működési folyamatait, hogy hatékonyabbá váljanak és sok tanács hangzott el arról is, hogy hogyan érdemes az exportpiaci jelenlétüket megtervezni és kivitelezni, hogy tovább növekedhessen az árbevételük.
Nemrég írtam a Solventumról, levált az MMM-ről és áprilisban a tőzsdére ment. Minden MMM részvényes a 4 részvénye...
A GDP idén 2,4 százalékkal nőhet, jövőre akár a 3 százalékot is meghaladhatja az ütem, de az idei évet nem ússzuk... 
Az Európai Unió Bírósága arról döntött (C-746/22), hogy nem felel meg az Európai Unió joggyakorlatának az a magyar... 
A pénzügyi műveltség terén kifejezetten jól állunk nemzetközi összevetésben. Az OECD legutóbbi felmérésében...
Az építészetnek óriási szerepe van a fenntartható jövő alakításában. Erre számos példát láthatunk a legnagyobb...
2024. június 3-án indul az új Otthonfelújítási Program. A Bankmonitor elkészítette az első jogosultság ellenőrzést...
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
