Kritikus szint fölé ugrott a román adósságráta, automatikus szabályok lépnek hatályba
A GDP 52,4 százalékára nőtt február végére Románia államadóssága a tavaly év végi 48,9 százalékról - közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium.
A GDP 52,4 százalékára nőtt február végére Románia államadóssága a tavaly év végi 48,9 százalékról - közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium.
A kormány fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot a következő években - áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött Konvergenciaprogramban. A PM szerint a magyar gazdaság az egyik legnagyobb növekedést érheti el az Európai Unióban, bár az elmúlt évek tapasztalatai alapján épphogy az egyik leggyengébb teljesítményt mutatta a magyar gazdaság a régióban. Ráadásul a hiány és az adósság is sokkal kisebb mértékben csökkenhet a következő években, mint ahogy tavaly várták.
Magyarországnak hiteles költségvetési menetrendre van szüksége a jelenleg érvényben lévő adósbesorolásának alátámasztásához - nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Gabriel Forss, az S&P Global Ratings elemzője. A hitelminősítő szerint a kormány által nemrég meghirdetett költségvetési csomag azt támasztja alá, hogy a kabinet komolyan veszi a fiskális helyzet megoldását és alapforgatókönyvükben azzal számolnak, hogy 2024 későbbi szakaszában egy hiteles konszolidációs csomagot jelent be.
Az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese már előre vetítette egy Portfolio-interjúban, hogy rekord mértékű nyereséget érhetett el 2023-ban az MVM, most a hivatalosan közzétett éves jelentésből ez hivatalossá vált. Az európai és régiós energiapiacok fokozatosan stabilizálódtak a 2022-es sokkok után, így a második félévben is alapvetően egy nyugodtabb piaci környezetben tudott működni a társaság - és bár a csökkenő gázárak miatt visszaesett a társaság bevétele éves alapon, de a költségek sokkal nagyobb mértékben szorultak vissza.
Áprilisban a kínai feldolgozóipar és szolgáltató szektor növekedése is lassult, ami a gazdasági lendület csökkenésére utal a második negyedév kezdetén.
Két forgatókönyvet is felvázolt az egyik neves londoni elemzőműhely, az Oxford Economics arra, hogy mi várható a kínai gazdaságban, ha ismét Donald Trump lesz az amerikai elnök, tekintettel arra, hogy Trump újra vámszigorításokat és egyéb lépéseket helyezett kilátásba. Úgy látják, hogy a markánsan negatív hatásoknak a második Trump-kormányzat esetén is korlátozott az esélyük.
Japán 2022-ben fogadta el az új nemzetbiztonsági stratégiáját, amely azzal számol, hogy GDP arányosan a költségvetés 2 százalékát fogják védelmi kiadásokra fordítani. Tokió 2024-ben el is kezdte megvalósítani a tervet, de egyelőre messze van még a cél – írja a Japan Times.
Svédország gazdasága folytatva a negatív trendet az idei év első három hónapjában is zsugorodott, ami már a negyedik egymást követő csökkenő negyedévet jelenti ellentétben az elemzők által várt enyhe bővüléssel. A központi bank kamatcsökkentésre készül.
Nagy a káosz a republikánus kampánystábban, Trump nem hivatalos tanácsadói köre ugyanis olyan javaslatokat fogalmazott meg többek között a Fed jogköreinek csökkentéséről, amelyeket maga az elnök nyilvánosan nem támogat.
Tizenegy uniós ország, köztük Magyarország, de olyan nagy államok is, mint Franciaország és Olaszország is várhatóan új eljárást kapnak a nyakukba az Európai Bizottságtól. A túlzott állami kiadások miatt lép majd Brüsszel, amint az új költségvetési szabályok idén hatályba lépnek.
Húsz éve jelent meg A pénz természete című könyvem, majd egy évre rá a több mint kétszáz oldallal könnyített és egyben javított változata, A pénz könnyelmű természete. A könyv szerkesztése 2003-ban zárult, vagyis már tartalmazta az évezred fordulójának és az azt követő első néhány évnek a tapasztalatait, viszont a 2008-09-es nagy pénzügyi válsághoz vezető utat már nem jártam be. Az azóta eltelt nagyon mozgalmas két évtized tanulságai mindenképpen visszatekintésre csábítanak.
A Standard and Poor's hitelminősítő BBB mínusz kategóriában hagyta Magyarország adósbesorolását és a stabil kilátáson sem változtatott. A döntés részletes indoklásában találhatunk érdekességeket.
Németország a gazdasági nehézségek miatt 2025-ben további 8 milliárd euró nettó új adósságot bocsát ki, miközben a kormánykoalíció összetett tárgyalásokat folytat a jövő évi költségvetésről - számolt be a Bloomberg.
Belgium évente 1,5-2 milliárd közötti adóbevételt szerez a befagyasztott orosz pénzeszközökből. A szankcionált vagyonon keletkező költségvetési bevételeket viszont az EU-országok nagy része egyenesen Ukrajnának utaltatná el, míg a belga állam szerint alaptalan a vádaskodás, mert a jövedelmek 49 százalékát így is fegyverek küldésére fordítják.
Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.
Egy hónap alatt 21, év eleje óta 68 milliárd forinttal nőtt a költségvetési intézmények lejárt tartozása, így történelmi csúcson, 134 milliárd forintnál jár a teljes állomány - írja a Népszava.
Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.
Hosszas huzavonát követően az amerikai képviselőház végül elfogadta az Ukrajnának szánt gigantikus, mintegy 60,8 milliárd dollárnyi segélycsomagot. A hírek szerint a nyugati fegyverek gyorsan a frontra érkezhetnek, hozzájárulva ezzel az ukrán csapatokat érintő súlyos ellátási problémák enyhítéséhez. Kijev azonban egy olyan nehézséggel küzd, amelyen nem tud segíteni Washington sem, ez pedig a harcoló alakulatokat érintő létszámhiány gondja.
Kormányinfót tartott ma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormány nem támogatja, hogy az EU közös adósságot bocsásson ki, és ennek magyarországi jóváhagyását parlamenti minősített többséghez köti. Emellett beszélt még a kínai elnök érkezéséről, üzemanyag-árstopról, a reptérvásárlásról, a Spar bepereléséről és a háborúról is. A reptérvásárlás kapcsán elmondta, hogy teljes megállapodás született, a bejelentés napokon, heteken, akár hónapokon belül megtörténhet. Beszélt a Spar-ügyről is, elmondta: a kormány jó hírnév megsértése miatt pereli be az áruházláncot. Szó esett még az EP és amerikai választásról is.
Elérkeztünk az idei évben ahhoz az időszakhoz, amikor megkezdődnek a hitelminősítői felülvizsgálatok. Nyakunkon az S&P döntése, május legvégén jön a Moody’s, a sort pedig június közepén a Fitch zárja. Az eddigi ismereteink alapján a hitelminősítők továbbra is a költségvetés állapotában látják a legfőbb kockázatokat, ami nem sok jóval kecsegtet.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A miniszterelnök személyéről azonban még mindig nincs egyetértés.
Délután érte több lövés Robert Ficót.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
