A bankszektort húsba vágóan érintő lépéseket jelentett be szerdán a kormány, többek között év végéig hiteltörlesztési moratóriumot, és piaci árazási korlátozásokat vezetnek be a koronavírus okozta rendkívüli helyzet miatt. A Gránit Bank mindezekre reagálva adott ki közleményt.
Százötmillió forint bírságot szabott ki az MNB a Delta Technologies-ra (korábbi neve Est Media) tiltott piaci manipuláció és a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások megsértése miatt. Egy másik határozatában a jegybank – egyebek mellett – a bennfentesek jegyzékének összeállítására és a bennfentes információ közzétételére vonatkozó szabályok megsértése miatt közel 20 millió forint felügyeleti bírságot rótt ki a kibocsátóra. A Delta Technologies jogszerűtlennek tartja a döntést, ezért bírósághoz fordul.
A vállalatok után a lakosság esetében is 2020 végéig szóló törlesztési moratórium bevezetésére szólította fel az MNB a bankokat, ennek elmaradása esetén a kormány vezetheti be az intézkedést. Értékelésünk szerint a moratórium azonnali létkérdés, ezért nagyon gyorsan be kell vezetni, mégis körültekintően és higgadtan, az érintettek szempontjait szem előtt tartva. Cikkünkben három kérdésre igyekszünk válaszolni: 1. Miért van szükség a moratóriumra? 2. Hogyan működhet és hogyan nem? 3. Nem megy bele tönkre a bankszektor?
Szerbiában hiteltörlesztési moratóriumot vezetett be a helyi jegybank mindaddig, amíg a vészhelyzeti különleges jogrend érvényben van - írja az rs.n1info.com szerb lap.
A vállalati hitelek után a lakossági hiteleknél is moratóriumot javasol az MNB a hiteltörlesztésre. Az OTP-nél több mint 3600 milliárd forint állományt érint a lépés. És ez még csak a magyar operáció.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keretein belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) 2020. március 17-től határozatlan időre szünetelteti a személyes meghallgatásokat a koronavírus terjedésének megelőzése érdekében - olvashat a jegybank közleményében.
Mindezidáig nem reagáltak érdemben a bankok a Magyar Nemzeti Bank tegnapi felszólítására, hogy törlesztési moratóriumot biztosítsanak a vállalatoknak egészen év végéig. Azonban a Takarékbank elnök-vezérigazgatójának támogató reakciója után most a Magyar Bankszövetség friss közleményében elismeri: vannak olyan területek, ahol elkerülhetetlen bizonyos hiteltörlesztési moratórium kihirdetése, más területeken egyéb ismert adósvédelmi eszközök használatát veszik számba. Ugyanakkor figyelmeztetnek: a bankszektor úgy készül a gazdaságmentő lépésekre, hogy közben maga is óriási kihívás előtt áll.
Az eddigi hétfői devizaswap-tenderek mellett mostantól naponta tart egyhetes csereügyleteket az MNB – közölte a jegybank hétfőn. Emellett ahogy már korábban bejelentették, bővítik a fedezetként elfogadható értékpapírok körét.
150 milliárd forinttal emelkedik az MNB devizaswap-állománya a hétfői tendert követően miután a 100 milliárdos lejárat mellett 250 milliárdnyi új üzletet kötött a jegybank – derül ki az MNB honlapjáról. Elsősorban a rövid likviditást nyomták meg, de ma már a hosszabb futamidőkön is a terv felett fogadtak el ajánlatot.
Az MNB ma drasztikus bejelentést tett, és hiteltörlesztési moratóriumot javasol a vállalatok számára. Ez a lépés bankszektor szinten közel 150, az OTP-nél pedig közel 26 milliárd forinttal csökkentheti idén a kamatbevételt.
Az MNB azonnali lépéseket tesz a koronavírus által sújtott vállalati szektor megsegítésére, ezért hiteltörlesztési moratóriumot javasol a vállalatok számára. A Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott hitelek esetében év végéig (!) mentességet is ad a jegybank a törlesztés alól, hasonlót javasol a többi hitel esetében is.
„Miért is ne indíthatnánk úgy újra a gazdaságot, hogy közben gyorsítunk mindent, ami közelebb visz minket jövőbeli céljaink eléréséhez?” – tette fel a kérdést újabb cikkében Matolcsy György jegybankelnök a novekedes.hu-n. A magyar jegybankelnök 12 pontban foglalta össze, hogy a koronavírus járvány után hogyan és milyen lépéseken keresztül lehet gyorsan újraindítani a magyar gazdaságot.
Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytat a cseh Europa Investment Property CZ a.s. kötvényeinek hazai forgalmazása kapcsán, azért, hogy tisztázza, hogy a cseh kibocsátó magyar leányvállalata, az Europa Investment Property HU Kft. végez-e itthon engedély nélkül befektetési szolgáltatási tevékenységet.
Az MNB összesen 20,75 millió forint bírságot szabott ki a KDB Bankra a felügyeleti vizsgálata során feltárt hitelkockázatkezelési, számviteli, adatszolgáltatási, betétbiztosítási, piac- és partnerkockázati, illetve az IT és IT-biztonsági területet érintő hiányosságok miatt, s kötelezte a hitelintézetet a jogsértések megszüntetésére. A feltárt problémák nem hordoznak rendszerkockázatot, nem veszélyeztetik a bank megbízható működését - közölte a felügyelet.
Miközben soha nem látott csúcsokat ér el a személyi kölcsönök felvétele Magyarországon, kezd kirajzolódni egy fogyasztási hitelekből élő társadalmi réteg, amely miatt már a koronavírus terjedését megelőzően aggódni kezdett a magyar bankok egy része. Bár a bankok 90 napon túl késedelmes lakossági hiteleinek aránya a pénzügyi válság előtt volt utoljára ilyen alacsony (2,7%), a pénzügyi tűzoltásra felvett személyi kölcsönökre egyre inkább érdemes lesz odafigyelniük.
A koronavírusra való hivatkozással adathalász kísérletek kezdődtek egyes külföldi pénzügyi ügyfelekkel szemben is. Célszerű azonnal törölni a bizalmas banki azonosítókat kérő kéretlen elektronikus leveleket, s nem adni meg az adatokat az ugyanilyen tartalmú honlapokon sem - hívta fel a figyelmet közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
A koronavírus miatt könnyen meglehet, hogy 2019 volt a magyar bankszektor eddig látott növekedési ciklusának a csúcséve. Az MNB tegnap közzétett éves adatai szerint soha nem látott, 698 milliárd forintos nyereséget ért el a hitelintézeti szektor tavaly (13%-os tőkearányos megtérülés mellett), ennek 59%-át az OTP szállította, további 16%-át pedig az Erste és a K&H. Úgy tűnik azonban, véget ért az aranykor a hitelezési veszteségek szempontjából: négy éve nem látott értékvesztést könyveltek el a bankok, de a feketeleves még nagyon úgy fest, hogy hátravan. Emellett a költséghatékonyság területén sem sikerült előrelépniük a pénzintézeteknek.
Nominálisan minden idők legmagasabb, 698 milliárd forintos nettó eredményét érte el a magyar bankszektor 2019-ben, ami 8,5%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, és 13,1%-os tőkearányos megtérülést jelent – közölte ma reggel a jegybank. A bankok költséghatékonysága romlott, és már az értékvesztések is érdemben emelkedtek. Részletesebb elemzéssel várhatóan csütörtökön jelentkezünk.
A januári 3,7%-ról 3,8%-ra tovább emelkedett az MNB számára is kiemelten fontos adószűrt maginflációs mutató Magyarországon, azaz bő 11 éves csúcsra emelkedett – derült ki a jegybank inflációs mutatóinak mai közléséből.