A kijárási korlátozásról szóló kormányrendelet és a Magyar Nemzeti Bank által ma lefektetett fiók-nyitvatartási alapelvek figyelembevételét kéri ma közzétett ajánlásában tagjaitól a Magyar Bankszövetség.
Az MNB – összhangban a kormány kijárási rendeletével – elvárja, hogy a pénzügyi intézmények a vírusveszély idején is tartsák nyitva fiókjaikat és szolgálják ki ügyfeleiket azokban. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy – ha az ügyfelek személyes kiszolgálási igénye ténylegesen lecsökkent – egyes fiókoknál rövidített nyitvatartást vagy a nap egy szakában csak az időseknek történő ügyfélkiszolgálást alkalmazzanak. Jelentős számú ügyfélkifogás esetén vissza kell térni a megszokott nyitvatartáshoz - írja az MNB közleményében.
Megint külön utakon jár az MNB a kedden bejelentett intézkedéseivel a világ többi jegybankjához képest, de a Monetáris Tanács által elképzelt élénkítő csomag akár működhet is, sőt hatékonyabb is lehet, mint a hagyományos mennyiségi lazító (QE) programok. A lépés sikerét persze majd a részletek döntik el, de most úgy látszik, hogy csak a jegybankon múlik, mennyi pénzzel akarja elárasztani a piacot.
Magyarország gyakorlatát vette át az Európai Unió a koronavírus miatti likviditási nehézségek kezelése terén azzal, hogy a nemzetközi számviteli sztenderdek szerint nem minősítette jelentősen megnőtt hitelkockázatnak a lakosság és a vállalatok banki hiteltörlesztési moratóriumát - közölte az MNB.
Már az MNB kedden bejelentett 2-3%-os GDP-növekedési előrejelzése is meglepetést váltott ki, a prognózis ma megismert részletei pedig tovább növelik a homályt, miként is látja a jegybank a magyar gazdaság közeljövőjét.
Alig változott a forint piacán a pozícionáltság az utóbbi hetekben, vagyis a gyengülést nem lehet a külföldi spekulánsok támadásával magyarázni – derül ki az MNB kedden megjelent friss ábrakészletéből. Az utóbbi egy hónapban minimálisan még csökkent is a forint gyengülésére fogadó pozíciók állománya, ez is azt támasztja alá, hogy most nem a pozíciók, hanem a nemzetközi hangulat lökték új mélypontra a magyar devizát.
A tervezett 40 helyett 60 milliárd forint értékben adott el három- és ötéves kötvényeket csütörtökön az ÁKK. A kereslet nem volt kirobbanó, de a két héttel korábbihoz képest emelkedett, ami már a jegybank szerdai repotenderének is betudható.
A fő számokat már kedden közölték, azonban a teljes inflációs jelentést csak csütörtök délelőtt mutatta be a jegybank, majd ezt követően online sajtótájékoztatón ismertették a jelentés részleteit. Az MNB növekedési előrejelzése továbbra is kifejezetten optimista, legrosszabb esetben is csak 0,5% körüli gazdasági visszaeséssel számolnak.
43,1 milliárd forint értékben vették igénybe a bankok az MNB új repoeszközét kedden – derül ki a jegybank oldalán közölt táblázatból. Az nem meglepetés, hogy az egységes kamat mellett csak az ötéves eszközre volt igény, a holnapi aukción kiderül, lesz-e ennek hatása a kötvénypiacra.
Minden futamidőn a 0,9%-os alapkamaton kínálja új repoügyletét az MNB az első tenderén szerdán – derül ki a jegybank oldalára feltöltött táblázatból. Ez azt jelenti, hogy különösen a hosszabb futamidők mellett lesz nagyon vonzó az új eszköz a bankok számára. Késő délután az is kiderül, mekkora összeget fogad el az MNB az első tenderen.
A Magyar Nemzeti Bank tegnapi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot (0,9%), az egynapos betéti kamatot (-0,05%), szintén nem módosította az egynapos hitelkamatot (0,9%), a kiszorítandó likvidiás összegét továbbra is 300-500 milliárd forintban tartotta, miközben a bankok számára felső korlát nélküli, alakkamattal kamatozó hitelkeretet jelentettek be, ismét relevánssá téve annak mértékét. Az elemzők az alábbi véleményt fűzték a lépésekhez.
Napról napra sorakoznak a „történelmi” és a „sosem látott” kifejezések, folyamatosan újabb és újabb tabuk dőlnek le. A jegybankok részben a 2008-2009-es tapasztalatokból okulva minden eszközt bevetnek, hogy tompítsák a gazdaság visszaesését és lerövidítsék a recessziót. Emellett minden eddiginél nagyobb költségvetési élénkítő csomagok formálódnak világszerte. A legnagyobb tabu, a monetáris finanszírozás tilalma egyelőre nem dőlt le, de erősen inog. A nehéz helyzetben a jegybankok teremtik majd elő a szükséges pluszforrásokat.
Kiderült az éjszaka megjelent kormányrendeletből, miként is fog működni a gyakorlatban a törlesztési moratórium. Az ügyfelek számára legkedvezőbb forgatókönyv vált valóra: nem számíthatnak fel a bankok kamatos kamatot a halasztott kamattörlesztésre, és a moratórium miatt nem nőhetnek meg a törlesztőrészletek sem. Utóbbinak az az ára, hogy a futamidő általában közel egy évvel meghosszabbodik azoknál, akik nem jelzik a bankjuknak, hogy kimaradnának a lehetőségből. Közgazdasági értelemben érdemes élni a moratórium adta lehetőséggel, más érvek azonban ellene szólhatnak.
A várakozásoknak megfelelően eseménydús délutánt teremtett a Magyar Nemzeti Bank. Bár a monetáris tanács nem változtatott a kamatokon, likviditásnyújtó eszközét drasztikusan kiszélesítve teljesen új helyzetet teremtett a bankpiacon. A jegybank itt nem áll le, további intézkedések vannak csőben, amelyek a koronavírus okozta gazdasági kihívásokra reagálnak - mondta Nagy Márton MNB-alelnök egy háttérbeszélgetésen.
A Magyar Nemzeti Bank a koronavírus-járvány miatt kialakult pénzügyi piaci feszültségek enyhítése érdekében további likviditásbővítő intézkedésekről döntött. A Monetáris Tanács mai döntései értelmében
- a jegybank hosszú lejáratú, azaz 3, 6 és 12 hónapos, illetve 3 és 5 éves futamidejű fedezett, fix kamatozású hiteleszközt vezet be korlátlan keretösszeggel, valamint
- az alultartalékolásra vonatkozó szankció felfüggesztésével felmentést ad a bankoknak a kötelezőtartalék-teljesítés alól.
"Nagy Márton alelnök a Monetáris Tanács mai döntéséről 15:30-kor online tájékoztatót tart, amit a Magyar Nemzeti Bank hivatalos Youtube csatornáján közvetítünk" - tájékoztat az MNB.
Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a koronavírus járvány megfékezése érdekében 15 ezer forintra emeli a PIN-kód megadása nélkül végrehajtható érintéses tranzakciók általános limitjét.
A 74,5 milliárdnyi lejáratnak megfelelő mennyiségben fogadott el ajánlatokat az MNB a hétfői devizaswap-tenderen. Így a csereügyletek állománya változatlanul 2142,7 milliárd forint.
Mától kezdeményezhetik a partnerköri intézmények a Magyar Nemzeti Banknál nagyvállalati hiteleik fedezetként való befogadását jegybanki műveleteik során. Ezzel a lépéssel a bankok jelenleg rendelkezésre álló, fedezetként szabadon elfogadható eszközeinek 7000 milliárd forintos állománya további 2500 milliárd forinttal emelkedik befogadási értéken, érdemben növelve ezzel a bankok által potenciálisan elérhető likviditás nagyságát - írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
Ugyancsak mai hatállyal módosul a forintlikviditást nyújtó jegybanki devizaswap eszköz letételhelyezési gyakorlata. Az MNB a mától megkötésre kerülő ügyletek esetében nem írja elő a 4 százalékos kezdeti fedezet elhelyezését, valamint míg a banki partnerek fedezetelhelyezési kötelezettsége továbbra is forintban, az MNB fedezetelhelyezési kötelezettsége ezentúl euróban kerül teljesítésre. Ezekkel az intézkedéssekkel tovább javul a bankok likviditási helyzete és egyszerűsödik a likviditáskezelés gyakorlata.
Olyan közleményt adott ma az MNB, amely alapján a törlesztési moratórium ellenére 2021-től sem lesz magasabb az adósok törlesztőrészlete az eddiginél. Ez azt sejteti, hogy a moratórium 9,5 hónapos időszakánál nagyobb futamidő-hosszabbítást kapnak a moratóriumban érintettek. Hogy pontosan így lesz-e, az valószínűleg a napokon belül megjelenő, részletszabályokat tartalmazó kormányrendeletből derül ki.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
