Közel 400 ezer változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkező adóst érinthet egy éven belül a Magyar Nemzeti Bank friss monetáris szigorítása. Közülük azok izgulhatnak most leginkább, akiknek márciusban van a változó hitelük fordulónapja. Nagy nap számukra a mai: a mostani referenciakamatlábakat kell figyelembe venniük a bankoknak az új törlesztőrészlet meghatározása során. Megnéztük, mennyivel nőhetnek a törlesztőrészletek, és a legtöbb esetben havi 1000 és 2000 forint közötti emelkedést találtunk.
A közelmúltban több cikk is megjelent arról, hogy a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) érdemben átrajzolta a hazai befektetési piacot 2019 júniusi bevezetése óta. A konstrukcióba a háztartások január végéig jelentős, mintegy 3400 milliárd forintot kitevő volument fektettek, ami nem meglepő a kedvező feltételei láttán. A MÁP+ amellett, hogy támogatja a háztartások megtakarítási rátájának magas szinten stabilizálódását, érdemi hatást gyakorol a hazai lakáspiacra is azzal, hogy tompítja a befektetési keresletet, különösen Budapesten. A fővárosi lakásárakat a kedvező makrofundamentumok mellett az erős befektetői jelenlét is fűtötte az elmúlt években, a lakásvásárlók 40-50 százaléka befektetési céllal volt jelen a fővárosi piacon. Ugyanakkor nem lehet elmenni azon gondolat mellett, hogy a „szuperállampapír” bevezetése megkésve jött, miközben időben is segíthetett volna. Az MNB már 2018 őszén hangsúlyozta, hogy a lakossági megtakarítások magas szinten történő stabilizálása kulcsfontosságú, amiben a lakossági állampapír stratégiának is fontos szerep juthat, valamint ugyanekkor már figyelmeztetett a budapesti lakóingatlanok túlértékeltségének kockázatára is.
Nagy vihart kavart az MNB hétfői figyelmeztetése, melyben a Magyarországon egyre népszerűbb, külföldi fintechcégek sajátos kockázataira hívják fel a figyelmet. A felügyelet kitért arra is, hogy nem biztos, hogy olyan biztonságosak ezek a vállalatok, mint egy helyi licenccel rendelkező, ellenőrzött bank. Három, Magyarországon népszerű fintechcéget meg is nevezett a felügyelet; a PayPal, a Revolut és a Transferwise is szerepeltek a közleményben. Bár a figyelmeztetés hátterében többnyire az egyik fintechcégnél felmerült kisebb, de sorozatos problémák állnak, nincs arról szó, hogy veszélyben lenne a pénzünk, vagy hogy megbízhatatlanok, netán rosszindulatúak lennének az érintett vállalatok.
Március 2-án elindul az azonnali fizetési rendszer Magyarországon, melyhez minden hazai pénzforgalmi szereplő csatlakozik, ebben világelsők leszünk - hangzott el az MNB sajtótájékoztatóján. A rendszerbe nem banki szereplők is jöhetnek, a bankok élesebb versenyre számíthatnak, ugyanakkor az MNB úgy véli, a fejlesztés nélkül a bankszektor elbukna a fintech szereplőkkel szemben.
A fintechcégek sajátos kockázataira figyelmeztető írást adott ki tegnap a Magyar Nemzeti Bank. A közleményben három piaci szereplőt - a Transferwise-t, a Revolutot és a PayPalt -, név szerint is említették Magyarországon való népszerűségük miatt. A Transferwise most reagált az MNB figyelmeztetésére.
Az utóbbi hetek likviditásszűkítése után a hétfői devizaswap-aukción a terveknek megfelelő összegben fogadott el ajánlatot az MNB – közölte honlapján a jegybank. Persze korábban többször kiemelték, hogy a likviditás természetes folyamatoknak köszönhetően szűkülni fog a közeljövőben.
A múltbeli hallgatólagos alku, a jelenlegi helyzet és a jövőbeli trendek szemszögéből megközelítve is keményen bírálta mai posztjában Matolcsy György jegybankelnök a „nyugati álláspontot”, lényegében a négy fukar tagállamot, amiért a 2021-2027-es uniós költségvetési vitában múlt pénteken befeszültek és ez végül az alku elmaradásához vezetett. Szerinte kimondható, hogy „igazságtalan, ezért az EU jövője szempontjából hibás a mostani uniós költségvetési alkudozásban mutatott nyugati álláspont”.
Meredeken emelkedtek a magyar állampapírok hozamai az utóbbi hetekben, miután az MNB a bankközi kamatokon keresztül burkolt szigorítást hajtott végre. Főleg a diszkont kincstárjegyek esetében volt feltűnő a folyamat, a három hónapos referenciahozam három és fél éve nem volt olyan magas, mint jelenleg. A hosszabb lejáratú kötvények esetében is volt némi hozamemelkedés, de jóval kisebb. A következő hónapokban elsősorban az döntheti el az irányt, mit lép majd a jegybank, főleg a március végi ülésre figyelnek kiemelten a befektetők.
Az MNB támogatja az egyszerűbb, olcsóbb pénzügyi szolgáltatásokat lehetővé tévő fintech innovációkat, de kizárólag akkor, ha azok szavatolják a pénzügyi stabilitást és az ügyfelek biztonságát - fogalmaz az MNB legfrissebb sajtóközleményében. Bár a határon átnyúló fintech cégekkel szembeni fogyasztóvédelmi felügyelési eszközei korlátozottak, a jegybank mégis határozottan fel fog lépni, amennyiben továbbra is a magyarországi fogyasztókat érintő – akár kisebb súlyú – rendszeres jogsértéseket, tájékoztatási vagy egyéb hiányosságokat tapasztal - figyelmeztet az intézmény.
A héten jön az MNB februári kamatdöntő ülése, ami valószínűleg még nem tartogat komoly izgalmakat, csak márciusban a friss inflációs jelentés során módosíthatnak érdemben a monetáris kondíciókon. A héten jön a negyedik negyedéves növekedés felülvizsgált adata és a 2019-es demográfiai statisztika is.
A svéd jegybank szerdán elkezdte tesztelni a világ első digitális jegybankpénzét, az e-koronát – jelentette be a központi bank. Ha egyszer élesben is bevezetik, az e-korona hétköznapi fizetési tranzakciók elszámoló egysége lesz, úgy küldhetik egymás között az emberek, akár egy smst. Az új pénzhez a bitcoin révén ismertté vált megosztott főkönyvi technológiát használják a svédek. Az e-korona újdonsága azonban nem ebben áll: a Riksbank évszázados tabut döntene le azzal, hogy nem fizikai, azaz dematerializált pénzt bocsát ki. Elmagyarázzuk, miért olyan nagy dolog ez.
Ahogy arról a Portfolio már 2019 júniusában beszámolt, fióktelepet nyit Magyarországon a világ második legnagyobb bankja, a China Construction Bank. Az MNB ma „Az Új Selyemúton jönnek a világ legnagyobb bankjai Magyarországra” címmel kiadott lelkes hangvételű közleményében számolt be a kínai pénzintézet hazánkba érkezéséről.
Az MNB közzétette a hazai befektetési vállalkozások legfrissebb számait, a statisztikából kiderült, hogy tavaly ugyan csökkent a szektor mérlegfőösszege, a bevételek és az adózott eredmény azonban jelentősen nőtt.
A koronavírus Európára gyakorolt intenzívebb hatása és technikai elemzési tényezők együtteseként napok óta folyamatosan esik az euró a dollárral szemben, így a dollárindex közel 3 éves új csúcsra ért. Közben idehaza az MNB felől tegnap hallott piaci információk újra gyengítették a forintot és az euróval szemben már közelítjük a történelmi mélypontot. A szárnyaló dollárral szemben új 19 éves mélypontra bukott a magyar fizetőeszköz.
Több mint hároméves csúcsra emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatlábak az elmúlt hetekben. Minél tovább kitart az MNB az újkeletű monetáris szigorítás mellett, annál több jelzáloghiteles szembesülhet törlesztőrészlete emelkedésével, hiszen minden második adós még mindig változó kamatozású hitelben ül. Közel 250 ezer lakáshitelt és 150 ezer szabad felhasználású jelzáloghitelt érinthet a probléma. Utoljára a devizahiteles válság idején tapasztalt törlesztőrészlet-emelkedést a jelzáloghitelesek többsége, megnéztük, ezúttal mekkora sokkra lehet számítani.
Egyeztetett a kereskedelmi bankokkal az MNB szerdán, amely során azt jelezte a jegybank, hogy a bankközi kamatok emelkedése túlzott volt az utóbbi időszakban – értesült a Reuters két névtelen piaci forrástól. Az MNB azt hangsúlyozta a hírügynökségnek, hogy csak egy szokványos kozultáció volt a mai, és nem látnak indokolatlan mozgásokat a bankközi piacon. Az esemény után a forint volatilitása megugrott, illetve az euróval szembeni árfolyam összességében gyengült, hiszen a jegybank érezhetően a piaci kamatemelkedés részleges korrekcióját szeretné elérni, vagyis lazítana a napokban kialakult monetáris kondíciókon.
Az elmúlt évek magas bérdinamikájának köszönhetően számottevően megemelkedett a háztartások kereslete a különböző befektetések iránt. A megnövekedett kereslet általánosan tetten érhető volt az egyes befektetési eszközök árainak növekedésében (részvény-, lakásárak), illetve a lakossági állampapírok állományának emelkedésében is. A hozamok mellett azonban fontos a kockázatokat is figyelembe venni. Számításaink alapján az elmúlt 4-5 évben valóban az ingatlan volt a legjobb befektetés, mellyel a dinamikus lakásár-növekedés miatt 15-25 százalékos éves hozamot lehetett elérni. Merőben eltérő eredmény adódik azonban, ha sokkal hosszabb időszakot vizsgálunk: az ingatlanvásárlásnak az elmúlt 15 éves átlagos hozama mindössze 6 százalék volt, alacsonyabb, mint a bankbetétek vagy nagybani állampapírok hozama. Ráadásul a hozamok ingadozása miatt, az ingatlanbefektetés jóval kockázatosabb volt, mint a bankbetét, illetve a lakossági állampapír.
A jegybank a likviditásszabályozó eszközeivel és kommunikációjával elérte, hogy kiszakadjanak mélypontjukról a bankközi kamatok. Mindez tudatos lépések eredménye, így elmondhatjuk, hogy a jegybank monetáris szigorítást hajtott végre.
A „minden eszközt kész vagyunk bevetni az árstabilitás eléréséért” MNB-üzenet megfordította a forint esését múlt csütörtökön, csaknem 6 egységgel erősödött azóta az euróval, bő 4 egységgel a dollárral szemben, de nyilván sokakat az érdekel, hogy meddig erősödhet még a forint. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához ismét a technikai elemzés eszközeihez nyúltunk, ami azt mutatja, hogy néhány egységnyi forinterősödés még benne van a levegőben.
2019 végén 66,4%-os volt a GDP-arányos államadósság - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent statisztikai jelentéséből. Egy év alatt közel 4 százalékponttal mérséklődött a ráta, ami elsősorban a gyors gazdasági növekedés, másodsorban a viszonylag fegyelmezett költségvetési politika magyaráz. Folytatódott ugyanakkor az a minta, hogy a kormány az év végén feléli azokat a költségvetési tartalékokat, amelyek az év során képződnek, így az utolsó negyedév ismét vaskos túlköltekezéssel telt.
