Csökkenő árbevételről és eredményekről számolt be a Nyomda 2023 első negyedévére ma, piaczárás után közzétett gyorsjelentésében. Bár az export bevétel megugrott az időszakban, a kedvezőtlen árfolyamhatás, a kamatok emelkedése és az energiaköltségek megugrása negatívan érintette a cégnél az eredményességet.
Jelentős növekedésről számolt be az Alteo az idei első negyedévre mind a bevételek, mind az eredmények szintjén a 2022-es bázisidőszakhoz képest: többek között a továbbra is magasan alakuló villamosenergia-piaci áraknak köszönhetően a fennállásának legmagasabb működési eredményét és profitját produkálta a cég, a Hő- és villamosenergia-termelés üzletág kimagasló eredményessége mellett a Kiskereskedelmi szegmens rekord eredménye is hozzájárult ehhez. A tavalyi első negyedéves szinthez képest 103 százalékos ugrással elért, közel 5,7 milliárd forintos rekordprofit egy olyan eredmény, amit nyugodtan ki lehet tenni az ablakba az Alteónál.
Jelentősen megugrott a nyeresége a First Citizens banknak, miután felvásárolta a csődbe ment Silicon Valley Bankot – írja a Reuters.
A szokatlanul enyhe téli időjárásnak és az orosz fosszilis energiatermékekről való sikeres leválásnak köszönhetően az elmúlt hónapok a meredek olaj-és gázáresésről szóltak az energiapiacon, jelen pillanatban tehát szerencsére nem panaszkodhatunk a tavaly ilyenkor (és később) látott magas energiaárakra, amik lehetővé tették, hogy a legnagyobb olajcégek brutális rekordprofitokat hozzanak össze a negyedévekben. Hiába azonban a jegyzések beesése, a supermajor cégek így is rendkívül magas számokkal tudtak előrukkolni az elmúlt napokban - elemzésünkben utánajárunk, hogy mi okozhatta az elemzői várakozásokat túlszárnyaló eredményeket.
A visszaeső ügyletkötések, illetve a recessziós félelmek miatt további költségcsökkentési lépésekről döntött a Morgan Stanley, ennek keretében újabb 3000 embert bocsáthat el a nagybank – számol be a hírről forrásaira hivatkozva a Bloomberg.
Közzétette negyedéves gyorsjelentését a Deutsche Bank, a pénzintézet ugyan nyereséges lett, a betétek tekintetében mégis kiáramlás történt, amihez az előző hónap eseményeinek lehetett köze.
Megkezdte az elbocsátásokat az Amazon a felhő üzletágban és az emberi erőforrás részlegénél – írja a CNBC.
Közzétette első negyedéves gyorsjelentését a Citigroup is, amelyben bevétel és egy részvényre jutó nyereség soron is verte az elemzői várakozásokat a bank. A pénzintézet részvényeinek árfolyama több mint 2%-kal erősödik a nyitás előtti kereskedésben.
Az elemzők által vártnál magasabb bevételi és EPS-adatokat közölt a JP Morgan az első negyedéves gyorsjelentésében, köszönhetően a magasabb hozamoknak. A bank részvényeinek árfolyama a nyitás előtti kereskedésben közel 6%-ot emelkednek.
Április 28-án tartja az OTP a közgyűlését, most pedig megjelentek a részletes közgyűlési napirendi pontok is, amiből a befektetők számára az osztalékfizetéssel kapcsolatos információk lehetnek talán a legfontosabbak.
2022-ben jelentősen megváltoztak az energiapiaci körülmények, mind világszinten, mind Magyarországon. A radikálisan megnövekedett szénhidrogén árak és ellátás bizonytalanság, továbbá a jelentős széndioxid kibocsátási kvóta költségek következtében a geotermikus energia versenyképessége tovább növekedett, ebből pedig olyan vállalatok tudtak jelentősen profitálni, mint például a PannErgy. Most közzétette a társaság a legfrissebb, teljes évre vonatkozó gyorsjelentését, amiben a fentiek ismeretében nem meglepő módon rekordévről tudott beszámolni a társaság a fontosabb sorokon.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra kérte Oroszország politikailag is befolyásos üzletembereit, hogy mellőzzék a profitszerzést és „hazafias érdekek mentén” fektessék be a pénzüket – írja a Reuters.
Elcserélné a Raiffeisen a 400 millió eurónyi, Oroszországban rekedt nyereségét a Sberbank Európában befagyasztott eszközeire – írja a Financial Times.
Holnap teszi közzé a Richter negyedik negyedéves eredményeit, amelytől az elemzők kétszámjegyű bevételnövekedést és a bruttó fedezeti szint javulását várják, az adózott eredmény viszont zuhanhatott a karácsonykor bejelentett különadó következtében – derül ki a Portfolio elemzői konszenzusából.
Talán senkinek nem mondunk újdonságot azzal, hogy az európai gazdaságokat 2022-ben alaposan megviselte az orosz-ukrán háború és az elszálló energiaárak. A sosem látott magasságokba szökő olaj-és gázár tagadhatatlanul komoly költségvetési bajt okozott főleg a jelentősebb energiaimportra szoruló országoknál, és nem túlzás azt állítani, hogy szinte az összes piaci szegmens megszenvedte a 2022-es évet Európában - a kulcsszó itt a "szinte". Az energiaszektor nagyvállalatainak kapóra jött az árak elszállása, és az EU-s szinten kivetett extraprofit-adók ellenére is olyan bődületes rekordokat láthattunk a legnagyobb európai szereplőknél, hogy több esetben újra kellett skálázni a grafikonjainkat. Összefoglaló elemzésünkben most megnézzük, hogy mégis mennyi az annyi, azaz: mekkorát profitáltak a háború okozta energiaár-elszállásból a legnagyobb energiacégek?
A harmadik negyedévhez képest kismértékben csökkent a kihasználtság a Graphisoft Parknál az év utolsó hónapjaiban, amit az okozott, hogy egyes bérlők optimalizáltak a megugró energiaárak közepette, ugyanakkor továbbra is magas szinten áll a mutató – derül ki a cég ma közzétett gyorsjelentéséből. A negyedik negyedévben a bevételek és minden eredményszinten növekedésről számolt be a cég év/év alapon, a pro forma adózott eredmény kétszámjegyű ütemben emelkedett, a 2022-es éves eredmények pedig felülteljesítették a menedzsment korábbi várakozásait. A vezetőség további jó hírrel szolgált, megemelte 2023-as prognózisait.
Jelentős növekedésről számolt be az Alteo a tavalyi évre mind a bevételek, mind az eredmények szintjén a 2021-es számokhoz képest. A negyedik negyedévet tekintve pedig ismét a fennállásának legmagasabb árbevételét produkálta a cég, ezen a soron (is) újra kellett skáláznunk a grafikonunkat, hogy kiférhessenek a bődületes értékek. Elsősorban a megnövekedett energiapiaci és távhő áraknak és a Szabályozási Központ szignifikánsan növekvő kapacitás bevételeinek volt köszönhető a remek eredmény, derül ki a ma délután közzétett befektetői prezentációból. A most lezárult negyedévben került többek között kimutatásra a 2 milliárd forint értékű extraprofit adó, ez az árbevétel alakulását valamelyest beárnyékolta. A 2021-es szinthez képest 120 százalékos ugrással elért, közel 13 milliárd forintos rekordprofit egy olyan eredmény, amit nyugodtan ki lehet tenni az ablakba az Alteónál.
A magyarországi vállalatok alapvetően nem azért emelték az áraikat, hogy még több haszonra tehessenek szert, hanem azért, hogy az egymást követő válságokban talpon tudjanak maradni. Látni kell azt is, hogy a hazai cégek – a mikro-, kis- és középvállalkozások százezrei és a legtöbb közepes- és nagyvállalat - jövedelmezősége valószínűleg nem nőtt jobban sem a korábbi időszakokhoz képest, sem az európai átlagos értékekkel összehasonlítva, sőt, sok esetben ezek alatt maradhatott. Ami viszont nőtt Magyarországon, az a bruttó működési eredmény, ám ez a statisztikai adat önmagában nagyon keveset árul el a vállalati profitoktól, vagy tulajdonosaik hasznáról. A profitinfláció rémének alaptalan emlegetése és hamis hangulatkeltés helyett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) az a válasza, hogy érdemes felelősen és szakmai alapon megvizsgálni a vállalkozások helyzetét, hogy helyes döntések születhessenek az infláció kezeléséhez, csökkentéséhez.
Tegnap közzétette a negyedik negyedéves gyorsjelentését a brit supermajor vállalat, a BP. A cég nyereségességének torzítatlan alakulását jelző, ún. "pótlási költségen számolt nyeresége" a tavalyi eredménynek több mint kétszeresére, és ezzel új rekordszintre is emelkedett, az olajvállalat emellett újabb részvény-visszavásárlási körbe is kezd és megemeli az osztalékát.
Közzétette negyedik negyedéves számait a Deutsche Bank, amelyekben a várakozást jócskán felülmúló profitszámról jelentett.
Tesztpályának használják Ukrajnát.
Csökkenő átlagárak és kedvezőbb hitelkamatok várhatók.
Döntött az AstraZeneca.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
