Az Európai Unió az oroszok elleni szankciók következő körének részeként azt tervezi, hogy megtiltaná a politikai pártoknak, agytrösztöknek és más csoportoknak, hogy Oroszországtól finanszírozást fogadjanak el – írja a Bloomberg. Emellett most először az orosz LNG-szektort is célba vennék.
Két évvel az ukrajnai orosz invázió után az ország gazdasága ellenállónak bizonyult a nyugati szankciókkal szemben. A 25 milliárd dolláros Arctic LNG 2 létesítmény azonban, amely Moszkva exportnövelő és költségvetést feltöltő terveinek kulcsfontosságú eleme, az amerikai korlátozások miatt gyakorlatilag bénultan áll. Más területeken is látszik, hogy szépen lassan hatni kezdenek a szankciók.
Ugyan sokan csalódottak, hogy a nyugati hatalmak által kivetett szankciók nem elég hatékonyak, hatásuk az elmúlt időszakban egyre bénítóbbá vált Oroszország számára. Az ukrajnai invázió miatt a bankokra kivetett korlátozások már a külkereskedelemben elkezdték mérgezni az orosz költségvetést. Ettől még korai bedőlést várni, de a Kreml egyre nehezebb helyzetbe kerül, hogy finanszírozza a költséges háborút, valamint sok partnere zárkózik el kényes termékek exportjától.
Újabb szankciókkal próbálja megtörni az Egyesült Államok az ukrajnai háborúban Oroszországot, azonban az eddigi intézkedések csak korlátozott sikereket hoztak. Most Washington ezért egyre inkább a büntetőlépések kijátszásában segédkező kínai és egyéb országokhoz tartozó cégeket vette célba. Azonban szakértők szerint Peking bármikor kész kihátrálni Oroszország mögül, ha a Nyugat kész kereskedelmi, gazdasági engedményeket tenni. Kína támogatása nélkül pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök hamar kilátástalan helyzetbe kerülhetne a háborúban.
Az orosz olaj- és gázágazat, amely az ukrajnai háború egyik kulcsfontosságú finanszírozási forrása, munkaerőhiánnyal küzd, mivel a gazdaság teljes háborús mozgósítása súlyosbítja a régóta fennálló demográfiai problémákat. A szankciók és a rubel elértéktelenedése miatt pedig a vendégmunkások sem érkeznek már Oroszországba. Mindez súlyos gazdasági problémákat okozhat már közép távon is.
Az Oroszországra kirótt nyugati szankciók ellen a várakozásoknál ellenállóbbnak bizonyult az ország gazdasága, ám vannak olyan területek, amelyen súlyos hatásokat gyakorolnak a korlátozások. A Bloomberg összefoglalója szerint az egyik ilyen terület az éppen az egyik legfontosabb területet, a gázipart érinti.
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított 20 meg nem nevezett légitársasággal szemben, mivel azok potenciálisan félrevezető zöldmosási gyakorlatot folytatnak, többek között azt állítják, hogy környezetbarát módon működnek.
Oroszország megsértette a nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény (CWC) rendelkezéseit klórpikrin bevetésével ukrán csapatok ellen, illetve tömegoszlató vegyületek harcászati alkalmazásával - állította az amerikai külügyminisztérium szerdán közzétett közleményében.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió nyomást gyakorol az Egyesült Arab Emírségekre, hogy hatékonyabban lépjenek fel az Oroszországgal szembeni szankciókat kijátszó cégekkel szemben, és megosszák a kettős felhasználású termékek exportjára vonatkozó adatokat.
A magyarországi egészségügyi intézményekben az állam külön csapatokat küldött ellenőrzésre, hogy vizsgálják a dolgozók és a betegek jelenlétét. Az információk szerint azonban nem csak komoly szabálytalanságokért osztogattak büntetéseket, hanem banálisabb esetekben is. Az ellenőrzések április utolsó napjaiban kezdődtek el, bejelentés nélkül jelentek meg az ellenőrök az állami kórházakban. A kórházakban gyakorlatilag razziáznak az ellenőrök, belépéskor a portán elkérik a bejelentkezéseket, majd egyesével ellenőrzik a kórházi osztályok munkáját – számolt be a hvg.hu.
Az Oroszországgal szembeni uniós szankciók közelgő, 14. fordulója várhatóan megtiltja a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát a tagállamoknak, és a Moszkvát a meglévő olajembargó kijátszásában segítő „árnyék” hajózási cégek ellen irányul majd. Nagyon sietne az Európai Bizottság, hogy még az Orbán Viktor vezette magyar kormány EU-elnöksége előtt elfogadja a csomagot – írja az EU Observer.
Európa egyre inkább függ az orosz műtrágyáktól, pont úgy, mint korábban az orosz gáznál történt ez – véli Svein Tore Holsether, a világ egyik legnagyobb nitrogénalapú ásványi műtrágyagyártója, a Yara International vezérigazgatója. Az agrárium számára nélkülözhetetlen nitrogénműtrágyákat földgáz felhasználásával állítják elő, és Oroszország egyre többet exportál belőle Európába, miközben az unióban visszaesett a termelés.
Az Egyesült Államok szankciók egész sorát vetette ki Oroszországra és orosz szervezetekre azóta, hogy az ország 2022-ben megszállta Ukrajnát. Washington Kínát Moszkva háborús erőfeszítései "működtetésével" vádolja, és azzal fenyegetőzik, hogy a kínai bankokat is szankciós listára teszik, ha nem tartják be a szabályokat.
Az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat az uniós kormányokkal arról, hogy egy új szankciócsomag részeként célba vegyék az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) exportját – írja a Politico. Annak ellenére, hogy az ukrajnai háború miatt az EU – néhány ország kivételével – levált a vezetékes orosz gázról, Oroszország LNG-exportja továbbra is emelkedik az EU-ban. Az eljárást egyelőre nem támadta meg a magyar kormány, amely orosz vezetékes gáz egyik utolsó vevője.
Az Oroszországban maradt legnagyobb nyugati bankok tavaly több mint 800 millió euró adót fizettek a Kremlnek, ami négyszerese a háború előtti szintnek – írja a Financial Times.
Az iráni hadsereg vasárnap bemutatott egy új támadó harci drónt, amelyet arra terveztek hogy a célpontokat elérve felrobbanjon.
Olaszország felszabadult az orosz földgáz függőségétől, és az Európai Bizottság által fontolt LNG-szankciókkal kapcsolatban sem lenne problémája - mondta Gilberto Pichetto Fratin olasz energetikai miniszter a Politico szerint.
Belgium évente 1,5-2 milliárd közötti adóbevételt szerez a befagyasztott orosz pénzeszközökből. A szankcionált vagyonon keletkező költségvetési bevételeket viszont az EU-országok nagy része egyenesen Ukrajnának utaltatná el, míg a belga állam szerint alaptalan a vádaskodás, mert a jövedelmek 49 százalékát így is fegyverek küldésére fordítják.
A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.
Három fajsúlyos ügyben is kötelezettségszegési eljárást kezdeményez az Európai Bizottság a magyar kormány által hozott intézkedések ügyében: a lex CEU-ügy esetében hiába változtatott a törvényen a kormány, továbbra is szabálytalannak tartják a magyar jogszabályokat. Eljárás indul az autópálya-koncessziók miatt, valamint a menekültügyi eljárásokra vonatkozó hazai szabályok miatt – derül ki az uniós végrehajtó szerv bejelentéséből.
Itt vannak a számok.
"Zöldebb" lehet a kínai autóóriás, mint a Tesla?
Néhány hónap alatt ötszörösére ugrott a BNPL-megoldással bíró webáruházak aránya Magyarországon.
A horvát parlament beiktatta hivatalába az Andrej Plenkovic vezette kormányt.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
