Amerikai hadihajók sora érkezik Izrael partjaihoz, Washingtonnak kellett leállítania Jeruzsálemet – Híreink az iráni-izraeli konfliktusról csütörtökön

Izrael eredetileg azt tervezte, hogy Irán területére mér katonai csapást, válaszul a vasárnapi támadásra, de Benjámin Netanjahu és a háborús kabinet amerikai nyomásra enyhébb megtorló akció mellett döntött – írja a Times of Israel.

Izrael nem számított arra, hogy Irán ilyen erős megtorlást hajt majd végre ellenük, amiért lebombázták Teherán damaszkuszi nagykövetségét, a katonai akciót ráadásul anélkül hajtotta végre Jeruzsálem, hogy konzultált volna az Egyesült Államokkal, ami az amerikai kormány haragját is kiváltotta – tudta meg a New York Times bennfentes, amerikai és izraeli kormányhoz köthető forrásokból.

Az elmúlt napokban szinte az egész világot az a kérdés foglalkoztatta, hogy Izrael mikor és milyen választ fog adni az országot szombat éjjel ért iráni támadást követően.

Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka szerint Teherán az Izraellel kiéleződött feszültség hatására felülvizsgálhatja a nukleáris doktrínáját – számolt be a Sky News.

A hétvégén Irán nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, és bár Teherán mindent megtett, hogy az akció inkább erődemonstráció, mintsem valódi fenyegetés legyen, felsejlett egy Irán és Izrael közötti háború rémképe. A 2022-ben kitört heves tiltakozások után az iráni társadalom mély politikai apátiába süllyedt, amit jelez a márciusi parlamenti választásokon való rekordalacsony részvétel. Eközben a keményvonalasok egyre fontosabb pozíciókat szereznek a politikában, minden arra mutat tehát, hogy a rezsim a konszolidáció helyett a lakossággal és a külfölddel való konfrontációt választja. A mélyben azonban forrnak az indulatok az iráni vezetéssel szemben, amely jogosan tart attól, hogy egy Izraellel való háború újra fellobbanthatja az elégedetlenség szikráit.

Irán az elmúlt napok izraeli támadásaiból levonta a tanulságot és elkezdte evakuálni a katonai vezetőket Szíriából – számolt be a The Jerusalem Post.

A héten az izraeli hadsereg és a Shin Bet bejelentése szerint légicsapásban életét vesztette a Hamász belbiztonsági részlegének vezetője, Juszef Shabat - tudósított a Times of Israel.

Az Egyesült Államok beleegyezett Izrael azon tervébe, hogy katonai műveletet hajtson végre a gázai Rafahban, cserébe azért, hogy Izrael ne indítson nagyszabású támadást Irán ellen válaszul Teherán rakéta- és dróntámadásaira - jelentette a Times of Israel.

A Héber Egyetem kutatása szerint az izraeliek 74 százaléka ellenez egy esetleges Irán elleni ellentámadást, ha az veszélyeztetné a nyugati és néhány arab ország biztonsági szövetségét A felmérés szerint többségük úgy véli, hogy Izraelnek nem kellene válaszolnia az iráni támadásra a konfliktus lezárása érdekében - közölte a The Jerusalem Post.

Irán szombaton támadást intézett Izrael területe ellen, amely új szintre emelte a két ország között dúló konfliktust. A rakétacsapás nem okozott jelentős károkat zsidó állam számára, viszont Jeruzsálemben már eldönthették, hogy nem hagyják megtorlás nélkül az eseményeket. Egy ilyen lépés viszont könnyen kiterjedt háborúvá fajulhat, amely egy csomó országot magával ránthat a Közel-Keleten. Elemzésünkben azt nézzük meg, hogy melyik fél pontosan ki(k)re számíthat egy elharapódzó háború esetén.