Előfizetői tartalom

10 ábrán a magyar bankrendszer: így várják a bankok az év egyik legnagyobb eseményét

Május 4-én, jövő csütörtökön lesz a Portfolio Hitelezés 2023 konferenciája, a magyar bankszektor és a hitelpiac egyik legnagyobb éves szakmai eseménye. A közelgő rendezvény apropóján megnéztük, milyen állapotban van most a magyar bankszektor és a hitelpiac, és milyen folyamatok zajlanak. Cikkünkben 10 ábrán mutatjuk be az aktualitásokat.

Még nem késő regisztrálni a Hitelezés 2023 konferenciára, részletek itt:

1. Nyereséges maradt a bankszektor

A 2021-es 514 milliárd forint után tavaly 485 milliárd forintos adózott nyereséget ért el a magyar hitelintézeti szektor a legfrissebb, nem konszolidált adatok szerint, ami a körülményekhez képest tűrhető, mindössze 6%-os éves csökkenést jelent. Pedig az extraprofitadó 226, a kamatstop 195, a kockázati költségek emelkedése 267 milliárd forintos mínuszt okozott (a Sberbank-betétesek márciusi OBA-kártalanításának a 73,5 milliárd forintos költségei végül a végelszámolásból megtérültek) számára. 2022-ben az átlagos tőkearányos profit (ROE) elég alacsony, 8,3% volt a Portfolio számítása szerint, osztalékbevételek nélkül viszont csak 4,4% lett volna. A nagybankok közül az OTP Bank magyarországi tevékenysége 135, a Magyar Bankholding 91, a Raiffeisen Bank 72, a K&H Bank 68, az Erste Bank 54, a CIB Bank 36 milliárd forintos éves adózás utáni eredményt ért el tavaly, az UniCredit még nem közölte számait.

2. Kitömte az MNB a bankokat

Csapások sora  tavaly a bankszektort, de az említett átmeneti negatív tételek ellenére tűrhető szinten maradt a bankszektor jövedelmezősége, ami a megugró bevételeknek köszönhető, azon belül is a kamatbevételeknek. Tavaly októberig fokozatosan emelkedett a kamatkörnyezet, azóta 18%-os irányadó kamatot fizet az MNB a nála tartott egynapos betétekre, és 13%-ot a kötelező tartalékra (idén április 1-je óta az effektív kamat csak 9,75%). A kamatkörnyezet elsősorban a bankközi likviditásra fizetett kamatokon, másodsorban a magyar állampapírok kamatán, harmadrészt pedig a hitelek részleges átárazódásán keresztül hatott pozitívan a bankszektor bevételeire. Mivel a lekötött betétek arányát és kamatlábát (különösen a lakosságnál) alacsonyan tudták tartani a bankok, a kamatráfordításaik sokkal kisebb mértékben nőttek. Így tavaly 666 milliárd forinttal nagyobb lett a bankok nettó kamatbevétele, mint egy évvel korábban. Több bankot is ez a jelenség óvott meg a veszteséges működéstől, illetve a nagyon alacsony megtérüléstől.

3. Konszolidálódik a szektor

A magyar bankszektor történetében egyedülállónak számító, hármas nagybanki fúzió zárul le jogilag április végén. A 2021-es adatok alapján még 5. legnagyobb Takarékbankból, a 7. helyen álló MKB Bankból és a 9. helyen álló Budapest Bankból összeálló MBH Bank 10 ezer milliárd forint feletti eszközállományával Magyarország második legnagyobb hitelintézete lesz, eszközállományát tekintve az OTP Bank magyarországi tevékenységétől és a harmadik helyezett K&H Banktól nagyjából egyenlő távolságra. Mivel a bankok egy része még nem tette közzé 2022-es éves beszámolóját, ezért a 2021-es adatok alapján mutatjuk a bankok listáját. Részletesen itt írtunk az MBH Bank méretéről.

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés