Így marad talpon a háborúban az ukrán fintech szektor

Bár a felületes szemlélőnek talán nem tűnhet úgy, hogy keleti szomszédunkban erős fintech szektor található, az ottani számok minden szempontból lenyűgözőek. Ukrajna már a pandémia előtt is egy nagyon erős ökoszisztémát épített fel, és bár a járvány miatti bezártság súlyos kihívásokkal szembesítette ennek tagjait, ahogy másutt is: rengeteg lehetőséget is kínált. Az ukrán fintech cégek 20%-a jelentős mértékben növelni tudta ügyfél- és felhasználói bázisát a a COVID-19 hullámai alatt, és majdnem negyedüknek a nyeresége is emelkedni tudott. A háború előestéjén az ország pénzügyi technológiával foglalkozó része lenyűgöző számokkal rendelkezett:

• Ukrajnában több, mint 200 aktív fintech vállalkozás létezik.
• Az ország a 48. helyet foglalja el a világ közel 190 országa között a Fintech Ökoszisztéma rangsorában.
• Az itt lévő ágazatbeli cégek a jellemzőhöz képest meglehetősen érettek. Például már most harmaduk nem sorolható a legkisebb mikrovállalatok közé, hiszen munkavállalóik létszáma meghaladja az ötven főt.
• Még inkább az érettségre utal, hogy az ukrán fintech-ek 82%-a már scale-up-nak vagy befutott cégnek számít.
• A vállalatok majdnem háromnegyede nyereséges, ami a növekedésre koncentráló fintech ágazatban nem számít gyakorinak.
• Az IT cégek állományára általában is jellemző a nemzetközi elismertség. A Skillvalue elemzése szerint az ukrán fejlesztők Európában a negyedik, a globális rangsorban pedig az ötödik helyet foglalják el a szolgáltatásuk minőségét tekintve.

Az ukrán fintechek ugyanakkor eléggé sérülékenyek voltak egy olyan nem sokak által várt eseményre, mint az orosz hadsereg agressziója. Ez különösen azért okozott gondot, mert

az ágazat erősen koncentrálódott Kijevben és a térségében, ahol az ökoszisztéma vállalatainak négyötöde tevékenykedett a háború előtt.

Bár a fővárost végül az oroszoknak nem sikerült bevenni, megkísérelték körbekeríteni, az alapvető infrastuktúra és a munkatársak biztonsága veszélybe került, mivel rengeteg találat érte Kijev egyes részeit is. Emiatt szinte mindegyik fintech az ország nyugati részébe menekült.

Érdemes még megemlíteni Harkov környékét, amelyik Kijev mögött ugyan jelentősen elmarad, de így is az ágazat 7%-nak adott otthont. Mivel ennek a városnak is a környékén súlyos harcok zajlottak, így a lakosság és az itt dolgozók is nyugatra menekültek. A fő végállomás a nyugaton lévő Lviv volt, amelyik nagyjából annyira volt fontos fintech központ, mint Harkov, de mostanra rengetegen érkeztek Kijevből is természetesen.

Ahogy a legtöbb kelet-európai piac, az ukrán sem a B2C szolgáltatásokra fókuszál elsősorban. Ennek a fő okát a piaci szereplők a jogszabályi környezet hiányosságaiban, és a lakosság pénzügyi tudatosságának az alacsony szintjével magyarázzak, nagyon hasonlóan, mint Magyarországon. Keleti szomszédunknál a három kiemelt tevékenységi területet a háttér technológia biztosítása, a payment, valamint az online személyi kölcsönök jelentették.

Szintén nagyon erősnek tűnik a blockchain-ben és a kriptodevizákban lévő potenciál, az utóbbiak elfogadottsága az országban a globális lista negyedik helyére repítik Ukrajnát.

Mindezek valamivel ellenállóbbá teszik az ökoszisztéma vállalatait, hiszen az ilyen helyzetben elkerülhetetlenül összeomló lakossági kereslet kevésbé viselte meg a forgalmat.

Vannak azonban olyan területei az ágazatnak, ahol így is súlyos következményekkel kellett számolni.

• Az online hitelközvetítés lényegében megszűnt létezni, hiszen ilyen szituációban nagyon kevesen gondolkodnak hitelfelvételen, és a pénzintézetek sem szívesen adnak kölcsönt, ha a jelzálog a szó fizikai értelmében is megszűnt létezni, vagy bármelyik pillanatban lebombázhatják, és a hitelfelvevő állása is megszűnt.
• Vannak olyan tevékenységi körrel rendelkező vállalatok, amelyeknél ugyan nem történt teljes összeomlás, de súlyos kiesésekkel kellett számolni. Ezek közé tartozik az E-commerce szolgáltatások kiszolgálása, a Payment, valamint a RegTech terület is.
• Érdekes módon még a neobankok is a nagy vesztesek közé tartoznak, ám ennek az oka már inkább a gazdaság egy részének eltűnésében keresendő.
• A B2B cégek ugyan relatíve kisebb kieséssel kellett, hogy számoljanak, de a megrendelések száma itt is érdemben visszaesett.
• Még azoknál a társaságoknál is komoly következmények voltak, ahol egyébként az árbevétel nem csökkent nagyot, mert például külföldről érkezik a bevételek egy része, ami az ukrán fintechek 37%-ra igaz. Azonban náluk is súlyos problémát okozott, hogy a munkaerő egy része eltűnt, aminek számos szörnyű oka volt: elhagyták az országot, megszállt területeken ragadtak, részt vesznek a harcokban, eltűntek, vagy életüket vesztették.
• Becslések szerint az első sokk heteiben, így nagyrészt márciusban az árbevétel zuhanása a megelőző év azonos időszakához képest elérte a 80%-ot. Az év egészét tekintve ennél azért jóval kisebb visszaeséssel kell számolni, még akkor is, ha a háborús helyzet hatásait nagyon nehéz, ha nem lehetetlen előre megjósolni.

Rostyslav Diuk, az Ukrán Fintech Szövetség vezetője szerint még ilyen nehéz körülmények között is

az várható, hogy az ökoszisztéma tagjainak 85%-a Marad talpon a háború után, és tovább fog tudni működni.

Ez a hátteret ismerve, a 40%-os gazdasági zuhanás adatának tudatában elképesztő eredmény lehet. Minek köszönhető, hogy az ország fintech cégei ennyire ellenállóak tudtak maradni?

• Ahogy fent említettük a kijevi, harkovi és egyéb keletebbre lévő irodával rendelkező cégek a nyugati országrészbe költöztek és ott viszonylagos nyugalomban tudnak dolgozni.
• A felhő technológiák elterjedtsége ma már lehetővé teszi, hogy a világ bármely pontjáról lehessen dolgozni, adatvesztés az AWS, Azure és egyéb rendszerekben egyébként is nagyon ritkán fordul elő, nem is beszélve a nagyon alacsony downtime-ról.
• Az IT szektor általában is abban a szerencsés helyzetben van, hogy viszonylag kevés munkavállalót veszített el a kivándorlás miatt. A felnőtt férfiak nem hagyhatják el az országot, és ez a terület Ukrajnában még mindig nagyon egyoldalú a nemek arányát tekintve, hiszen az itt dolgozók 90%-a a férfiak közül kerül ki. Emiatt bár sok nő hagyta el az országot gyermekével és idős szüleivel, de közülük csak nagyon kevesen voltak a fintech cégek alkalmazottai. Az országban maradt férfiaknak az IT szektorból kevésbé szigorúak az előírások a katonai behívó kapcsán, mivel a kormányzat felismerte a terület jelentőségét a gazdaság szempontjából. Így ők könnyebben és folyamatosabban tudják ellátni munkájukat.
• A kormányzat felgyorsította a digitalizációt, egész egyszerűen azért, mert számos ügyet az ország nagy részén nem lehet fizikailag elintézni. Ebbe beletartozik az igazolványok digitalizációja is.
• Számos új vagy módosított törvény és rendelet lépett életbe az elmúlt hetekben. Ezek közé tartozik a felhő szolgáltatások korlátozásainak enyhítése is.
• Adókedvezmények is életbe léptek, hogy csökkentség a vállalatok terheit.
• Szintén sokkal több digitális eszközt elismer ma már a szabályozás, beleértve a kriptodevizákat is, amelyekkel korábban a nagy fejlődés ellenére sem volt kellően barátságos a Nemzeti Bank.
• A távközlési szolgáltatók kisebb csodát művelnek nap, mint nap, hiszen az ország nagyon nagy részében zavartalan a telefon és internet hálózat. Ahol a harcok miatt ezek karbantartása nem lehetséges, ott az Elon Musk féle Starlink műholdas megoldásának a gyors reakciója segített az átmenetileg ellátatlan területeken.
• Az ökoszisztéma felgyorsította a partneri megállapodásokat az európai szervezetekkel.
• A kormányzat jelezte, hogy a háború után az Open Banking szabályozás is megszületik majd.
• Nem szabad elfelejtkezni az emberi tényezőről sem, amely talán a legfontosabb egy ilyen helyzetben. Akivel csak beszéltem Ukrajnában, magabiztosan nyilatkozik a győzelmi esélyeket illetően, amit csak megerősített az orosz csapatok kivonulása Kijev környékéről. Az agresszió még ettől függetlenül is összehozta az embereket, mindenki keményen és ami még fontosabb: együtt dolgozik most azért, hogy a mostani szörnyű helyzet minél gyorsabban rendeződjön. Még akkor is, ha bucsai képeket látva mindenki tudja, hogy lesnek olyan sebek, amiket soha nem lehet majd begyógyítani.

Az ukrán fintech ökoszisztémát külföldről is lehet segíteni, ráadásul oly módon, hogy az mindenki számára win-win helyzetet teremthet, hiszen a nehéz helyzet ellenére nem alamizsnát, hanem partnerséget keresnek. Április végére egy nagy nemzetközi hackathon-t rendez az ottani Fintech Szövetség. Az ukrán cégek továbbra is örömmel és magabiztosan keresnek nyugati ügyfeleket, hiszen mind a szolgáltatás minősége, mind a költséghatékonyság mellettük szól. Ezen kívül több olyan platformot fejlesztenek, ami az oktatást, illetve az elhelyezkedést segíti elő, ezekhez finanszírozásra is szükségük van.

Az ukrán példa nem csak azt mutatja meg, hogy a fintech szolgáltatások mára nélkülözhetetlen és kiemelten hasznos részét jelentik egy gazdaság működésének, de azt is, hogy a szektor túlélésére még egy szörnyű háború idején is van lehetőség.

Címlapkép: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ