A közelmúltban a részvényesek megszavazták a társaság székhelyének áthelyezését Hollandiába. Miért döntöttek a székhelyváltás mellett, és miért pont Hollandiát választották?
Egyelőre egy elvi döntés született erről, a végső döntést egy önálló közgyűlés fogja meghozni, de jó ideje vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy a tőzsdére bevezetett holdingtársaságunk olyan jogrendszer alatt működjön, ami a nemzetközi befektetők számára ismertebb, ezáltal megkönnyíti az ő részvételüket, beszállásukat a cégünkbe. Ennek előkészítését körülbelül másfél éve, a tőzsdei bevezetésünk után elkezdtük, azért, hogy ne csak a hazai befektetőket tudjuk megszólítani. Ez egy olyan szektor, amit önmagában a hazai megtakarítások ilyen kockázatviselésre képes hányada nem tud finanszírozni,
ez egy olyan nemzetközi liga, amiben akkor tudunk játszani, ha a befektetőink is egyre nagyobb arányban a nemzetközi piacokról érkeznek.
Az előkészítés során bebizonyosodott az is, hogy a forintrészvény nem vonzó az euróban vagy dollárban befektetők számára, mert nem kezelhető az árfolyamkockázat. Erre tavaly konkrét tapasztalatot is szereztünk, volt egy tőkeemelésünk 90 százalékban euróban, német family office-ok részvételével, és ők jelezték, hogy az őszi forintgyengülés nekik aránytalan veszteséget okozott, és akkor tudnak a továbbiakban részt venni a tevékenységünkben, ha ezt a kockázatot kiküszöböljük.
Másrészről pedig ahhoz, hogy még szélesebb körben tudjunk befektetőket bevonni, mindenki által ismert és könnyen kezelhető jogrend alatt kell működnünk, ami ezt a kényelmet és jogi biztonságot megadja. Ilyen, a nemzetközi piaci befektetők előtt ismert környezet például a Benelux államokban található. Megkönnyítette az életünket és a döntést, hogy január 31. óta hatályos az az EU direktíva, amely lehetővé teszi, hogy bármely uniós területen működő tőkeegyesítő társaság bárhová áthelyezheti a székhelyét úgy, hogy jogfolytonos marad.
Az év elejétől már euró-alapú működésre állt át a cégcsoport, ezzel sikerült az árfolyamingadozásból fakadó bizonytalanságokat elkerülni. Milyen egyéb bizonytalanságokat lát, amelyeket a székhelyváltással ki lehet védeni?
A magyar jogrendszer egyszerűen azért nem meggyőző a külföldi befektetők előtt, mert nem ismerik, és nem is akarnak magyar jogászokat foglalkoztatni arra, hogy egy egyébként az európai piacokat célzó technológiai cégcsoport befektetői lehessenek. Ez egy egyszerű gyakorlati kérdés. A mi iparági sajátosságainkból az fakad, hogy ahhoz, hogy növekedni tudjunk, és azon a piacon rúgjunk labdába, ahol az érdemi verseny zajlik, ahhoz meg kell tudnunk teremteni azt a működési feltételrendszert és környezetet, amiben nagyobb külföldi intézményi és magánbefektetőket is be tudunk vonni.
Ugyanakkor a hazai tőkepiac szempontjából kifejezetten pozitív fejlemény, ha az látszik, hogy nemcsak magyarországi bejegyzésű társaságok részvénye van listázva, hanem külföldieké is. Amikor a saját portfólió-cégeinket nézzük, és azon gondolkodunk, hogy azokat is érdemes-e majd a későbbiekben elhoznunk BÉT valamelyik piacára, ott is ugyanígy felmerülhet a kérdés, hogy azért, mert egy céget Finnországban alapítottak vagy Belgiumban, miért ne lehetne az általunk és a mi befektetői körünk által ismert piacra bevezetni első lépésben.
Ha már a tőzsdei bevezetés, mennyire befolyásolja a BÉT Xtenden való jelenlétet a székhelyváltás? Korábban szerepelt a távlati tervek között, hogy idővel szó lehet egy külföldi tőzsdei bevezetésről is, lehet a székhelyváltás ennek az első lépése?
A tőzsdei kereskedésünket semmilyen formában nem érinti a jelenlegi székhelyváltás, sőt, ahogy említettem tervben van külföldi székhelyű portfólió-cégeink Xtendes bevezetése is. Ugyanakkor
távlati cél, hogy a későbbiekben megjelenjünk külföldi nyilvános piacokon is, dual listing, tehát párhuzamos bevezetés keretében,
de ehhez várhatóan első lépésként a BÉT Standard kategóriájába szeretnénk majd továbblépni. Egyszerűen korlátozottabb számú az olyan külföldi tőzsde, amelyen lehetséges kettős bevezetés az Xtendről, mint Standard kategóriából. Fókuszba szeretnénk helyezni a részvényünk likviditását a következő időszakban, ráadásul már jelenleg is megfelelünk minden kritériumnak – év eleje óta IFRS-ben történik a könyvelésünk és a könyvvizsgálatunk –, meglehetősen kis erőfeszítéssel meg tudjuk tenni azt a lépést, hogy a BÉT-en is már a Standard kategóriába lépjünk fel. Abban a pillanatban nem 3-4 opciónk lesz a külföldi kettős bevezetésre, hanem 20-30. Azt fogjuk választani, ahol a legjobban el tudjuk érni az irántunk érdeklődő befektetőket, és a részvényünk likviditása a legjobb.
A befektetési stratégiát menyiben érinti a mostani lépés, kisebb lesz a fókusz a magyar piac felé? Éppen a közelmúltban született döntés, hogy a hazai vállalkozások új finanszírozási forma, a tőkévé konvertálható kölcsönök vagy a SAFE (Simple Agreement for Future Equity) megállapodások keretében is tőkét vonhassanak be, illetve lehetővé válik végre a munkavállalói résztulajdonosi program. Hogyan értékeli ezeket a változásokat?
Ezek a változások azt a szegmenst érintik, amiben mi is aktívak vagyunk Magyarországon. Az úgynevezett korai fázisú befektetéseket ugyanis alapvetően mindenki ott szereti végrehajtani, ahol fizikai közelségben tudja magához az induló projekteket. Ezt az aktivitásunkat Magyarországon ugyanabban a mértékben kívánjuk fenntartani, ahogy eddig folytattuk. Évente 5-10 induló fázisú projektbe fektettünk be, ami értékében nem nagy része a portfóliónknak, még a mostani piaci körülmények között is 5-6 milliárdos piaci kapitalizációnkhoz képest az évi 150 millió forintos befektetési volumen nem meghatározó súlyú tevékenység. Ha viszont a portfólió számosságát nézem, 5-10 befektetés munkaórában, a kollégák elkötelezettségében nem kevés. Nagyon szép, a későbbiekben sikeres cégeink nőttek fel ezekből a korai fázisú befektetésekből, így nem kérdés, hogy azt változatlan módon fogjuk tovább folytatni, elsősorban a hazai piacon.
A jogszabályi környezet változását üdvözöljük, valóban megkönnyíti a befektetési lehetőségeket, ugyanakkor arra nem számítok, hogy innentől majd a világ összes pénze Magyarországra jön, az összes külföldi itt akarna emiatt befektetni. Inkább arról van szó, hogy az elérhető, ilyen befektetéseket kereső hazai tőke, ezáltal mi is könnyebben fogunk tudni befektetni ilyen korai fázisú, induló technológiai cégekbe.
Bár a jogszabályi környezet változása előremutató, a makrogazdasági helyzet már kevésbé. Mennyire szűkültek a forrásszerzési lehetőségek, a jelentősen aktív állami hátterű alapkezelőknél mennyire várható, hogy behúzzák a féket?
Már most érzékelhető, hogy az állami aktivitás lényegesen alacsonyabb lesz a korai fázisú befektetéseknél, a második félévben ez pedig csak fokozódni fog. Ebben a szegmensben lényegesen kevesebb a pénz, az a néhány magánbefektető pedig, aki még aktív, korlátozott mértékben fog tudni segíteni. Biztos, hogy arra kell berendezkedni, hogy kevesebb pénz osztható el ebben a fázisban, és arra számítok, hogy ez nem egy néhány hónapos állapot, hanem valószínűleg néhány éves lesz. Az államnak nagyon sok területen kell spórolnia nemcsak idén, hanem jövőre is, és nagyon meg fogja nézni, hogy gazdaságfejlesztésre hol, mennyit tud költeni. A korai fázisú cégek finanszírozása mindig egy nagyon kockázatos és lassú megtérülésű terület, ezért azt mondom, hogy nagyon intenzív állami aktivitást nem jósolok.
Mi ezt azzal próbáljuk ellensúlyozni, hogy a régiós, korai fázisú befektetéseinkbe növekvő mennyiségű nem magyarországi megtakarítást igyekszünk becsatornázni, és rajtunk kívül is van még néhány szereplő, aki a magyar piacon vagánykodik, olyan pénzt is felhasználva, amely nem magyarországi forrású. Ez azért fontos, mert mint említettem állami pénzt nagyon korlátozottan lehet majd látni ezen a piacon, a hazai, forintalapú magánmegtakarítások pedig tömegével szintén nem az ilyen típusú befektetések irányába mennek különösen akkor, amikor az állampapírpiac hozamokkal és szabályozói intézkedésekkel is igyekszik felszívni minden lakossági megtakarítást.
Mi a külföldi terjeszkedés motorja, milyen stratégia mentén tervezik megvalósítani a külföldi növekedést?
Amellett, hogy folytatjuk a korai fázisú befektetéseket, amely egyébként a változatlanul hazai székhellyel működő az OXO Labs Kft-n keresztül zajlik, a közvetlen tőzsdei működésű holding alapvetően az érettebb típusú befektetési célpontokra fog fókuszálni.
A befektetési holdingunk már jelenleg is nagyobb arányban a kivásárlásokra, nagyobb portfóliót érintő akvizíciókra fókuszál, a kockázati tőkebefektések piacán pedig jelenleg inkább az ún. secondary típusú ügyleteket preferáljuk, ahol tehát alapvetően nem a cégek negatív cash flow-ját finanszírozzuk, hanem már érettebb és stabilabb pályán haladó cégek egy-egy tulajdonosát vásároljuk ki és szállunk be a többi befektető mellé
Úgy látjuk, hogy a mostani piac alapvetően ezekben a szegmensekben tud vonzó lehetőséget kínálni, ez az, ami direkt és látványos hatással lehet a mi részvényünk értékeltségére is. A távolabbi jövőbe is tekintünk, a korai fázisú befektetési aktivitásunk fenntartása mellett megkezdtünk iparági specializációval rendelkező klasszikus kockázati tőkealapok felállítását is, ezekről folytatjuk a befektetési tárgyalásokat sok fronton, alapvetően ezt a célt szolgálja a székhelyváltoztatás is, hiszen a jövőbeni hasonló alapjaink fő befektetője, ún. general partnere így már a holland társaságként működő befektetési holdingunk lehet. Ami pedig az aktuális befektetéseinket illeti, a közeljövőben tervezünk zárni több kivásárlási ügyletet, az elmúlt félév többek között ezeknek az előkészítő tárgyalásaival is telt, de ezeket majd az ügyletek zárása után, várhatóan a második félévben fogjuk tudni kommunikálni.
A nemzetközi piacok hogyan reagálnak a magas kamatkörnyezetre, mennyire jellemző a forráshiány az európai kockázati tőke piacon?
Mindenhol jellemző a forráshiány, de nem olyan mértékben, mint Magyarországon. Nálunk nagyon sok állami pénz ment ebbe az iparágba, nem alakult ki a tömeges kultúrája annak, hogy a magán megtakarítások jelentősebb mértékben finanszírozzanak ilyen típusú innovatív befektetést. Márpedig a magán megtakarítások jellemzően nem akkor fedezik fel újonnan a venture capital típusú befektetéseket, amikor az állampapírhozamok 15-16 százalék körül mozognak.
De ez kevésbé intenzíven a nemzetközi piacokon is látszik. Önmagában az, hogy a kamatkörnyezet a nyugati piacokon is lényegesen magasabb, mint amihez a piac hozzászokott, értelemszerűen azt eredményezi, hogy jóval kevesebb forrás jut a kockázatosabb eszközosztályokba, és alapvetően a biztonságosabb, fix hozamú befektetéseket keresi sok befektető. Reálhozamszinten ez nem mindig logikus, hiszen a magas inflációs és kamatkörnyezetben valójában pont a fix hozamok azok, amik ritkán hoznak reálhozamot, éppen csak az inflációt ellensúlyozzák jó esetben. Ilyenkor van igazán értéke a magas hozampotenciálnak.
Ennek ellenére a kockázatkerülés ilyenkor tipikusabb magatartás. A legtöbb nemzetközi statisztikából kiolvasható, hogy a VC típusú befektetések érzékelhető módon lassultak az elmúlt időszakban a nyugati piacokon is, és a VC típusú intézményekbe áramló források is jelentően visszaestek. Ez egy élesebb versenyhelyzet a nemzetközi piacokon is, de egyelőre úgy látjuk, hogy ebben is meg tudjuk állni a helyünket. Ráadásul meg is éri ilyenkor építkezni, mert aki ilyenkor tudja a befektetői kapcsolatait bővíteni, az a kedvezőbb időszakokra már komoly előnyre tehet szert.
A cikk megjelenését az OXO Technologies Holding támogatta.
