A német választás eredményének fontos következményei lesznek az Európai Unió jövőjére nézve is. Bár biztos, hogy Európa-párti erők fogják alkotni a következő kormánykoalíciót Berlinben, komoly vitákra lehet számítani uniós szinten – írja a Politico.
Átmenetileg mentesíti a brit kormány a versenyszabályok alól az üzemanyag-forgalmazó vállalatokat az egyre feszültebbé váló ellátási helyzet miatt, amelyet az országossá vált pánikszerű felvásárlások is súlyosbítanak.
A németországi választások kapcsán egymást érik a találgatások, hogy vajon Európa szempontjából mit is jelent majd egy ilyen vagy olyan összetételű új német kormány. Előbb azonban érdemes szemügyre venni, hogy úgy általában mit jelent Németországnak Európa és Európának Németország. A sok évtizedes alapvetésekben ugyanis aligha várható változás. 1963-ban Charles de Gaulle francia elnök a maga részéről sommásan összefoglalta: „A németek úgy viselkednek, mint a disznók. Elárulják Európát”. Buzgón kendőzve bár, de máig javarészt ez a vélemény járja a Rajna nyugati partján. Ugyanakkor a közvélekedés sok helyen úgy tartja, hogy Berlin az EU jótanulója: fizet, mint a katonatiszt; egyre több hatalmat ruházna az uniós intézményekre; nála zöldebb környezetvédőt az ember keresve se talál; védelmi kérdésekben pedig szerényen meghúzza magát (legfeljebb a leszerelésről és a világbékéről ejt itt-ott pár szócskát). Lehet, hogy az egész csak jó taktikázás?
Kevéssel a vasárnap esedékes német parlamenti választás előtt az EU célzott hekkertámadással vádolta meg Oroszországot - írja a Spiegel.
A brit felügyelet korábbi emberét, Verena Rosst választották az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) élére, váltva ezzel a pozícióban Steven Maijoort, aki egyébként már májusban leköszönt az Esma éléről – számol be a hírről a Reuters.
Még nem tartunk ott, ahol szeretnénk, Magyarország most az út felénél jár – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban. A kormányfő arról is beszélt, hogy ha semmit nem tettek volna az elmúlt tíz évben, akkor 120 ezerrel kevesebb gyerek született volna Magyarországon.
Már ma is egyre több európai vezető veti fel, hogy a koronavírus miatt fellazult brüsszeli deficitkövetelményeket nem kéne a korábbi, roppant szigorú formában visszahozni. Amíg csak olasz és francia gazdaságpolitikusok pedzegetik a Stabilitási és Növekedési Paktum reformját, semmi új nincs a nap alatt. Csakhogy Németországban hatalmas fordulat van előkészülőben: az SPD 16 év után söpörheti el az európai fiskális szigor zászlóshajóját, a CDU-t. Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt ígéretei között ott van a nagyobb állami költekezés, igaz, csak belföldön. De ha a Zöldek is részei lennének a koalíciónak, minden esély meglenne arra, hogy Brüsszel ezentúl tartósan szemet hunyjon a költekezés felett. Ha a növekedési szempontokat nézzük, az SNP reformja indokolt, de a jelentős kockázatok miatt alapos mérlegelést igényel a döntés. A német választás azonban nemcsak a fiskális szigor, hanem az EU új, történelmi jelentőségű vívmányának sorsát is eldöntheti.
Csökkent júliusban az egy évvel korábbihoz képest és az előző hónaphoz képest is az euróövezet és az EU áruforgalmi többlete az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése szerint.
November 14-én tartják meg Bulgáriában az újabb, idén a harmadik országgyűlési választásokat - jelentette be Rumen Radev bolgár államelnök szombaton azután, hogy a parlament elfogadta a 2021. évi költségvetés módosítását.
A Magyarországnak és Lengyelországnak szánt, a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülést célzó helyreállítási alapok uniós elfogadását, részben a két országgal kapcsolatos jogállamisági aggályok is késleltetik - jelentette ki hétfőn Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság emberközpontú gazdaságért, kereskedelemért felelős biztosa, egyben a testület alelnöke.
Európában még mindig elmarad az infláció az amerikaitól, azonban az augusztusi 3 százalékos áremelkedés már tízéves csúcsot jelentett. Éppen ezért lesz nehéz helyzetben a héten az Európai Központi Bank, melynek lassan a szigorításon kellene gondolkodnia. Itthon is fontos inflációs adat érkezik a napokban, ami az utóbbi időszakban diadalmenetet produkáló forint sorsára is hatással lehet.
Az oltás működik, Magyarország működik, és ezen az úton kell tovább menni - jelentette ki a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az európai gazdaságra leselkedő legnagyobb veszély jelenleg a stagfláció, a jegybankok tartósan támogató monetáris politikája és a fiskális költekezés tovább fűtheti az inflációt – mondta szombaton a CNBC-nek Mario Monti volt olasz miniszterelnök.
Továbbra sem terveznek járványügyi korlátozásokat, "mert nem azok, hanem az oltás a megoldás", és mindenkit arra bátorítanak, hogy oltassa be magát - mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára szombaton a Somogy megyei Kötcsén. Arról is beszélt, hogy küzdeni kell az EU egyben maradásáért, és Magyarország helye az EU-n belül van.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint az unió vezetése egy több ezer katonából álló „gyorsreagálású egység” felállításán gondolkodik – írja a Politico.
Azt gondolom, hogy az Európai Unió egyben marad majd, a kérdés csak az, hogyan – mondta Orbán Viktor szerdán a Bled Strategic Forum panelbeszélgetésében Szlovéniában. A magyar miniszterelnök szerint kulcskérdés lenne az EU bővítése, „nagyobb szüksége van az Európai Uniónak Szerbiára, mint Szerbiának az Európai Unióra”.
Elérte a 70 százalékot az Európai Unió felnőtt lakosságának körében az új típusú koronavírus okozta betegség (Covid-19) ellen teljesen beoltottak aránya, több mint 256 millió felnőtt már megkapta a szükséges mennyiségű vakcinát - jelentette be kedden közleményben az Európai Bizottság.
Az Európai Unió szigorúbb beutazási korlátozásokat javasolt hétfőn az Egyesült Államokból, Izraelből, Észak-Macedóniából, Koszovóból, Libanonból és Montenegróból érkezők számára, hogy elejét vegye a koronavírus további terjedésének.
A héten nem szűkölködünk makroadatokban, de várhatóan egyik sem fogja igazán megrengetni a piacokat. A befektetők elsősorban az amerikai munkaerőpiaci statisztikákra figyelhetnek, míg itthon a második negyedéves GDP-adatok részletes közlése lehet érdekes.
Michael Barnier Brexit.ügyi főtárgyaló csütörtök este bejelentette, hogy elindul a francia elnökválasztáson. Barnier a jobbközép jelöltje kíván lenni, de azon a politikai térfélen sok a rivális.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
