Vlagyimir Putyin orosz elnök geopolitikai ambícióiba nem pusztán a nyugati országok kontárkodtak bele szankciókkal, hanem immár valaki egészen más is. Úgy néz ki, hogy a volt Szovjetunió legszegényebb állama kínai befolyás alá kerülhet, hiába is próbálkozik Oroszország mézesmadzaggal vagy egyéb ösztönzőkkel. Egészen megdöbbentő, hogy mekkora összegeket hajlandóak a nagyhatalmak olyan apró és szegény országok elcsábításáért ajánlani, mint Kirgizisztán vagy Tádzsikisztán. Az utóbbi országot a GDP-jének 70 százalékát kitevő beruházásokkal veszi rá Kína, hogy nemet mondjon a putyini álomra, az Eurázsiai Gazdasági Unióra. Kirgizisztán vele szemben az orosz szövetséget választotta, egymilliárd dollárnyi gazdaságfejlesztési támogatásért cserébe. Az alábbi írásban a világ ezen alig ismert bugyrait mutatjuk be, ahol éppen két katonai szuperhatalom gazdasági érdekszférája látszik ütközni.
Az orosz válság fertőző hatása már elérte a vele szoros gazdasági, pénzügyi kapcsolatban lévő szovjet utódállamok többségét. A geopolitikai konfliktus centrumában lévő Ukrajna mellett a legkiszolgáltatottabb helyzetben a versenyképtelen gazdasági szerkezettel küzdő Fehéroroszország, valamint az oroszországi vendégmunkások jövedelmeiből élő legszegényebb tagállamok vannak, de az orosz gazdasági, pénzügyi nehézségek az egész régió növekedési kilátásait újrarajzolták.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Gyarmati István cikke.
Minél előbb strukturális reformokat kell végrehajtani az Európai Bizottság értékelése szerint.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
