A harmadik negyedév végén 75 százalék volt a GDP-arányos magyar államadósság - derül ki az MNB ma megjelent pénzügyi számlák statisztikájából. Az utóbbi fél évben alig csökken a mutató, és továbbra is magasabb, mint a 2022 végi. Az állami költségvetés utóbbi egy évre visszatekintő hiánya még mindig közel 8%-os.
Charles Wyplosz, francia közgazdász, a Nemzetközi Monetáris és Banki Tanulmányok Központjának igazgatója az Európai Parlament számára készített elemzésében holisztikusan vizsgálja az elmúlt évek inflációs epizódját, elemezve a hasonlóságokat, a különbségeket és az euróövezet és az Egyesült Államok inflációs trendjeit befolyásoló sokrétű tényezőket. Meglepő megállapítása, hogy viszonylag kis jelentőséget tulajdonít az ukrajnai háborúnak az árnövekedésben, míg nagyobb szerepet lát a jegybankkok késői lépéseiben. A közgazdász úgy látja, hogy miközben a központi bankok ismeretlen vizekre eveznek, a bérek, a termelékenység, a monetáris és fiskális politikák bonyolult kölcsönhatása, valamint az inflációs nyomás fenyegető veszélye továbbra is a gazdasági diskurzus előterében marad.
A kormány továbbra is elkötelezett a 2024-es 2,9 százalékos hiánycél tartása mellett, ez az egyetlen esély, hogy elkerüljük az uniós túlzottdeficit-eljárás elindítását Magyarországgal szemben – mondta egy csütörtöki konferencián Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság jövőre visszatérhet a dinamikus növekedési pályára, illetve fontos lépést tehetünk az energiabiztonság felé is.
Hiába emelte 5,2 százalékra az idei hiánycélt a kormány, még ezt sem fogja tudni teljesíteni, ahogy 2024-ben és 2025-ben is lényegesen magasabb lehet a deficit a célnál – derül ki az Európai Bizottság szerdán közölt friss előrejelzéséből. A brüsszeli testület szerint a kedvezőtlen fejlemények miatt jövőre emelkedhet a GDP-arányos adósságráta. A Bizottság szerint idén visszaesik a magyar gazdaság teljesítménye, majd onnan is nehezen pörög fel a kormány által vágyott 4 százalékra.
Elemzők által vártnál jelentősebben csökkent a japán gazdaság teljesítménye az idei harmadik negyedévben a szerdán ismertetett hivatalos adatok szerint.
Az idei visszaesés után 2024-25-ben visszafogott növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, miközben az inflációt nehéz lesz tovább csökkenteni, a költségvetési hiánycél eléréséhez pedig további intézkedések szükségesek – olvasható a Morgan Stanley friss előrejelzésében. A szakemberek szerint tartós lesz a pozitív visszatekintő reálkamat Magyarországon annak ellenére is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövőre tovább vághatja a kamatot.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása, amelyben három témát dolgoztunk fel. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen veszélyei lehetnek, ha újra a magas nyomású gazdaság koncepciójával pörgetnék fel a nemzetgazdaságot Magyarországon. Vendégünk Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. A második blokkban a friss GDP-adat volt a téma, amely rosszabb lett, mint azt az elemzők várták, de ennek ellenére is Magyarország kikerült a recessziós időszakból. Erről Madár Istvánt, a Portfolio vezető makroelemzőjét kérdeztük. A harmadik részben Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata, a Nitrogénművek leállásáról kérdeztük Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét.
A hét hangulatát egyértelműen a frissen érkező harmadik negyedéves GDP-adatok határozhatják meg itthon és Európában is, míg a tengerentúlon a friss inflációs adatra mozdulhatnak a befektetők. Közben Kínában és Japánban is lényeges statisztikák jönnek, vagyis nem fogunk unatkozni a héten.
Szeptemberben az ipari termelés volumene (az előzetes, szezonálisan igazított adatok szerint) 1,2%-kal haladta meg az előző havit. Éves összevetésben még így is 5,8%-os a visszaesés, ám ez inkább a tavalyi kiugró bázisadatnak köszönhető.
Már most recesszióban lehet az Egyesült Királyság gazdasága, 52 százalék az esélye annak, hogy az év második felében mérsékelt visszaesést látunk – olvasható a Bloomberg Economics elemzésében. A magasabb kamatok és az emelkedő munkanélküliség miatt óvatosabbak lettek a brit háztartások, jórészt ez fogja vissza a növekedést.
Már kezdett kilábalni a cseh gazdaság az év elején elszenvedett recesszióból, aztán az idén harmadik negyedévben váratlanul újra visszaesett - közölte az előzetes adatot kedden a cseh statisztikai hivatal.
A német gazdaság a harmadik negyedévben tovább zsugorodott, de a vártnál kisebb mértékben. Európa legnagyobb gazdaság ezzel már több egymást követő negyedév óta nehéz helyzetben van.
A vártnál is erősebben teljesített a harmadik negyedévben az amerikai gazdaság, az évesített negyedéves növekedés 4,9 százalék volt – derül ki a csütörtökön közölt előzetes adatokból.
A héten több fontos esemény, illetve adat is lesz, melyek akár komoly piaci reakciót válthatnak ki. Itthon az MNB Monetáris Tanácsa ül össze, hogy az alapkamat és az irányadó ráta szeptemberi összeolvadása után döntsön a hogyan továbbról. Az eurózónában is kamatdöntő ülést tart az EKB kormányzótanácsa, miközben a tengerentúlon a harmadik negyedéves előzetes GDP-adat érkezik.
Szeptemberben ismét Európa-bajnok inflációnk volt, amihez a régiós szinten is kiemelkedő magyar kamatszint társul. A pozitív reálkamat ellenére a forint sérülékenynek nevezhető, főképp azóta, hogy az MNB belevágott a kamatcsökkentésbe. Mi befolyásolja ennek fényében a forint árfolyamát? Milyen kihívásokkal néz szembe a magyar gazdaság?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csökkentette a Kínára vonatkozó növekedési előrejelzését, és megállapította, hogy az ország gazdasági felpattanása veszít lendületéből az ingatlanszektor problémáia miatt. Az IMF szerdán közzétett regionális gazdasági kilátásokról szóló jelentése szerint a világ második legnagyobb gazdaságában idén várhatóan csak 5 százalékos, jövőre pedig 4,2 százalékos bővülés lehet, szemben az áprilisi 5,2 százalékos és 4,5 százalékos prognózissal.
Kína gazdasága a vártnál gyorsabban nőtt a harmadik negyedévben, ami arra utal, hogy a közelmúltban hozott gazdaságpolitikai élékítő intézkedések segítik a fellendülést.
A Robert Fico vezette Smer természetes szövetségeseivel alakíthat kormányt, a hárompárti koalíciónak stabil parlamenti többsége lesz. A politikai stabilitásra szükség is van az elmúlt évek kaotikus viszonyai után: az előző kormánynak a folyamatos politikai harcok miatt esélye sem volt átfogó gazdaságszerkezeti beavatkozásokra, noha Szlovákiának közismerten erre volt szüksége. Fico kormányának két komoly nehézséggel kell szembenéznie: az egyik a költségvetés nagyra duzzadt hiánya, a másik a reálgazdaság gyengélkedése. A költségvetési hiány problémáját – a beígért költekezés ellenére – vélhetően pragmatikusan kezeli majd a kormány, a szükséges mély reformok megvalósítása ugyanakkor kérdéses, mélyreható és népszerűtlen gazdaságpolitikai lépésektől ugyanis a Fico vezette Smer korábbi, 12 éves kormányzása idején végig ódzkodott, és az is kérdés, hogy erős választási ígéretei mennyire kötik meg a kezét.
Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa (CESEE) növekedése felülmúlhatja az Európai Unió átlagát is, de a Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WiiW) bécsi közgazdasági intézet kutatása szerint Magyarország kivételt jelent majd. Hazánk Észtország és Litvánia mellett mindössze azon három ország közé tartozik, ahol zsugorodhat az éves GDP 2023-ban. A WiiW szakértői ráadásul strukturális problémákat látnak a magyar költségvetésben és konjunktúrában.
Ukrajna gazdasága 2023-ban 4%-kal, 2024-ben pedig 5%-kal fog növekedni - mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank október 12-én Marrákesben tartott éves találkozóján