A hírhedt Cobalt hacker csoport, amelynek első számú vezetőjét március végén fogták el, most új teszttámadásokat indított - állítják kibervédelmi szakemberek. Kelet-európai és orosz pénzintézetek lehetnek a következő célpontjaik az eddig 1 milliárd eurót lenyúló bűnszervezetnek.
A spanyol jegybank weboldalát kibertámadás érte vasárnap, ami miatt az oldal elérhetetlenné vált - közölte a jegybank egyik szóvivője a Reuters beszámolója szerint.
Az MNB összesen 9,5 millió forint bírság megfizetésére és a feltárt jogsértések megszüntetésére kötelezte átfogó vizsgálatának lezárása során a Random Capitalt többek között a belső információs jogosultságokat, az adatszolgáltatást, a nyilvántartási, sztornózási és szűrési rendszereket, valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzési tevékenységet érintő egyes működési hiányosságok miatt. A feltárt jogsértésekkel összefüggően az ügyfeleknek kára nem keletkezett, az ügyfélkövetelések nincsenek veszélyben - olvasható az MNB közleményében.
A kőkorszakinak számító faxokat sok helyen - például az egészségügyben - még mindig használják, egy kutatás szerint azonban az elavult rendszereket a hackerek könnyen fel tudják törni.
Közel két hónapos csúszással végül 2018. július 25-én került kihirdetésre, majd július 26-án hatályba is lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (infotörvény) átfogó módosítása, amelyben többek között a GDPR által nyitva hagyott egyes területek kerültek szabályozásra - számolt be a DLA Piper blogbejegyzésében, melyben összeszedték a legfontosabb változásokat
Az Axios értesülése szerint a demokraták szenátora, Mark Warner egy 23 oldalas törvényjavaslatot készít elő, amely egy az egyben venne át részeket az EU GDPR szabályozásából.
Közzétette a hazai kis- és középvállalkozások digitalizációs szintjét felmérő kvantitatív kutatását a T-Systems Magyarország, amely az IT biztonságra és a GDPR-felkészültségre is koncentrált. Ebből kiderül, hogy a vállalkozásvezetők szerint a digitalizáció másodlagos a napi üzletmenethez, de még az ügyfélkapcsolatok ápolásához képest is; a megkérdezettek közel fele pedig nem is hallott a GDPR-ról.
Május 25-én lépett életbe a GDPR, vagyis még nincs egészen két hónapja, de már most több olyan adatlopási eset történt, amely egyrészt tömegeket érintett, másrészt jó eséllyel európai uniós állampolgárok is vannak az adatvesztések elszenvedői között. Mindez pedig azt is jelenti, hogy egy-egy precedensértékű GDPR-ügy is kialakulhat belőlük.
A Ticketmaster nevű online jegyvásárlási portáltól mintegy 40 ezer ügyfél adatait lophatták el már tavaly szeptembertől kezdődően múlt szombatig, pedig a céghez már korábban érkezett jelzés arról, hogy meghackelték a rendszerüket. Egy digitális challenger bank, a Monzo állítása szerint már áprilisban szólt a Ticketmasternek, hogy valami nincs rendben.
Közel egy évvel ezelőtt, tavaly júliusban hackerek 5,9 millió bankkártya adataihoz és 1,2 millió személyes adathoz férhettek hozzá - jelentette be a brit elektronikai kiskereskedelmi cég, a Dixons Carphone.
Se szeri, se száma a pénzügyi szférát körülvevő új szabályoknak, amelyek mindegyike súlyos dollármilliárdokban mérhető alkalmazkodási kényszert rak a pénzügyi ökoszisztémára. Nem csoda, hogy felértékelődtek azok az innovatív megoldások, amelyek ezeknek a feladatoknak az automatizálására kínálnak alternatívát.
Sokan gondolják tévesen, hogy csak a tömegesen adatokat kezelő, vagy címlistákat építő szervezetekre vonatkozik az Európai Unió május 25-e óta kötelezően alkalmazandó adatvédelmi rendelete, a GDPR. Valójában szinte minden vállalkozás, még a legkisebbek is kezelnek személyes adatokat, egyszerűen azzal, hogy akár csak egyetlen munkavállalót is foglalkoztatnak. Fontos tudni, hogy az új, korábbinál lényegesen szigorúbb adatkezelési szabályok az alkalmazottak jogait ugyanúgy védik, mint az ügyfelekét: őket is tájékoztatni kell arról, hogy milyen adataikat, meddig és milyen célból kezeli a munkáltató. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői segítségével jártuk körül, hogy mire kell ügyelniük a munkáltatóknak.
Kedd este nyújtotta be Trócsányi László igazságügyi miniszter az Info. törvény módosításáról szóló javaslatát, amely a május 25-i GDPR-rendeletet vezeti át a jogszabályokon. Úgy tűnik azonban, hogy elsőre mindenki megúszhatja az uniós adatvédelmi szabályok be nem tartását egy figyelmeztetéssel.
Több mint egy évtizede nem mutattak akkora érdeklődést a magyarok az adatvédelmi témák iránt, mint most. Ez feltehetően nem véletlen, ugyanis az ezzel kapcsolatos uniós szabályozás, a GDPR, éppen a napokban élesedett. Az egész világon azt látjuk a Google keresési statisztikái alapján, hogy az embereket elkezdte érdekelni a téma. Jó kérdés, hogy mindezt csak a szigorú szabályok életbe lépése, vagy úgy általában az elmúlt időszak adatbotrányai okozták. Itthon egyedül az elmúlt pár hónapban, a GDPR bevezetéséhez közeledve, látunk érdemi változást. Valószínű tehát, hogy a magyarok érdeklődését kizárólag a szabályok (és a lehetséges büntetések) keltették fel.
Max Schrems aktivista nem vesztegette az idejét: még csak mától kell alkalmazni az unió Általános Adatvédelmi Rendeletét (GDPR), de máris jogi úton megtámadta a cégeket. Szerinte ugyanis a Google és a Facebook "ráerőltette" a felhasználókat az új adatkezelési szabályok betartására, máskülönben nem használhatják a szolgáltatást.
Az ingatlanszektor szereplőit is nagyban érinti a GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet), vagyis az új, egységes EU-s adatvédelmi szabályozás hatálybalépése. Bár számos cikk született már a témában, a vállalatok gyakran még most sincsenek tisztában azzal, hogy milyen teendőik vannak az új szabályozás kapcsán és mire kell odafigyelniük a büntetések elkerülése érdekében. Sokan nem is gondolnak bele, hogy a bérlők nyilvántartása, beléptetőrendszerek üzemeltetése, vagy a kamerarendszerek működtetése milyen adatvédelmi kérdéseket vet fel, és az új adatvédelmi szabályoknak miként lehet megfelelni. A témában dr. Balogh Tamást, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársát kérdeztük, hogy mire kell különösen figyelni a GDPR szabályozás kapcsán az ingatlanpiaci szereplők részéről.
A GDPR - az EU általános adatvédelmi rendelete - ma lépett hatályba, és emiatt több nagy weboldal, például a Los Angeles Times, a New York Daily News és más amerikai oldalak is elsötétültek az európai olvasók előtt.
Május 25 után Magyarországon is kötelező lesz alkalmazni az Európai Unió új általános adatvédelmi rendeletét (GDPR), amely a biztosítási szektorban is változásokat hoz. Az új szabályozás egész Európában erősebb jogosítványokat ad az ügyfeleknek, hogy maguk rendelkezzenek adataikkal, hívja fel a figyelmet összhangban a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Ma lépett életbe a GDPR, vagyis az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, amely új világot hoz az adatkezelésben az egész unión belül, sőt, az olyan cégek is érintettek, akik uniós állampolgárok adatait kezelik. Bár a kkv-k a bírság alól felmentést kapnak Magyarországon, ez nem jelenti sem azt, hogy minden adatkezelőre ne vonatkozna már mostantól a rendelet, sem azt, hogy a kkv-k megúsznák a megfelelést. Mi pedig készüljünk fel az új világra, amikor el kell majd olvasnunk, és értelmeznünk is kell, hogy mit tesznek a cégek - a Google, a Facebook és társaik - az adatainkkal. Összeszedtük a legfontosabb részleteket a GDPR-ról.