intézmények

2018. január 30. 15:50 | Árgyelán Ágnes

Berobbantak a hazai befektetések, de tényleg a magyar emberek veszik őket?

Tavaly eddig sosem látott szintre, 6000 milliárd forint fölé nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, miközben a kötvényalapok mellett az ingatlan, abszolút hozamú és vegyes alapok is beléptek az ezermilliárd forintos körbe. De vajon a lakossági vagy sokkal inkább az intézményi befektetők keresletének köszönhető a befektetési alapok felfutása? Kik veszik igazából az ingatlanalapokat és kik "tehetnek" arról, hogy a pénzpiaci alapok mélyrepülése még mindig tart? Alábbi cikkünkben ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.

2017. szeptember 12. 09:14 | Portfolio

Szembemennek Trumppal a nagybefektetők

Nem osztják a nagy intézményi befektetők Donald Trump véleményét abban, hogy nincs klímaváltozás, sőt, egy friss felmérés szerint a megkérdezett befektetők kétharmada még növelné is az olyan befektetéseket a portfólióban, amelyek a klímaváltozás ellen harcolnak - számol be a hírről a Financial Times.

2014. december 31. 10:05 | MTI

Három név, amivel jövőre már nem találkozunk

Ma dolgoznak utoljára a jelenlegi formában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) háttérintézményeként működő, gazdaságpolitikai tervezési feladatokat ellátó Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalban (NTH), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) irányítása alá tartozó Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségnél (OHÜ) és a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál (NMH). Az NTH és az NMH jogutód nélkül szűnik meg, az OHÜ feladatait az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség látja majd el.

2013. június 09. 16:30 | András Bence

Mennyire számít, hogy jó-e a kormányzás?

A konvergencia és divergencia egyszerre van jelen az Európai Unióban. Ráadásul ez mind az eurozónán belüli és azon kívüli országok esetében is igaz. Az optimális valutaövezetek elméletének endogén értelmezése kevéssé tűnik ma alátámasztottnak a perifériára szorult országok esetében. Magyarország kapcsán azt látjuk, hogy míg 2002-ben a visegrádi országok éllovasa voltunk, addig mára sereghajtókká váltunk. Mindezt jól tükrözi a kormányzati minőség alakulása 2002 és 2011 között. Amennyiben országunk valóban csatlakozni szeretne az eurózónához, jelentős fejlődést kell felmutatnunk a nemzeti szintű kormányzás területén, és meg kell erősítenünk mind formális, mind informális intézményeinket. Az európai szintű egységes kormányzás kialakítása reménytelen vállalkozás lehet, amennyiben a nemzeti szintű kormányzási rend és gyakorlat olyan mértékben eltér egymástól, mint ahogy azt ma látjuk. A kormányzás nehezen megfogható definíciója ettől függetlenül mérhető, a törésvonalak jól kirajzolódnak. Az itt mutatott teljesítmény pedig erős és szignifikáns kapcsolatban van az adott országok gazdasági teljesítményével. Benzes István és Rezessy Gergely "Felzárkózás és leszakadás Európában. A nemzeti szintű kormányzás eltérő minőségei" című tanulmányára támaszkodtunk, akik 30 európai országot vizsgáltak meg a kormányzás 10 dimenziójában.