Egyetlen kórházi beszállító cég sem fogadta el a Pénzügyminisztérium ajánlatát arról, hogy megkapják a pénzüket akkor, ha lemondanak a tőkekövetelésük 20 százalékáról - jelezte a Pesti Hírlapnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
Január végén féltucatnál több kórház nem tudott rendelni gyógyszert, varrófonalat, steril anyagokat, eszközöket a betegek ellátásához - írja a Népszava.
Automatikus arcfelismerő rendszerrel ellenőrzik Moszkvában a koronavírus miatt elrendelt elkülönítés betartását - közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere pénteken a honlapján.
Kínában tovább terjed a járvány, de a fertőzöttek számának növekedése lassul. Hupejben újabb korlátozásokat vezettek be. Mindeközben újabb külföldi halálozásról számoltak be, ezúttal Tajvanon. Közben 12-re emelkedett a fertőzöttek száma Franciaországban.
Február 14-én - a már korábban az intézményekhez utalt dedikált források mellett - további közel 6 milliárd forintot utalt ki a kormány az egészségügyi ellátás zavartalanságának biztosítása érdekében - erről döntött a pénzügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere – olvasható az Emmi közleményében.
A kormány tárgyalt a kórházakat érintő EMMI-előterjesztésről, ami a sajtóban kiszivárgott, de nem a mostani ülésén - erősítette meg Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón, ezzel utalva a Portfolio birtokába került minisztériumi anyagra, ami az ellátórendszer átalakításáról szól. Arról is beszélt a javaslatcsomag kapcsán, hogy idén éven belül szeretné a kormány, ha életbe lépnének a kórházi átalakítást és adósságmenedzsmentet érintő szabályok. Azt is elárulta a tárcavezető, hogy az ellátórendszer alulfinanszírozott.
2020 első néhány hete egyértelműen az állami egészségügy helyzetéről szólt Magyarországon. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nekifog az ellátórendszer átalakításának, de közben 140 milliárd forintért tervezi felújítani az állami intézmények váróit, kórtermeit, és a Pénzügyminisztériumban folynak a kemény tárgyalások a kórházi beszállítókkal. Összefoglaltuk és értékeltük, hogy milyen következményei lehetnek a kormány terveinek. A közfinanszírozott egészségügyben zajló és felpörgő folyamatok a magánegészségügyben érdekelt szolgáltatócégek számára sem mellékesek, a betegekért, munkaerőért folytatott verseny szempontjából.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elkészítette az egészségügyi ellátórendszer átalakításához szükséges első jogszabály-módosításokat. Ha a kormány elfogadja a javaslatokat, érdemben változhat meg az állami intézményrendszer és ezzel megítélésünk szerint a kormány rendkívül fontos, az egészségügy jövőjét meghatározó, régóta várt folyamatot indít el. A Portfolio birtokába került 28 oldalas anyag indoklása meglepő őszinteséggel beszél a jelenlegi rendszer strukturális hibáiról, finanszírozási hiányosságairól és több ponton kezdeményez beavatkozásokat a struktúraváltás érdekében. Megítélésünk szerint azonban bizonyos esetekben irreális ütemtervet fogalmaz meg és nagy súlyt kap az intézményvezetők elszámoltathatóságának kérdése.
A hét elején elindultak a tárgyalások a legnagyobb kórházi beszállítók és a kormányzati tárgyalócsapat között – tudta meg a Portfolio. A Pénzügyminisztérium vezetésével a kormány képviselői azt ajánlották fel a cégeknek, hogy ha lemondanak a tőkekövetelésük 20%-áról, akkor azonnal megkapják a fennmaradó 80 százaléknyi összeget.
Az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében 11 milliárd forintot fordít a kormány kórházépületek felújításának és építésének tervezésére - jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Dél-budai Centrumkórház létrehozása mérföldkő és hiánypótló a magyarországi egészségügy történelmében. Az intézmény tervezett elhelyezése – a sürgősségi betegellátást az egyik legfontosabb szempontként figyelembe véve – egyértelműen megfelel a mai kor kórházépítéseinek, a világban uralkodó legmodernebb építészeti trendnek. Minden egyes akadályozó beavatkozás hónapokkal, vagy akár évekkel is visszavetheti a szuperkórház átadását. Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott írását közöljük.
Miközben 2019-ben a gazdaság növekedése minden várakozást felülmúlt és a kormány a költségvetés méretes mozgásterét látva az év végén látványosan szórta a pénzt, addig a kórházakra és a szektor beszállítóira rájár a rúd. Úgy tűnik, elfogyott a kormány türelme, megelégelte a minden évben újratermelődő kórházi adósságot és magyarázatot, de még inkább bűnbakokat keres. De miért épp most keményített be a kormány, mi lehet a valódi szándéka és ezek fényében mi vár az ellátó intézményekre és végső soron betegekre? A legfontosabb kérdésekre adunk választ az ágazatban érdekelt szereplőkkel történt beszélgetéseink alapján, lehántva a politikai üzengetést és adok-kapokot.
Az Európai Unióban Hollandiában a legalacsonyabb az átlagos kórházban töltött napok száma, míg Magyarországon volt a legmagasabb a legutolsó összehasonlítható adatok szerint.
A kórházi szféra korábban és mostanában is sorozatosan megsérti a gazdálkodásról és a közpénzek kezeléséről szóló előírásokat, emiatt nem lehet tudni, mi mennyibe kerül egy-egy kórháznál. Átláthatatlan, hogy valójában mennyi finanszírozást igényel az intézmények működtetése – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.
Továbbra is nagyon leterheltek a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó ápolók, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) adatai szerint csaknem 24-25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből - írta a Világgazdaság csütörtökön.
Fontos kormánydöntések jelentek meg december 23-án, ezek közül több is érinti az egészségügyi ágazatot. Az egyik rendelet arról szól, hogy a lejárt kórházi tartozások kiegyenlítése központosított adósságrendezési eljárás során valósul meg.
A karácsonyi ünnepek előtti utolsó munkanapon jelent meg a miniszterelnök által aláírt kormányhatározat: a kabinet az egészségügy finanszírozási rendszerének és ellátási struktúrájának teljes átalakítására készül. A dokumentum feladatokat és határidőket szab meg Kásler Miklós tárcájának. Emellett ez az a határozat, amely rendelkezik a 2019. év végi adósságrendezés részleteiről.
Közel 80 milliárd forintos kormányzati támogatást kapnak a kórházak, ez egyrészt az adósság rendezésére, másrészt arra elég, hogy megakadályozzák az eladósodás újratermelődését.
Úgy tűnik, hogy megszületett a kormánydöntés a kórházi adósság rendezéséről. Az Orvostechnikai Szövetség szerint azonban a kormány az adósságok alig több mint felét kívánja csak konszolidálni és egyúttal megint figyelmeztetnek: a jogos tartozások el nem ismerése felveti az adós fizetésképtelenségét.
Orbán Viktor kormányfő nem tervez kormányátalakítást, a kórházi adósságrendezés keretében pedig akár kórházigazgatókat is meneszthetnek, ha súlyos pénzügyi problémákra bukkannak a költségvetési felügyelők – többek között ezeket mondta a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője.
Az Országgyűlés elé kerülhet a javaslat.
A végszámla elérte az 5000 milliárd forintot.
Aki szólni mert, azt megbüntették.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
