Egyre népszerűbb a CSOK: augusztusban 16 százalékkal több igénylést fogadtak be, mint az előző hónapban, és eddig 56 milliárd forintot fordított a kormány a támogatásra, 27 ezer igénybe vevő család esetében.
Éveken keresztül legfeljebb a forintgyengülés miatt nőtt a magyar lakosság hiteltartozása. Most megtört a jég: augusztus végén e hatás nélkül is többel tartoztunk a bankoknak, mint egy hónappal korábban. A lakáshiteleknél is jobban bővült a személyi kölcsönök piaca, és a nyár végén a vállalati hitelfelvétel is élénkült. A forint erősödésére rég látott összegű euróbetétbe meneküléssel reagált a lakosság.
Február óta 0,45 százalékponttal csökkent az MNB alapkamata, és márciusban 2%-ban maximálta a törvény a hitelközvetítők jutalékát. Az új lakáshitelek átlagkamata ennek ellenére alig csökkent: az MNB adatai szerint mindössze 0,1 százalékponttal volt kisebb júliusban, mint februárban, vagyis mintha lenyelték volna a bankok e kétfajta "könnyítés" nagy részét. Utánanéztünk és utánakérdeztünk, mi áll a háttérben, és találtunk néhány hiteles magyarázatot.
A CSOK-igénylések számának érdemi növekedésére számítanak a takarékok a szeptember közepén elfogadott rendeletmódosítást követően, várakozásaik szerint a módosítás hatására nem csupán az igényelt kedvezmények, hanem a CSOK mellé felvett hitelek összege is emelkedni fog.
Az MNB szerint bár vannak túlfűtött szegmensek, még nem alakult ki buborék sem a lakás-, sem a lakáshitelpiacon. A kormány a lakáspiac további élénkülését várja a CSOK ma hatályba lépett könnyítésétől, az ingatlanfejlesztők viszont óriási munkaerőhiánnyal küzdenek, és a lakásárak további emelkedésére számítanak - hangzott el az MKT Közgazdász-vándorgyűlésének mai, pénzügyi szekciójában.
Az elmúlt évtizedben nem volt még olyan magas az 5 éven túli kamatperidóssal nyújtott új lakáshitelek aránya Magyarországon, mint idén nyáron. Két fő magyarázatot találtunk.
A CSOK-nak is köszönhetően háromszor annyi jelzáloghitelt folyósítottak a takarékszövetkezetek a második negyedévben, mint egy évvel korábban. Az általuk kezelt jelzáloghitelek állománya így 4 százalékkal növekedett - közölte a Takarékbank, amely a társasházak átadási hulláma miatt 2017 tavaszától vár még nagyobb áttörést.
A lakáshitelezés növekedése lelassult, a személyi kölcsönök folyósítása viszont felgyorsult a nyár közepén, mintha nyaralni mentek volna belőle az emberek. A vállalati hitelezés stagnált, és a kamatszint csökkenése is nagyjából megállt júliusban az MNB tegnap közzétett adatai szerint.
Elszámolás ide, forintosítás oda, a magyar lakáshitelesek közel negyedének még mindig nagyobb a (csak lakáshitelből fakadó) tartozása, mint a lakás forgalmi értéke. A szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőknél még rosszabb a helyzet. Bár manapság megint egyre kevésbé vagyunk óvatosak a hitelfelvétel során, csak a lakásérték átlagosan 60%-ára veszünk fel hiteleket, és már az árfolyamkockázat sem fenyeget, tehát sokat enyhült a helyzet.
A jegybank ma közzétett Hitelezési folyamatok kiadványa alapján bizonyos szempontból fordulat következett be mind a vállalati, mind a háztartási hitelezésben: előbbi éves összevetésben (tranzakciós alapon) 0,3%-kal nőtt, ezen belül a kkv-hitelállomány 5%-kal bővült, a háztartások pedig hosszú évek után először nyár elején már nettó hitelfelvevők voltak - hangzott el a jegybank sajtótájékoztatóján.
2014 eleje óta először pozitív adózás előtti eredménnyel zárta a negyedévet az FHB. A bankcsoport második negyedéves adózott eredménye 268 millió forintos veszteség lett. A csütörtök este közzétett gyorsjelentés fontosabb részletei:
Öt éve tart a lakáspiac kilábalása az USA-ban, de még mindig 5,9 millió jelzáloghitelesnek nagyobb a tartozása, mint a lakásának az értéke - írja a CNBC. A számok alapján úgy tűnik, nálunk arányaiban rosszabb a helyzet.
Miután ismét beindult a lakossági hitelezés Magyarországon, egyre többen teszik fel nekünk az alábbi három kérdés valamelyikét: 1. nem vált ismét túlzottá a lakossági hitelfelvétel? 2. Mennyivel ugranak majd meg a törlesztőrészletek, ha az MNB durva kamatemelésre kényszerül? 3. Veszélytelenebbek-e az új forinthitelek, mint a régi devizahitelek voltak? Most igyekszünk ezekre válaszolni.
A devizahitelek másfél évvel ezelőtti forintosítása óta nem érdemes a lakossági hiteltartozások devizanem szerinti megoszlásáról beszélni, annál érdekesebb viszont az alábbi ábra, amely a hitelek felhasználás szerinti megoszlását mutatja.
2008 vége óta nem vett fel annyi új lakáshitelt a magyar lakosság, mint idén júniusban. Rég érkezett annyi pénz az emberek folyószámlájára, mint a múlt hónapban, és a magyar bankok vállalati hitelezése is a szebbik arcát mutatta - olvasható ki az MNB ma közzétett adataiból.
Korábbi várakozásainak megfelelően 500 milliárd forint új jelzáloghitel-kihelyezésre számít idén a K&H a teljes piacon, a CSOK-támogatások volumene pedig 40 milliárd forintra rúghat. A bank részesedése nagyjából egyhatod a jelzáloghitel-piacon. A CSOK szabályozásában számítanak néhány lazításra és pontosításra a következő hónapokban.
Mekkora összegű, futamidejű és törlesztőrészletű lakáshitelt vállalnak be manapság a magyarok? A fix vagy a változó kamatozás a menő, és használt vagy új lakásra veszünk fel inkább hitelt? Többek között ezeket a kérdéseket válaszoljuk most meg 9 pontban az MNB-től kapott információink, illetve a jegybank statisztikái alapján.
A magyar lakosság kiemelkedő mértékben preferálja a saját ingatlan birtoklását a lakásbérléssel szemben, így hazánkban különösen fontos szerepe van a lakáscélú hitelek árazásának. Ennek fényében nagy jelentőséggel bír, hogy Magyarországon az új kihelyezésű lakossági hitelek felára az elmúlt években tartósan a környező országok szintje felett alakult. Habár az utóbbi években a banki aktivitás növekedése és a gazdaság élénkülése kedvezően hatott az átlagos felárra, a fix kamatozású lakáscélú hitelek esetén az továbbra is jelentősen meghaladja a régiós átlagot. Az alábbi cikkben körbejárjuk a magas felárak kérdéskörét, valamint hogy milyen tényezők magyarázhatják a felárakban tapasztalható eltérést.
Június 30-tól már nem csak a piaci összehasonlító adatok alapján, hozamszámítással, illetve költségalapú értékeléssel, hanem statisztikai módszerrel is meghatározható a lakóingatlanok hitelbiztosítéki értéke - hívja fel a figyelmet a Napi.hu a nemzetgazdasági miniszter Magyar Közlönyben megjelent rendeletére. A hitelbiztosítéki érték azért fontos, mert a bankok ehhez mérik az adható hitel nagyságát.
A hitelkiváltásoktól eltekintve legutóbb 2008 decemberében vett fel annyi lakáshitelt a magyar lakosság, mint idén májusban. Most már a fogyasztási hitelezés is egyértelműen élénkül. Az MNB ma közzétett adataiból az is kiderül, hogy májusban nagy összegben váltottunk vissza devizabetéteket, a vállalati hitelezés pedig csak egy szűk szempont alapján látszik élénkülni.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Kis pluszban zártak az indexek.
Háromnapos gyász jön Ausztriában.
Holnap tehetnek javaslatot.
Régi tabut döntött le a kormány.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
