Töretlenül nő a magyar lakosság lakáshitel-felvételi kedve az MNB ma közzétett adatai alapján. Áprilisban 41,5 milliárd forint új lakáshitel talált "gazdára", ami 72%-kal több az egy évvel korábbinál.
A magyar háztartások 40%-a, vagyis 1,6 millió család jogosult a CSOK-ra, ezek 17%-a tervezi felvenni a támogatást - mutatja az MNB friss felmérése. A jegybank ma közzétett Hitelezési folyamatok című kiadványa alapján bővül Magyarországon a kkv-hitelezés, lazulnak a hitelezési feltételek, és egyre többen vennének fel hitelt.
A hosszú kamatperiódusú hitelek további térnyeréséről és a CSOK felfutásáról fog szólni a következő néhány év a lakáshitelezésben. Kérdéses, hogy a hitelkihelyezés növekedése elvezet-e oda, hogy idővel buborékveszélyről beszéljünk - hangzott el a Portfolio Hitelezés 2016 konferencia kora délutáni, lakossági szekciójában.
Kezd visszalopódzni a kockázatos jelzáloghitelezés gyakorlata: a 2007-es pénzügyi válság óta elsőként a Barclays 100%-os hitelfedezeti mutatóval is elérhető lakáshitelt vezetett be. Úgy tűnik, a pénzügyi szektor egy része nem sokat tanult a múlt hibáiból, és az árazási verseny kifulladásával ismét a gyengébb hitelképességű ügyfelek felé tájékozódnak a bankok. A lakáshitelezés beindulásával Magyarországon is nő a kisebb önerővel felvett hitelek aránya.
Tizedére kellene csökkenteni a magáncsőd dokumentációs igényét ahhoz, hogy a rendszer működőképes lehessen - mondja Becsei András. A Magyar Bankszövetség alelnöke, egyúttal az OTP Jelzálogbank első embere a Portfolio-nak adott válaszaiban a Nemzeti Eszközkezelő mandátumának további 25 ezer lakással történő bővítését és a végrehajtások egyszerűsítését is javasolja. Az MNB új ajánlásának megfelelően azonban az ügyféllel való együttműködést tekintik elsődlegesnek.
Javul az amerikai lakáspiac helyzete és a legnagyobb bankok az országban kihasználják ezt a The Wall Street Journal szerint, a pénzintézetek jelzáloghitel-állománya folyamatosan növekszik.
Becslésünk szerint évi 600-700 milliárd forint lakáshitelt kellene kihelyezniük a magyar bankoknak ahhoz, hogy egészségesnek mondható, évi 6-8%-os ütemben nőjön a lakáshitel-állományuk. Az elmúlt 12 hónapban (hitelkiváltásokkal együtt) mintegy 380 milliárd forintnyi új lakáshitel talált gazdára, tehát még távolinak tűnik a "cél", de ha fennmarad az új kihelyezések bővülésének üteme a CSOK-nak is köszönhetően, jövőre elérhetjük ezt a szintet. Most 10 újabb ábrán mutatjuk be a minden jel szerint boom előtt álló magyar lakáshitelezés helyzetét.
Ha valaki a lehető legalacsonyabb induló törlesztőrészlettel akar lakáshitelhez jutni, akkor a már 4% alatt is elérhető változó kamatozású hiteleket választja. Aki viszont a kamatok megemelkedésétől fél, az ennél magasabb, jellemzően 5-7%-os fix kamatok mellett teszi le a voksát. Az alábbi ábra alapján úgy tűnik, egyre inkább utóbbi felé mozdul el a magyar lakosság.
Egy fokkal nehezebb lesz visszaélni tagként a NOK-kal a parlament által ma elfogadott törvénymódosítás alapján, és a licit nem feltétlenül előzi meg a sorsolást a kiválasztási módok között. Most összefoglaljuk a változásokat, amelyek alapján kijelenthető: a NOK működésének lényegi elemei változatlanok.
Kevesen vannak tisztában azzal, mekkora hitelre tarthatnak igényt bizonyos értékű lakás megvásárlásához vagy bizonyos jövedelemszint mellett. Ezt foglalja össze az alábbi ábránk.
Az új CSOK-nak is köszönhetően a tavalyi közel 7600 után idén 12 500, jövőre pedig 18 700 új lakást adhatnak át Magyarországon az MNB friss előrejelzése szerint. Mivel a jegybank szerint az új lakások háromnegyedére felvehetik a 10 milliós CSOK-ot, az új lakások támogatása idén 110-115 milliárdba, jövőre pedig 150-160 milliárdba kerülhet a költségvetésnek, miközben az adóbevételek is nőni fognak. A lakásépítések várt élénkülése az MNB becslése szerint 2016 év végéig 0,3-0,4 százalékkal, 2017 év végéig pedig 0,6-0,7 százalékkal emelheti a GDP szintjét.
Bár a kormány 2012-ben, majd 2014-ben betiltotta az egykor rossz hírű fogyasztói csoportok szervezetését (csak a régiek működését hagyta meg), a nemzeti otthonteremtési közösségekről (NOK) szóló törvénnyel most mégis új, lakáscélú fogyasztói csoportok elindítására adott lehetőséget. Az alábbi 10 ponttal segítünk eldönteni, hogy lakástakarékba vagy NOK-ba helyezzük-e havi megtakarításunkat, ha lakásra gyűjtünk.
Szeretnél a következő 10-15 évben kamatmentes hitelből új lakást vásárolni úgy, hogy nem tudod pontosan, mikor lesz a tiéd a lakás, és azt sem, megkapod-e a befizetéseidhez megígért 30%-os állami támogatást? Esetleg csak a nálad szegényebbek pénzén gyorsan nyerni akaró ingatlanspekuláns vagy? Ha valamelyik e kettő közül, akkor neked találta ki Rogán Antal minisztériuma a Nemzeti Otthonteremtési Közösségeket. Sőt, még akkor is, ha az államilag szabályozott fogyasztói csoportok megszervezéséből szeretnél tovább gazdagodni, ugyanis 100 milliós kezdőtőkével bárki alapíthat majd ilyet, szemben a lakástakarékok 2 milliárdjával. Lássuk a bankrendszert megkerülő (ezért a kormány által olcsóbbnak vélt) NOK részletszabályait!
Visszaesett januárban a lakossági lakáshitel-felvétel növekedési üteme az MNB friss adatai szerint, a betétekből pedig a szokásosnál nagyobb összeget vontak ki a háztartások. A vállalati hitelezés továbbra sem élénkül.
Folyamatosan nő a lakáshitelek iránti kereslet, és élénkülés tapasztalható a vállalati hitelezésben is - derül ki az MNB friss Hitelezési folyamatok kiadványából. Kiderült: a hitelintézeteknél 22 milliárd forintnyi személyi és gépjárműhitel került forintosításra év végén.
Fennáll a veszélye, hogy állami mentőcsomagot kell nyújtani a Fannie Maenek - állítja a vezérigazgató a Financial Times szerint. Úgy véli, a társaság pénzügyi helyzetének romlása megingathatja az amerikai lakásfinanszírozási rendszerbe vetett bizalmat.
A bankok 2007-ben még a jelzáloghitelek 74 százalékét biztosították, 2014 végére viszont 52 százalékra esett vissza ez az érték az Egyesült Államokban, a Mortgage Bankers Association adatai szerint. Az arány tovább csökkenhet a MarketWatch beszámolója szerint.
A bankok már leírták veszteségeiket, de a lakosságnak még a nyakán van a kés, mivel mindeddig nem működött az a közvetítő rendszer, amelyik a nem fizető hitelállományt alacsonyabb értékű, de újrafinanszírozható hitellé konvertálta volna. A kilakoltatási moratórium március elejei vége elvben segítené ezt a folyamatot, ha a piaci szereplők nem aggódnának a meginduló kilakoltatásokra adott politikai válaszok miatt.