• Megjelenítés

lakashitel

Ki az a hülye, aki most vesz fel lakáshitelt?

Ha teljesül az MNB tegnap napvilágot látott elképzelése, akkor ősztől jóval olcsóbban és egyszerűbb feltételekkel vehetünk fel lakáshitelt, mint eddig. Ez kivárásra késztetheti a hitelt felvevő lakásvásárlók egy részét, hazavágva a bankok következő néhány havi hitelkihelyezését. Egyébként erősen indult az év a lakossági hitelezésben: az új lakáshitelek volumene 64%-kal, a személyi hiteleké pedig 54%-kal nőtt egy év alatt; igaz, a tavaly év eleji bázis kifejezetten alacsony volt. A bankszektor friss, januári adatait elemezzük.

Megtudtuk, mire készül az MNB a lakáshiteleknél

Nem nyugszik bele az MNB, hogy (szerinte) túl drágák a lakáshitelek Magyarországon: ősztől "fogyasztóbarát" minősítést kapnának azok a hiteltermékek, amelyek megfelelnek a jegybank szigorú kritériumainak. Diszkriminálnák ezzel a ma elérhető ajánlatok döntő többségét, ugyanis csak a 2,5 százalékpontnál kisebb kamatfelárral bíró, fix kamatozású lakáshitelek esnének át a rostán - legalábbis az aktuális elképzelés szerint. A jegybank megismert javaslatait e ponton irreálisnak tartják, sok más szempontból viszont üdvözlik banki forrásaink, ugyanis egyszerűbbé és átláthatóbbá válna a hitelfelvétel.

Egyre vonzóbb a lakáshitel - Nem csak a CSOK pörgeti a piacot

Bár a korábbi évek negatív tapasztalatai - elsősorban a devizahiteles válság - hatására továbbra is kissé bizalmatlanul áll a lakosság a hitelfelvételhez, a lakáspiac fellendülésével párhuzamosan egyértelműen nő a lakáshitelek vonzereje. A lakásvásárlók számára kedvező hír, hogy 2016-ban az új lakáshitelek átlagos THM-je az egy évvel korábbi 5,8%-ról 5,3%-ra csökkent, egyedi konstrukciók révén pedig ennél kedvezőbb feltételekkel is hitelhez lehet jutni. 2017-ben olyan speciális, alacsony kamatozású hitelek is megjelentek a piacon, amelyekkel akár 2,7%-os THM-mel is vásárolhatunk új lakást.

Bajban a hitelesek, nagyon beindultak a lakásárverések

Megugrott a pénzügyi intézmények által kényszerértékesített lakások száma a tavalyi év második felében - mutatják az MNB friss adatai. 2013 eleje óta 2124 lakás került kalapács alá, ennek 39%-a a tavalyi második félévben. A Nemzeti Eszközkezelő 26 ezer lakás megvásárlását zárta le 2016 végéig, több mint 100 ezer nem fizető jelzáloghiteles helyzete pedig megoldatlan.

Nyakunkon a lakáshitelválság? - 10 pontban az igazság

Akit a devizahiteles kígyó megmart, már a forinthiteles gyíktól is fél. Nem árt ezért összefoglalni, miért is gondoljuk, hogy a lakáshitelezés mostani fellendülése jóval veszélytelenebb, mint a válsághoz vezető, 10 évvel ezelőtti hitelbuborék.

Nagy Márton: olcsóvá és összehasonlíthatóvá tesszük a lakáshiteleket

Teljes mértékben összehasonlíthatóvá, a kamatokon kívül sztenderddé kell tenni a lakáshiteleket, mert még mindig alacsony az árverseny a magyar lakáshitelpiacon - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Nagy Márton. Az MNB alelnöke megkönnyítené a bankváltást, és elősegítené a bankok digitalizációját is, a jegybank a következő hónapokban lépéseket tesz e területeken. Túl sok bank működik a piacon, számuk hosszú távon csökkenni fog szerinte.

"Még nem" - üzeni az első NOK-os honlap a lakásra vágyóknak

Ahogy arról hétfőn beszámoltunk, az elsolakas.hu oldalon valakik már elkezdték gyűjteni a rossz emlékű fogyasztói csoportokhoz hasonlóan működő, új lakás vásárlására szolgáló nemzeti otthonteremtési közösségek (NOK) iránt érdeklődőket. Az oldalt - vélhetően a sajtóvisszhang hatására - most egy méretes felirat takarja el: "Még nem....". Pedig azt már tudni lehet, hogy az MNB-hez egy valaki engedélyt kért NOK szervezésére.

Most fog csak igazán nagyot szólni a CSOK

Közel 30 ezren, vagyis nagyjából minden negyedik lakástranzakcióhoz igényelték tavaly a CSOK-ot, a kérelmek 72%-a használt lakáshoz, 28%-át újakhoz hagyták jóvá a bankok. Bár a három vagy több gyermekesek aránya megközelíti az egyharmadot, az új lakáshoz járó "10+10 milliós" lehetőséggel csak 13% élt eddig - mutatják a bankok válasza alapján elkészített becsléseink. Közel tízezer házaspár vehette igénybe eddig a támogatást előre vállalt gyermekre. A CSOK népszerűsége nagyjából megfelel a korábbi várakozásoknak, a használt lakások piacát nem lendítette fel jobban, igénybevétele az új lakások piacának felpörgésével idén nőhet meg igazán.

Több tízezer forint marad havonta a lakáshitelesek zsebében

A rendszerváltás óta nem voltak olyan olcsók a forintalapú lakáshitelek Magyarországon, mint manapság. A bankok ajánlataiban már 2,5% körüli kamatozású hitelt is találunk, a rövid kamatperiódusú új lakáshitelek átlagkamata pedig 3,7% alá esett. Megnéztük, mit jelent ez a törlesztőrészletben akár az új, akár a meglévő hitellel rendelkezők körében.

Hiába a szuperolcsó lakáshitel, mindent elvisz a lakásdrágulás?

"Öt éve kellett volna lakást vennem, akkor még sokkal olcsóbbak voltak a lakások" - panaszkodik Arisztid barátjának. "Te lökött vagy, hát nem emlékszel? Akkoriban iszonyat magasan, 10% felett jártak a kamatok. A napokban már 2,5%-os kamatozású lakáshitelt is láttam, sokkal jobban megéri most lakást venni" - hordja le barátját Tasziló. Melyiküknek van igaza? Ezt próbáljuk néhány példa segítségével megválaszolni.

Mi van, megint hitelre veszik a tévét a magyarok?

Mi van, megint hitelre veszik a tévét a magyarok?

Lelassult őszre a magyar lakáshitel-kihelyezések növekedése: novemberben 15%-kal több új lakáshitelre kötöttek szerződést a bankok, mint egy évvel korábban. A piac részben az idei újlakásdömpingre vár. A csúcsokat döntögető Black Friday viszont megtette hatását: az áruhitel-felvétel ugyanis duplájára nőtt az egy évvel korábbinak. Főleg az Erste Bank portfólió-tisztítása miatt a lakosság hitelállománya csökkent novemberben, miközben a vállalatok betétállománya meghaladta a hiteltartozásukat.

Nagy Márton: nagyobb árversenyre van szükség a bankok között

A magyar piacon jelenleg fennálló 5 százalékpont körüli kamatfelár kétszer akkora, mint a régióban. Nagy Márton, az MNB alelönke a Világgazdaságnak adott interjújában kiemeli, hogy a magas kamatfelárat csökkenteni kell, ezt pedig a bankok közötti nagyobb árverseny tenné lehetővé. A jegybank becslései szerint idén még csökken a lakossági hitelállomány, de jövőre már 1%, 2018-ban pedig 5%-os bővülés is jöhet.

Szigorít az MNB: még több fix kamatozású lakáshitel jöhet

Tovább szigorít az MNB a jelzáloghitelek finanszírozásával kapcsolatos szabályain: a jövő áprilistól élő 15%-os minimum helyett 2018 októberétől már legalább 20%-ban kell (közvetlenül vagy refinanszírozás segítségével) jelzáloglevélből finanszírozniuk a hitelintézeteknek a jelzáloghitel-állományukat. A lépés tovább erősíti a fix kamatozású lakáshitelek felé való elmozdulást.

MNB: túl drágák a lakáshitelek, túl sok a bedőlt hitel

Még stabilabb és még ellenállóbb a magyar bankszektor, mint az utóbbi időben volt, és a hitelezési fordulat is megtörtént; bőven maradtak azonban még teendők: a kkv-hitelezést az NHP kifutása után a garanciaintézmények megerősítésével ösztönözné az MNB, és van még mit tenni a lakossági portfóliótisztításban is, hiszen itt még mindig magas a nem teljesítő hitelek aránya. A lakossági jelzáloghitelezésben a magas felárakra hívja fel a figyelmet a jegybank, amit az elégtelen banki verseny okoz. Ma tette közzé Pénzügyi stabilitási jelentését az MNB.

Lakáshitelekkel vezeti ki a válságból Putyin az oroszokat

Oroszországban a gazdasági válság egyik ellenszereként tekintenek a jelzáloghitelezésre és a lakásépítésre. Putyin elnök azt hirdeti, most érdemes az oroszoknak lakást venniük, és ez a lakáshitelt felvevők számának idei 29%-os növekedésén is látszik - írja a Bloomberg.

Ennyit a buborékról: máris kifulladtak a magyar lakáshitelek

Ha így folytatódik, egyáltalán nem kell országos lakáshitel-buboréktól tartanunk: a növekedés nyári lelassulása után szeptemberben már kevesebb lakáshitelt vett fel a magyar lakosság, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelezés viszont szerencsére már egyre egyértelműbb (igaz, kezdeti) jeleit mutatja a növekedésnek. A friss betéti adatok pedig arra utalnak, hogy továbbra is forintgyengülésre játszik a lakosság.

Már több mint 100 milliárdot költött az állam a bedőlt hitelesekre

A magyar állam a Nemzeti Eszközkezelő (NET) program keretében eddig 102 milliárd forintot fordított a bajba jutott jelzálog-hitel adósok ingatlanainak megvásárlására, további 5 milliárd forintot pedig a portfolió üzemeltetésére - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az MTI megkeresésére, kedden.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Napokon belül kirobbanhat a háború, amitől mindenki tartott – Egyre több az aggasztó jel
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility