Az élelmiszeripar és a kkv-k fejlesztése a magyar gazdaság növekedésének egyik alappillére, és a jelenlegi pályázati rendszerben hatalmas a verseny a forrásokért. A vállalkozásoknak nemcsak tartalmi és pénzügyi szempontból kell kiváló pályázatokat benyújtaniuk, hanem szükségük van egy tapasztalt, megbízható tanácsadó partnerre is, aki végigkíséri őket a pályázat teljes életszakaszán. Kovács Zoltán, a Rekontir Cégcsoport ügyvezető igazgatója szerint „csak a legjobb, szakmailag hibátlan pályázatoknak van esélyük a sikerre”, és a vállalatok számára most kulcsfontosságú döntés, hogy kivel dolgoznak együtt a jövőbeli beruházások során.
Az operatív programokhoz képest Magyarországon a közvetlen EU-alapok ismertsége jóval alacsonyabb, pedig a direkt támogatások aránya folyamatosan nő, amelyek jelentősen erősíthetik a pályázó cégek versenyképességét - mondta Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferencián. A közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos kiemelte: e forrásokból 12-13 eurót hoznak el a hazai szereplők évente, míg az EU-átlag közel 60 euró.
Az Európai Bizottság nemrég elindított egy új programot, amely az épített környezetet próbálja meg kicsit fenntarthatóbbá, zöldebbé tenni. Ez gyakorlatilag egy szakpolitikai és finanszírozási projekt, amelynek Új Európai Bauhaus a neve. Hogy miként lehet ezekre a pályázatokra rákapcsolódni és mit jelent ez a magyar épített környezetre nézve, arról kérdeztük Zsámba Juditot, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) projektmenedzserét.
Az Európai Bizottság egy kutatási és innovációs szuperalap létrehozását fontolgatja, amely számos meglévő kezdeményezést egyesítene egy hatalmas Európai Versenyképességi Alap (ECF) alatt. A javaslat, amely az EU 2028-2034 közötti többéves pénzügyi keretén (MFF) belül valósulhat meg, aggodalmat keltett a kutatási közösség és az autonóm finanszírozási programok hívei között – írja az Euractiv.
Megújul a pesti Duna-part, a BKK benyújtotta a pályázatokat az Id. Antall József rakpart és az Erzsébet híd alatti terület átépítésére - közölte a BKK.
Átadták a Regiostars 2024 díjakat, a kitüntetettek között szerepel a Bythos, a Biogreenfinery, a BITS - Bicycles and Intelligent Transport Systems, a Telemedicina a legnélkülözőbb települések számára című egészségügyi fejlesztési program, valamint a Gdynia OdNowa: Revitalisation projekt.
Magyarország Kelet-Közép-Európa más országaihoz hasonlóan jelentős lemaradásban van, ha azt vizsgáljuk, mekkora értékben tud közvetlenül pályázható európai uniós forrást lehívni. A helyzetet jól szemlélteti, hogy a 250 EU-s régió közül csupán Budapest fér be a 70. hely környékére, a többi magyar régió még a legfelső 200-ba sem tud bejutni. A helyzet javítható, és éppen itt az idő, hogy Magyarország Közép-Kelet-Európával együtt előrelépjen az EU-s pályázati lehetőségek kiaknázásában. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) készen áll arra, hogy támogatást nyújtson a cégeknek, segítve őket abban, hogy sikeresen áthidalják a pályázati folyamat során felmerülő kihívásokat és a pályázott projektek EU-s szinten is versenyképesek legyenek – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Dászkál János, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezető szakértője a Portfolio Business podcast új adásában.
A magyarországi és a közvetlen brüsszeli kiírású uniós pályázatok tapasztalatairól, a szükséges idő- és energiabefektetésről, sikerekről, kudarcokról, a konzorciumi tapasztalatokról beszélgettünk öt cégvezetővel, illetve pályázati szakértővel a mai EU Források 2024 című konferenciánk záró panelbeszélgetésében. Az egyik fő üzenet az, hogy a tudatos pályázás ott kezdődik, hogy előre fel kell mérnie a cégeknek azt, hogy a saját lehetőségeik, pályázati érettségük mit tesznek lehetővé, illetve szükségessé. Az is lényeges másrészt, hogy az ingyenpénz logika helyett a várható előnyöket és a pályázással járó kihívásokat együtt kell mérlegre tenni és hosszú távú, a vállalat valódi versenyképesség növekedését szem előtt tartó szemléletre van szükség.
A nyilvánosan elérhető adatok, anyagok figyelmes nyomon követésével már hónapokkal előre lehet tudni, hogy milyen EU-pályázatok várhatók Magyarországon, és így ez segíti a kkv-k és nagyvállalatok jó időben való házon belüli felkészülését is – mutatott rá gyakorlati fókuszú előadásában Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezetője a Portfolio mai EU Források 2024 című konferenciáján.
Megindulhat az uniós támogatásoknál a pályázati dömping, így soha nem volt még ilyen aktuális, hogy képbe kerüljenek az üzleti döntéshozók az EU-források elérhetőségével és pályázhatóságával kapcsolatban. A Portfolio egy egésznapos szakmai konferenciát rendez március 6-án, aminek célja, hogy segítsünk kiigazodni a legfontosabb kérdésekben, bemutatjuk, milyen kiírásokra számíthatunk. A legfontosabb döntéshozók, a pályázati piac kiemelkedő szakértői, a valamint a magyar üzleti élet vezető személyiségei nyújtanak segítséget a szabályozási környezet megértésében és a legkedvezőbb lehetőségek felkutatásában. Még nem késő regisztrálni, ide kattintva.
A kormánynak továbbra is az a célja, hogy a munkaerőpiaci aktivást és a foglalkoztatottak arányát növelje, ezért a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) terhére összesen több, mint 460 milliárd forintnyi forrást fog felhasználni 2030-ig, és ezen pályázatok nagy részét már idén meghirdetheti – jelezte szerda reggeli közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kormány a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan a vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül – jelentette be ma reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca megjegyzi, hogy „az alapvetően hitelre épülő, valamint a kisebb mértékben vissza nem térítendő támogatások elsősorban a technológiai és szervezeti megújuláshoz nyújtanak majd segítséget, továbbá ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a versenyképesség megőrzéséhez szükséges digitalizációs és energiahatékonysági beruházásokat”.
Megkezdődött ma négy új vidékfejlesztési kiírás társadalmi egyeztetése, amelyek Magyarország Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervén alapulnak – jelentette be az Agrárminisztérium.
Több, mint háromszor akkora fejlesztési keretet szabadított fel a minap az Európai Bizottság a magyar kormány számára, mint amennyi pályázati kifizetést itthon már megvalósított a 2021-2027-es ciklusban, így tehát legalább két évre előre van szabad, lehívható brüsszeli keret a hazai fejlesztések utófinanszírozásához – derült ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez afelé mutat, hogy a kormány jövőre fel fogja pörgetni a pályázatok meghirdetését, elbírálását és kifizetését, hogy az uniós pályázatok szokásos előfinanszírozási stratégiájával is lendületet adjon a gazdaságnak. Úgy tudjuk azonban, hogy még mindig maradt egy egy jelentős bizonytalansági tényező a történetben, ami óvatosságra inti a kormányt, és így összességében egyelőre visszafogott pályáztatási tempóra van kilátás.
A közvetlen források aránya jelentősen növekedett az uniós támogatási rendszerben, amely ráadásul új pályázati gondolkodást, új szemléletmódot követel meg a gazdasági szereplőktől. Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezetője az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjében arról beszélt, milyen segítséget tudnak nyújtani a pályázóknak a forrásokért folytatott versengésben.
Az állami IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. kiemelt figyelmet fordít a KKV Stratégia megvalósítására, különös tekintettel a vállalkozások versenyképességének növelésére, a digitális és fenntartható működésre, valamint a vállalkozói kultúra erősítésére. Szabados Richárd részletesen beszélt a Portfolio-nak a Vállalkozói Információs portál (VALI) szerepéről, amely egy egységes platform a cégeknek, segítve azokat a pályázati lehetőségek, támogatások és szakértői szolgáltatások terén. Az IFKA ügyvezetője ismertette a 8 milliárd forintos vállalkozásfejlesztési program eredményeit és részleteit, valamint beszélt arról is, hogy milyen további tervek és kezdeményezések várhatók a közeljövőben a magyar vállalkozások támogatásában.
Gyengül a dollár és a részvénypiaci hangulat is kedvező.
Szerdán indul a Demján Sándor Program tőkeprogramja
Izgalmas lehetőségek.
Az ellenzék asztalra csapott, megpuccsolják Barnier kormányát.
Nem úgy alakul az infláció, ahogy várták.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.