Petri Bernadett előadása a versenyképesség és a fejlesztéspolitikai kohézió kérdését járta körbe az uniós források tükrében. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezető igazgatója elmondta: az EU Kohéziós Alapjából finanszírozott operatív programokhoz képest Magyarországon (és az egész régióban) a közvetlen EU-alapok ismertsége jóval kisebb.
Pedig a közvetlen források a jelenlegi hétéves európai uniós költségvetésnek elég tetemes részét teszik ki (377 milliárd euró).
Kiemelte: a közvetlen uniós források az EU költségvetésében az agráralapok és a kohéziós alap mellett egy hasonló nagyságrendű tételt jelentenek, és az EU büdzséjében az arányuk folyamatosan nőtt. Ezeknél a forrásoknál nincs egy meghatározott érték, amit mindenféleképpen egy adott tagállamnak kell juttatni.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztosa rámutatott arra, hogy
a közvetlen uniós forrásokból 12-13 eurót hoznak el a hazai szereplők évente, míg az EU-átlag közel 60 euró, és vannak olyan tagországok, amelyek még ennek is a többszörösét tudják lehívni.
Felsorolt pár példát, hogy a közép-kelet-európai régió (és azon belül Magyarország) mennyire marad el a direkt EU-források szerzésében a sikeres országoktól:
- Bár a kutatók arányában alig maradunk el az EU-tól (4.471 vs 4.639/1.000.000), az 1 kutatóra eső támogatásban mégis jelentős a lemaradásunk.
- A lakosságarányos támogatás-összegünk az utóbbi 3 évben jelentősen nőtt (4-ről 13 euróra) de a többi országban ez még jobban emelkedett, ezért tovább nőtt a lemaradásunk.
- Az EU 250 régiójából a top20 hozta el a Horizon Europe források felét, a másik felén a többi 230 régió osztozott. A legjobb magyar régió a 70. (a többi nincs az első 200-ban).
Petri Bernadett azonban kihangsúlyozta: nem arról van szó, hogy egyszerűen Magyarország vagy a régió nem tanult meg megfelelően pályázni, vagy adott esetben a hazai projektek gyengébb minőségűek lennének, hanem sokkal inkább egy olyan illeszkedési problémáról, hogy a kiírások meghatározása, azok a célok, amelyekre az Európai Unió pénzt szán, sokszor nem megfelelően illeszkednek ahhoz, mint amire szükség van Közép-Kelet-Európában.
Petri Bernadett kiemelte: a közvetlen pályázás több, mint pénzszerzés, utat nyithat az európai versenyképesség felé, a dinamikus fejlődés felé. A miniszteri biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás-fejlesztés a direkt uniós programokból támogatható tevékenység.
A direkt EU-forrásokra történő pályázásnak vannak speciális feltételei és jellegzetességei. Eszerint
- a pályázatokat Brüsszelben bírálják el,
- gyakran már a pályázat beadásához is nemzetközi konzorcium a feltétel,
- az EU általában nem biztosít 100%-os támogatást, alaptól és kiírástól függően akár 20-60% önerő szükséges.
Címlapkép forrása: Mónus Márton / Portfolio
