Várhatóan kedd este visszaadja kormányalakítási megbízatását Recep Tayyip Erdogan török államfőnek Ahmet Davutoglu miniszterelnök, miután nem sikerült koalíciós partnert találnia - közölte Ankarában a kormányzó Igazságosság és Fejlődés Pártjának (AKP) egyik tisztségviselője. A politikai bizonytalanság közepette a török líra is szenved, a további árfolyamgyengülés ellen ráadásul a török jegybank mai kamatdöntése során sem lépett.
Már biztos, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő álma a hatalom központosításáról és az elnöki rendszer bevezetéséről a következő években nem valósulhat meg, ugyanis a szavazatok 100 százalékos feldolgozottsága mellett elmondható, hogy pártja "csupán" 40,9 százalékos támogatottsággal, vagyis 258 mandátummal nyerte meg a tegnapi törökországi általános választásokat. Ez 18 székkel kevesebb annál, mint amennyire az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) az abszolút többséghez, vagyis az egyedüli kormányalakításhoz szüksége lenne. Bármennyire is sokat vádolják otthon korrupcióval és tekintélyelvű kormányzással Erdoganékat, az eredménynek a befektetők nem örülnek.
Bár a kormányon lévő iszlamista gyökerű konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyerte a Törökországban vasárnap tartott parlamenti választásokat, meglepőnek mondható az eredmény 96%-os feldolgozottság mellett, mivel minden bizonnyal elveszíti több mint 12 éven át élvezett abszolút többségét. Az előzetes várakozások ugyanis arról szóltak, hogy kényelmesen biztosítja magának Erdogan pártja az abszolút többségét. Mivel az eddig kormányzó erő koalícióra kényszerül, ezért egyes vélemények szerint ez növeli a politikai instabilitást.
A görög parlament szerdán megválasztotta államfőnek Prokopisz Pavlopuloszt. Ő a 85 éves Karolosz Papuliaszt követi az államfői székben, akinek március 13-án jár le a második ötéves mandátuma. Az államfő mindössze reprezentatív hatáskörrel bír Görögországban.
Meredeken drágult hétfőn Londonban a görög államadósság-törlesztési kockázat ellen kínált fedezeti ügyletek díjszabása, annak hatására, hogy a további takarékossági szigort elvető radikális baloldali Sziriza párt nyerte meg a görögországi választásokat.
A belga pénzügyminiszter lát lehetőséget a görög pénzügyi mentőprogram feltételeinek újratárgyalására, a brit miniszterelnök viszont kijelentette, hogy a baloldali Sziriza párt vasárnapi választási győzelme "gazdasági bizonytalanságot" fog teremteni Európában. Az európai baloldali pártok üdvözölték az eredményt, szerintük az arra utal, hogy az Európai Uniónak változtatnia kell gazdaságpolitikáján.
Véget értek a görög választások, és az első exit pollok szerint a vártnál is nagyobb különbséggel győzhetett a radikális baloldal. A Sziriza már be is jelentette a győzelmet, a kormánypárt elismerte a vereséget. Ugyanakkor egyre biztosabb, hogy az egyedüli kormányzóképesség nem lesz meg. Ciprasz, a Sziriza vezetője a győzelmi beszédében úgy fogalmazott: a trojka a múlté.
Kiemelt jelentőségű előrehozott parlamenti választásokra kerül sor most vasárnap Görögországban - nem csak a görögök, de Európa szempontjából is. Úgy tűnik ugyanis, hogy egy teljesen új politikai erő, a radikális baloldali pártokat tömörítő Sziriza veheti át az irányítást az ország felett, ami sok meglepetést tartogathat. A koalíció nyílt megszorítás-ellenességével nyerte el a hosszú évek óta szenvedő ország lakosságának kegyeit - pont ugyanazzal, amivel a nemzetközi hitelezők és piacok kedélyeit igencsak felborzolja. Ugyanis a Sziriza kormányra kerülése esetén minden bizonnyal újabb adósságelengedést harcolnának ki a görögök.
Tíz nappal a görög parlamenti választások előtt a választók 32,4 százaléka támogatja a baloldali Sziriza tömörülést, s ezzel az Alekszisz Ciprasz vezette párt a legnépszerűbb jelenleg Görögországban - derült ki egy csütörtökön közzétett közvélemény-kutatásból.
Venezuelában az államháztartási források visszaesése, a kiigazítástól való megrettenés, az olajárak csökkenése és a közelgő választások miatt nem zárható ki az államcsőd bekövetkezése sem - vélik londoni elemzők. Az eladósodottság a 2016-os választások központi témájává válhat: a kormány a külső erőket, az ellenzék (győzelme esetén) az előző kabineteket hibáztathatja. Egy esetleges kormányváltás esetén jelentős változások mehetnek végbe a latin-amerikai országban: adósság átütemezés és gazdasági szerkezetváltás jöhet.
A tegnap lezajlott harmadik sikertelen elnökválasztással eldőlt, hogy az újévben - várhatóan január 25-én - előrehozott országgyűlési választásokra kell, hogy sor kerüljön Görögországban. A hónapok óta tartó politikai bizonytalanság így a szavazás napjáig tovább fokozódhat, különösen, hogy a jobbközép pártnak számító Új Demokrácia, amely jelenleg még hatalmon van, és a baloldali radikális pártként számon tartott Sziriza párt között dőlhet el a verseny. Utóbbi párt hatalomra kerülésétől idegeskednek a nemzetközi befektetők és hitelezők is, ugyanis az teljesen újratárgyalná az EU/IMF hitelszerződések feltételeit, megszabadulva a megszorító intézkedések kötelékétől és elképzelhető, hogy az adósság egy részétől is.
A görögországi elnökválasztás harmadik fordulója is sikertelennek bizonyult: Sztavrosz Dimasz, a kormánypárt jelöltje és egyben az egyetlen jelölt 168 szavazatot nyert el a szükséges 180 helyett, pont úgy, mint a második fordulóban. Mindezzel biztossá vált: előrehozott országgyűlési választások következnek Görögországban, amelyen az EU/IMF mentőcsomag feltételeit újratárgyalni kívánó radikális baloldali Szíriza párt indul a legnagyobb eséllyel. A választásokat várhatóan január 25-re tűzik ki.
Politikai kompromisszumot ajánlott az ellenzéknek az elnökválasztás második fordulója előtt Antonisz Szamarasz görög kormányfő: azt ígérte, hogy függetleneket is bevesz kormányába, és 2015 végére előre hozott választásokat ír ki, ha a parlament megszavazza államfőjelöltjét.
A Sziriza görög szélsőbaloldali párt hatalomra jutása esetén véget vetne a jelenlegi kormány megszorító politikájának és az ország adósságának részleges elengedéséről tárgyalna a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel - közölte Alekszisz Ciprasz, a legnépszerűbb görög politikai tömörülés vezetője.
Továbbra sem enyhültek a görög előrehozott választásokkal kapcsolatos félelmek. Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök szerint fennállhat annak kockázata, hogy az államfő-választás sikertelensége esetén Görögország visszasüllyed a korábbi recesszióba és kilép az eurózónából- számolt be a Reuters.
Öt százalékponttal vezet a Görögországban kormányzó konzervatívok előtt a radikális baloldali Sziriza párt a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint, amely hírt a piacok bizonyosan nem örömmel fogadnak. Ugyanis amennyiben decemberben sikeretlen lesz az államfőválasztás, új országgyűlési választásokat kell kiírni, és a Sziriza párt legfőbb ígérete, hogy teljesen kihátrál az EU/IMF mentőcsomag mögül.
A görög kormány tegnap meglepetésszerűen bejelentette: kész a februárra tervezett kulcsfontosságú elnökválasztást két hónappal előrehozni, hogy véget vessen a hónapok óta uralkodó bizonytalan politikai hangulatnak - számol be a Reuters. A váratlanul két hónappal korábbra hozott elnökválasztás annak a veszélyét hordozza magában, hogy végül előrehozott parlamenti választások is lesznek, amelyen az EU/IMF-ellenes erők kerülhetnek hatalomra. Ezen félelmek hatására kedden a görög részvény- és kötvénypiacok meredek esést szenvedtek el.
Elítélte az oroszbarát szakadárok által Kelet-Ukrajnában kiírt választásokat Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára.
Az előzetes részeredmények szerint a jelenlegi ukrán miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk maradhat hivatalában a vasárnapi választásokat kővetően, az új - Népi Front és Petro Porosenko Blokk pártok alkotta - koalíciós kormány fejeként - Timothy Ash, a Standard Bank vezető elemzője szerint.
Szűk többséggel újraválasztották Brazíliában a hivatalban lévő elnököt, Dilma Rousseffet a vasárnap tartott brazíliai elnökválasztás második fordulójában.
Még tovább növelné az államadósságot.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Zelenszkij Ukrajna hőse címet adományozta neki, posztumusz.
A velencei esküvő visszhangja.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
