A hazai vállalatok több mint fele nem számít árbevételének növekedésére, de a tavalyinál még így is valamivel optimistábbak az idei üzleti teljesítményükkel kapcsolatban - derül ki a Randstad munkaerő-közvetítő vállalat magyarországi HR-döntéshozók és felsővezetők körében végzett kutatásából.
Közzétette legfrissebb számait a Ryanair, az utasoknak fontos infó, hogy a jegyárak kúsznak felfelé, a befektetőknek a legfontosabb hír, hogy a légitársaság visszavágta a profitvárakozását.
Az LVMH részvényei több mint 9 százalékot ugrottak a pénteki kereskedésben, miután a világ vezető luxusmárka-csoportja a vártnál nagyobb forgalomról számolt be gyorsjelentésében 2023-ra vonatkozóan, ennek apropóján az éves osztalékát is megemelte a vállalat.
2024-re a versenyben élő cégek elértek egy olyan szintre, hogy további béremelést csak a működésük hatékonyságának növelésével tudnak kitermelni. Mindenki tapasztalja, hogy a német diszkontban milyen gyorsan nyitnak új kasszát, ha torlódnak a vásárlók, milyen gyorsan húzza le a termékeket a kasszás, aki 2 perccel előtte még boltvezető-helyettes, árufeltöltő volt, és a hitelkártyánkat milyen gyorsan fogadja el a rendszerük ellentétben más boltokkal. Ezért (is) tudnak hatékonyabban dolgozni és magasabb bért kínálni, mint a többi bolt. Ez más iparágakra is igaz: nagyon eltérő hatékonysággal dolgoznak a magyarországi cégek. A hazai cégek termelékenysége nemzetközi összehasonlításban kihívásokkal teli, ami miatt a további bérnövekedés nem biztos, hogy könnyen végrehajtható.
A kereskedés előtti adatok alapján nagy eséssel indíthatják a napot a Pfizer részvényei, miután a gyógyszeripari vállalat felülvizsgálta a 2024-re vonatkozó előrejelzését: elsősorban a koronavírus-vakcinák és a vonatkozó kezelések iránti csökkenő kereslet miatt a vállalat által frissen közölt profit- és bevételi előrejelzések jócskán elmaradnak az elemzői várakozásoktól. Érkezett a befektetők számára kedvező hír is, bár ez egyelőre nem úgy néz ki, hogy ez meghatotta volna a piacokat: a vállalat kiterjesztette a költségmegtakarítási programját.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit megkeresve felmérte, hogy a piaci körülmények hatására hogyan alakult a 2023-as üzleti év, illetve milyen várakozásokkal tekintenek a vállalkozások a 2024-es évre. A vállalkozások tevékenységét leginkább a megrendelések hiánya, az infláció és a szakemberhiány akadályozta. A szűkülő piaci lehetőségek közepette is fontosnak tartják a digitális felkészülést, a képzést, többen terveznek viszont létszámcsökkentést. Tevékenységüket hátráltatják a kintlévőségek, és az, hogy megrendelőik felé kevésbé tudják érvényesíteni az árváltozást. A válaszadók közel háromnegyede rosszabb üzleti évre számít 2024-ben az ideinél.
Számos tőzsdeérett cég van Magyarországon, ezt hivatott alátámasztani a BÉT50 kiadvány is, amely 400 potenciális kibocsátót sorakoztatott fel az elmúlt nyolc év során. De mi is kell ahhoz, hogy tőzsdére kerüljön egy magyar cég? Többek között erről is beszélt Nagy Péter Gábor, a Budapesti Értéktőzsde Értékesítési, Marketing és Kibocsátói Akvizíciós Igazgatóság igazgatója.
Az Moeller-Maersk globális hajózási óriás pénteken drasztikus költségcsökkentő intézkedéseket hozott nyilvánosságra, bejelentve, hogy a harmadik negyedévi bevételek összeomlásának ellensúlyozására a munkaerő jelentős részének elbocsátását tervezi. A dán hajózási vállalat 9 százalékkal kívánja csökkenteni a létszámát, legalább 10 ezer alkalmazottat elbocsátva a jövő év végéig, így a 2023 eleji 110 ezer főről 2024-re 100 ezer alá csökkentve a létszámot – számolt be a Marketwatch. Később 18 százalékot zuhantak a cég részvényei a hír hatására.
Az UBM Holding mai közgyűlésén a részvényesek elfogadták a társaság éves beszámolóját: a mezőgazdasági cégcsoport rekordszintű árbevétellel és EBITDA-val zárta a 2022. július 1-től 2023. június 30-ig tartó üzleti évét. Az UBM csoport idén mutatta be a 2025/26-os üzleti évig felvázolt növekedési stratégiáját és üzleti tervét, amelynek célkitűzései között szerepel többek között, hogy 2026-ig megépítik Európa legmodernebb és legfenntarthatóbb sertéstelepét.
Beköszöntött az ősz, ezzel végleg vége a balatoni szezonnak. De vajon miért csak nyáron van jelentős turizmus a Balatonnál? Mi kéne ahhoz, hogy egész évben, de legalábbis ne csak öt hétig tartson a főszezon, és milyen volt a 2023-as nyár? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztünk két vendéglátóipari szakembert, Flesch Tamást, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökét, valamint Nagy Attilát, a fövenyesi Kalóz Strandbisztró társtulajdonosát a Checklist szombati különkiadásában.
Jövőre élesedik a globális minimumadó rendszere, amely a legnagyobb multinacionális vállalatok nyereségét igazságosabban osztaná szét az értékesítés és fogyasztói országok között. A bevezetés hatását még nehéz pontosan megbecsülni, de a cégek adóelkerülési trükkjeinek szinte biztosan gátat szab. Csakhogy a bevételek átrendeződésének köszönhetően a legnagyobb gazdaságok lesznek a valódi haszonélvezők, míg Magyarország még adóbevételeket is veszíthet a multinacionális vállalatok szigorúbb adóztatásával. Az új rendszer méltányosabb globális adózási környezetet teremtene, de továbbra is sok kérdés és technikai részlet tisztázatlan, a hatása pedig még megjósolhatatlan.
A "Barbie" című sikerfilm jelentős mérföldkőhöz érkezett: július 21-i bemutatója óta több mint 1 milliárd dolláros globális bevételt ért el a kasszáknál - közölte a Warner Bros. Pictures. A film jelentős mind belföldön, mind nemzetközi szinten óriási siker: 459 millió dollárt az Egyesült Államok és Kanada mozijaiban termelt, további 572,1 millió dollárt pedig a tengerentúli piacokon. Ezzel a teljes bevétel megközelítőleg 1,0315 milliárd dollárra nőtt, amit a Comscore médiaelemző cég is megerősített.
Jelentős, de a 2021-es évhez képest csökkenő nyereségről számolt be a Lidl Magyarország. A 2022-es üzleti évben növekvő piaci részesedés mellett, csökkenő adózás utáni eredménnyel zárta az évet a vállalat, miközben közel 30 százalékos árbevétel-növekedést könyvelhetett el.
Nem mondhatni, hogy repesnek a befektetők az örömtől a Tesla második negyedéves gyorsjelentés után, ugyanis a világ legértékesebb autógyártójának részvényárfolyama több mint 4 százalékot esett a piaczárást követően. Ez részben annak tudható be, hogy a friss számok rávilágítottak arra, amire már egyébként is számítani lehetett: az idei évben egymás után érkező árcsökkentések miatt még tovább szűkültek a vállalat marzsai. Erre Elon Musk úgy reagált, hogy a viharos gazdasági környezetben továbbra is a termelésnövekedést részesíti előnyben a vállalat, a Tesla vélhetően még tovább fogja csökkenteni az elektromos járművek árát.
A Concordia, a Rotschild család holdingcége megszerezte a Rothschild & Co összes részvényét, amire engedélyt kapott, és ezzel megteremtette a feltételeket a befektetési bank privatizálására.
A tavaly kirobbant háború apropóján energiaválság bontakozott ki a kontinensen, a megugró olaj-és gázárkörnyezet szinte minden iparág és szegmens életét megnehezítette - a kulcsszó itt a "szinte". Az energiaipari vállalatok természetesen hatalmasat profitáltak a kialakult helyzetből, Magyarországon a Mol soha nem látott rekordprofitot ért el, ami után busásan meg is jutalmazta a befektetőket egy két számjegyű osztalékhozammal. Az elmúlt hetekben kijött a többi, tőzsdén nem jegyzett hazai energetikai vállalat éves beszámolója is - a legnagyobb szereplők bevétel-és profitalakulását megnézve talán még pontosabb képet kapunk arról, hogy mi is történt a hazai energiaszektorral 2022-ben.
Június 1-jétől, azaz mától elindult a kötelező akciózás a kereskedelmi üzletekben, az élelmiszereknél 20 termékkategóriában számíthatnak a vásárlók árleszállításokra - írja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Jelentős növekedésről számolt be az Alteo az idei első negyedévre mind a bevételek, mind az eredmények szintjén a 2022-es bázisidőszakhoz képest: többek között a továbbra is magasan alakuló villamosenergia-piaci áraknak köszönhetően a fennállásának legmagasabb működési eredményét és profitját produkálta a cég, a Hő- és villamosenergia-termelés üzletág kimagasló eredményessége mellett a Kiskereskedelmi szegmens rekord eredménye is hozzájárult ehhez. A tavalyi első negyedéves szinthez képest 103 százalékos ugrással elért, közel 5,7 milliárd forintos rekordprofit egy olyan eredmény, amit nyugodtan ki lehet tenni az ablakba az Alteónál.
Közzétette negyedéves gyorsjelentését a Deutsche Bank, a pénzintézet ugyan nyereséges lett, a betétek tekintetében mégis kiáramlás történt, amihez az előző hónap eseményeinek lehetett köze.
A svájci Nestlé, a világ egyik vezető élelmiszeripari cége a vártnál magasabb bevétellel zárta az első negyedévet. A cég globális bevétele 5,6 százalékkal, 23,5 milliárd svájci frankra nőtt, így felülmúlta az elemzői várakozások átlagában szerepelő 23,27 milliárd frankot - derült ki a vállalat kedden közzétett jelentéséből.