Mi az igazság a magyar bérnövekedésről?
A vitáról Tavasszal Dedák István arról írt, hogy a bérek tartós növekedését meghatározó makrogazdasági fundamentumok - mind korábbi önmagunkhoz, mind régiós versenytársainkhoz képest - nemcsak rosszak, hanem kifejezetten ijesztőek. Ezzel kapcsolatban (többek között) azt mutatta meg, hogy a bérek sokkal gyorsabban növekednek, mint a termelékenységünk, ezért a folyamat fenntarthatatlan.
Molnár Dániel és György László (akkor még) a Századvég színeiben vitába szállt Dedákkal, azt hangsúlyozva, hogy a gyors bérnövekedés fenntartható, egyebek mellett azért, mert nemzetközi összevetésben a bérek részesedése a megtermelt jövedelmekből (a bérhányad) alacsony, és korrekcióra szorul. Őszi cikkében Dedák viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérköltségek egy másik statisztikai számbavétel, a nemzeti számlák alapján csak nagyon visszafogottan emelkedtek, ami végül is összhangban van a termelékenység igen lassú növekedésével. A szerző két írása együttesen viszont felhívta a figyelmet egy óriási ellentmondásra: egyik oldalról nézve a bérek gyorsan nőttek, a másik oldalról viszont lassan. A kétféle statisztika közötti ellentmondás kényelmes magatartásra adna lehetőséget: hátradőlve büszkélkedünk a gyors bérnövekedéssel, majd a versenyképességért aggódóknak mutogatnánk a visszafogott bérköltségemelkedés alternatív statisztikáit. Ez azonban nem csak szellemi restség lenne a részünkről, hanem veszélyes önbecsapás is, ami gazdaságpolitikai hibákhoz vezethet. Ezért érdemes tisztázni, mi a helyzet a bérek emelkedésével, illetve annak fenntarthatóságával. Oblath Gábor alapos munkával mutatta meg, hogy a kétféle módon értelmezett reálbérváltozás közötti 30 százalékpontnyi résnek mindössze egyharmadát magyarázzák meg a fogalmi, illetve módszertani különbségek. A többi valószínűleg statisztikai hiba (ami főként a 2015. évet érintheti). Balatoni András, az MNB vezető közgazdásza szintén rámutatott a kétféle béradat közötti ellentmondás tarthatatlanságára, majd kontrollstatisztikák alapján azt a következtetést vonta le, hogy a magas bérdinamika valós képet mutat. Ez viszont azt is jelenti, hogy bár a hazai bérek jelentős, a termelékenység bővülését meghaladó emelkedését a korábban historikusan alacsony szintre kerülő bérhányad lehetővé, sőt szükségessé tette, a bérhányad 2017-ben már a historikus átlag közelében alakult. Ebből pedig Balatoni azt a fontos tanulságot vonta le, miszerint előretekintve fontos, hogy a bérek emelkedése a termelékenység növekedésével összhangban alakuljon. Mielőtt részletesebben belemennék a számításokba, érdemes egy kis módszertani kitérőt tenni, hogy megérthessük, hogy miért is olyan nehéz megmondani azt, hogy mennyivel "nőttek a bérek".Az elemzésünkben háromféle statisztika felhasználásával próbálunk meg "igazságot tenni". Ugyanakkor mindhárom statisztikának megvan a maga sajátossága, erőssége és gyengesége. A felhasznált statisztikák:
1. Havi rendszerességű intézményi adatgyűjtés
Ebben a statisztikában külön figyelik meg a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat, a non-profit szervezetek esetében mintavételes megfigyelés történik, míg a költségvetési kör megfigyelése teljes körű. A statisztika értelmezését azonban több dolog is nehezíti:- egyrészt a könnyen hozzáférhető (a KSH oldalán könnyen megtalálható/megnézhető) béradatok csak a teljes munkaidős foglalkoztatottak bérét mutatják. A KSH oldalán lehetőség van az összes foglalkoztatott bértömegét és létszámát is letölteni, így az összes foglalkoztatott átlagbérét is kiszámítani; de a "közbeszédben" nem ez az adat szokott megjelenni.
- Ugyan a költségvetési szektor megfigyelése teljes körű, de ez csak a "szűken" értelmezett állami szektort jelenti. A nemzeti számlák szerinti kormányzati szektorban dolgozók létszáma és bértömege is érdemben magasabb, mint az intézményi adatgyűjtésben megfigyelt szervezetek adata.
- A versenyszektor esetében az 50 főnél többet foglalkoztató cégeket figyelik meg teljeskörűen, míg az az alattiakat mintavételes eljárással figyelik meg. Az 5 főnél kisebb cégek egyáltalán nem szerepelnek az adatgyűjtésben. Ugyanakkor a cégek besorolása évente egyszer, az év elején történik, emiatt sokszor előfordul, hogy januárban "megmagyarázhatatlan" ugrások történnek a versenyszektor foglalkoztatásában. Mivel ezek a létszámváltozások nem ugyanolyan mértékben érintik a gazdasági szektorokat, mint a teljes foglalkoztatásbeli súlyuk, ezért ez a jelenség is torzítja az innen származó átlagbér adatokat (noha, ennek mértéke aligha lehet nagyobb 0,1-0,2%-nál).
- Továbbá ez a statisztika a belföldön működő vállalkozások adatait figyeli meg, viszont arra nincs tekintettel, hogy a cég által foglalkoztatottak, illetve a kifizetett bértömeg mekkora része érint nem rezidens (külföldi) munkavállalót. Ugyanakkor a külföldi munkavállalók viszonylag alacsony arányát tekintve ez aligha okoz érdemi problémát.
2. Nemzeti számlák
A nemzeti számlás (NSZ) adatok felhasználásánál mi külön vizsgáltuk a kormányzati szektor által fizetett munkajövedelmeket és a vállalati szektor által kifizetett jövedelmeket. A háztartások által realizált "bér és kereset" adat használata az összehasonlíthatóság szempontjából problémás, a következők miatt:- a háztartások által realizált "bér és kereset" kategória tartalmazza az egyéni vállalkozók bérként kivett jövedelmét, ugyanakkor jól tudjuk, hogy az egyéni vállalkozások esetében ez meglehetősen rugalmasan tud alakulni, ráadásul a többi statisztika eleve nem is tartalmazza az egyéni vállalkozók adatait.
- Továbbá ez a kategória tartalmazza a rezidens háztartások külföldi jövedelmeit is (ami nem a hazautalt jövedelmet jelenti, hanem a külföldön dolgozó magyar rezidensek becsült külföldi munkajövedelmét).
- Szintén fontos, hogy ebben a statisztikában a vállalati szektor tartalmazza az 5 főnél kisebb cégeket is (kivétel az egyéni vállalkozók), melyek ágazati eloszlása érdemben eltér az 5 főnél nagyobb cégek eloszlásától, vagyis az egyes iparágakban dolgozók aránya érdemben eltér a nemzeti számlákban és az intézményi adatgyűjtésben. Ráadásul az intézményi adatgyűjtésből azt is látjuk, hogy a kis cégek (5-9 fő) esetében jelentősen eltér a bérdinamika a nagyobb cégeknél tapasztalttól (50 fő felett). Ez jórészt annak köszönhető, hogy a kis cégeket sokkal erősebben szokták érinteni a minimálbér emelések. Mivel feltételezhető, hogy az 5 főnél kisebb cégek bérei inkább az 5-9 fős cégekével mozognak együtt, és összességében az ekkora cégekben foglalkoztatottak száma igen jelentős, ezért ez jelentősebb eltérést is okozhat az egyes években a nemzeti számlás bérek és az intézményi statisztikában megfigyelt bérek növekedési ütemeiben.
- Fontos kiemelni, hogy amíg az intézményi adatgyűjtés és a később bemutatásra kerülő NAV adatbázis a bértömegadatokkal konzisztens létszámadatokat is tartalmaz. Vagyis a "bértömeg-létszám-átlagbér" adatok konzisztensen kiszámíthatók, addig a nemzeti számla csak bértömeg adatokat közöl. Ugyan elérhető a KSH oldalán a "GDP termelésben foglalkoztatottak" száma, azonban ez alapvetően az LFS felmérésen alapszik, ilyen értelemben nem beszélhetünk konzisztens bértömeg-létszám adatokról, így az átlagbér sem számítható ki konzisztensen. Márpedig, amikor bérnövekedésről beszélünk, akkor az alatt az átlagbér növekedést értjük.
3. Céges NAV-adóbevallás adatok
Itt a kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozások adatai szerepelnek, vagyis ez a statisztika leginkább az intézményi adatgyűjtés "vállalkozás" kategóriájának felel meg. Elemzésünkben kettéválasztottuk a vállalkozásokat és a költségvetési szektort. Ennek 2 oka is van:- Az elérhető adatok megbízhatósága: amíg a teljes kormányzati szektorra a költségvetési zárszámadási törvényből igen magas megbízhatóságú adatok állnak rendelkezésre, addig - ahogy fentebb is említettük - az intézményi adatgyűjtésben megfigyelt kör, csak a szűkebben értelmezett államot foglalja magában.
- A bérnövekedési adatok több szempontból is fontosak elemzői szemszögből: a lakossági fogyasztás szempontjából a teljes bértömeg számít, azonban versenyképességi, illetve inflációs szempontból a vállalati szektor bérnövekedése a mérvadó.
Először nézzük mi történt az állami szektorban!
Azért, hogy a létszámadatok problémáját megkerüljük, az ÁHT bértömeg növekedését vizsgáltuk:
Látható, hogy ebben a szektorban mindkét statisztika nagyon hasonló tendenciát mutat.
Ugyan 2006-2012 között a NSZ adatokból számított bértömeg növekedés átlagosan és tendenciózusan 1 százalékponttal meghaladta az intézményi adatokból számoltét, ez az eltérés bőven megmagyarázható az eltérő lefedettségi körrel, ráadásul a bértömeg növekedés eltérés egy része az eltérő létszám dinamikából is fakadt. 2013-at követően fordult a kocka és az intézményi adatgyűjtés mutat némileg, átlagosan 0,8%-al, magasabb növekedést. Vagyis a nagy eltérés a bérnövekedésben bizonyosan nem az állami szektorra vezethető vissza.A vállalati szektor esetében megkíséreltük az átlagbérek összevetését. Ehhez az általunk, az LFS adatokból kalkulált hazai versenyszféra foglalkoztatási adatokkal osztottuk vissza a bértömeg növekedést. Ezen túlmenően a 2006/2007-es intézményi adatokat korrigáltuk az Eppich-Lőrincz (2007) tanulmány módszertan alapján kalkulált fehéredési hatással.
Nemcsak az átlagbér, hanem a teljes bértömeg is csökkent
Ez utóbbi az akkori makro környezetben igen nehezen elképzelhető dolog számunkra. Már csak azért is, mert 2014/15-ben az szja és munkavállalói TB bevételek átlagosan 6,4%, illetve 6,8%-kal nőttek, miközben az intézményi adatgyűjtésből kiszámítható bértömeg átlagosan 7%-kal nőtt a két év átlagában. Vagyis azt lehet mondani, hogy amíg a vállalati és lakossági adóbevallás adatok, illetve a társadalom biztosítási adatok mind-mind egymással és az intézményi adatgyűjtés adataival is összhangban vannak, addig a nemzeti számla 2014/2015 meglehetősen eltérő folyamatokat mutat, ráadásul az utóbbi év esetében még a tapasztalt makrogazdasági folyamatokkal is szembe megy az adat.A 2015-ös KSH Nemzeti Számla "bér és kereset" adatok esetében az iparágak (TEÁOR 64-es mélységig vizsgálva)
széles körében tapasztalható nagyon furcsa bértömeg alakulás.
Ebből a szempontból a legkirívóbb iparágak: építőipar (-14,1% bértömeg csökkenés, miközben az építőipari teljesítmény 2015-ben csúcsra járt), szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (-9%), szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (-3%, miközben az iparág árbevétele rendkívül gyors ütemben nőtt).A 2014-es folyamatok megítélése viszont bonyolultabb. Ebben az évben a KSH által közölt GNDI 4,5, az alulról számított pedig 4,8%-kal nőtt. Amennyiben a fent leírt korrekciót végrehajtjuk, úgy az 4,5%-ról 5,4%-ra növelné 2014-ben a KSH-s GNDI növekedését, ami 0,5%-ponttal magasabb, mint az alulról számított GNDI növekedése. De a két évet együtt nézve, a korrigált KSH-s GNDI és az alulról számított GNDI átlagos növekedése majdnem megegyezik (4,9% vs. 5,2%). A fentiek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a felhasználási/megtakarítási folyamatokkal sokkal inkább az intézményi béradatok vannak összhangban.
Aggregált adatok szintjén megpróbáltunk utánajárni, hogy ebben az évben történhetett-e fehéredés. Az intézményi adatokban ágazati szinten azt láthatjuk, hogy voltak olyan iparágak, ahol az átlagosnál érdemben gyorsabb volt 2014-ben a bérnövekedés (a 4% körüli átlag helyett 8-10%) körüli. Ezen iparágak között vannak olyanok amikről "joggal feltételezhetjük", hogy történhetett fehéredés: takarítás, őrzés-védés, oktatás, művészet. De ezek az ágazatok hozzávetőleg 55 ezer embert érintettek az intézményi statisztikában miközben a teljes versenyszektor foglalkoztatás közel 2 millió volt, így ezek az ágazatok 0,2 százalékpontnál kisebb mértékben torzíthatták a statisztikát. Szintén érdemes kiemelni, hogy attól, hogy ezekben az ágazatokban az átlagnál gyorsabban nőttek a bérek még nem feltétlenül jelent fehéredést, hiszen minden évben találhatunk olyan iparágakat melyekben az átlagnál érdemben gyorsabban nőnek a bérek. Ráadásul ezeket az ágazatokat, a cikk elején leírt mintavételezési probléma, a cégméretek miatt feltehetően erősebben érinti.
Egy kis modellezés
Mindezeken felül egy egyszerű ökonometriai vizsgálatot is elvégeztünk. A következő egyenletet becsültük meg:- wage: intézményi statisztika átlagbér (összes foglalkoztatott átlagbére)
- gdp: nem mezőgazdasági versenyszektor GDP-je
- e_p: hazai, nem mezőgazdasági versenyszektor foglalkoztatás (LFS alapján)
- CPI: fogyasztói árak
- WCR: wage cost rate: a bérre rakódó szociális költségek
- unemp_norm: munkanélküliségi ráta normálva (átlagot kivontuk az értékből)
a felírt egyenlet ebben a formában gyakorlatilag azt jelenti, hogy a reál munkaköltség alakulása a termelékenységtől és a munkanélküliségtől függ. Ábrán szemléltetve:
Az ábrán bemutatott jelenséget az ökonometria nyelvére lefordítva azt mondhatjuk, hogy amennyiben a 2014 óta látott bérnövekedés nem valós, úgy azt kellene látnunk, hogy 2013 végéig tartó időszakon megbecsült β paraméterben törésnek kellene lennie, ha a becslést elvégezzük a teljes tényidőszakon (2018 Q2-ig).
A β paraméter becsült értéke a teljes időszakon -1.885, míg 2013 végéig becsülve -1.806. Már ez alapján is sejthető, hogy nincsen statisztikailag szignifikáns eltérés a két becsült paraméterben, de mind a Chow breakpoint teszt, mind a Chow forecast teszt nagyon erős szinten elutasítja a strukturális törés hipotézisét. Ez pedig azt jelent(het)i, hogy
a jelenlegi gyors béremelkedés leginkább az alacsony munkanélküliségnek és az égető munkaerőhiánynak köszönhető.
Új hírek érkeztek az ukránok által támadott kulcsfontosságú orosz olajterminálról
Folyamatban vannak a munkálatok.
Fegyverkeznek a lengyelek, nagyobb lesz a költségvetési hiány
Prioritást élvez a katonai biztonság az ország számára.
Futóverseny miatt változik a közlekedés Budapesten: itt kell lezárásokra készülni
A közösségi közlekedést is érinteni fogják.
Orosz repülőgép miatt riasztották a NATO egységeit: felszálltak a szupermodern F-35-ösök
Kémtevékenységet sejtenek a háttérben.
Megérkezett a friss időjárás-előrejelzés: kiadták a figyelmeztetést, ekkor csaphat le a frontrendszer Magyarországra
Erre kell készülni a következő napokban.
Kollégánk Junior Prima Díjat kapott!
A Junior Prima díj Magyar Ismeretterjesztés és Média kategóriájának díjában részesült idén a Portfolio elemzője, Mohos Kristóf.
Egy emberen múlhat a Fed függetlensége
Akár hosszú pereskedés is lehet a Trump-Cook csatából.
Hétfőn indul az Otthon Start! Élőben jövünk a legfrissebb információkkal
Szeptember 1-jén hivatalosan is elrajtol az Otthon Start program. Ezzel párhuzamosan a bankok is elindítják saját ajánlataikat - de pontosan hol és hogyan lehet igényelni, mik lesznek a konkrét fe
Megnyílt a föld alatti aranybánya: geotermia kamatmentes forrással
Képzeld el, hogy van egy technológia, amely egyszerre csökkenti a költségeidet, zöldíti a működésedet és még állami forrás is jár mellé - kamatmentesen, két évtizedre.

ESG és adózás: így kapcsolódik össze a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati adományozás
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő működés. Az ESG nem csupán trend vagy megfelelési k

Jelentősen hűtik a klímát az erdőtüzek
A Washingtoni Egyetem kutatóinak idén megjelent tanulmánya szerint a boreális erdőtüzek robbanásszerű növekedése nyomán jelentősen hűl a klíma.
Megroppan-e az amerikai-indiai szövetség a vámháború súlya alatt?
Az Egyesült Államok és India kapcsolata 2025 augusztusában látványos fordulatot vett. Washington döntése, amely magas vámot vezetett be az indiai export jelentős részére, nem pusztán gazdasá
Ha érdekelnek a befektetések és a gazdaság helyzete, hallgasd meg élő beszélgetésünket!
Mi várhat a világgazdaságra a geopolitikai konfliktusok korában, és mindebben milyen jövőkép rajzolódik ki Magyarország számára? Mi lesz a hatalmas költségvetési hiánnyal, a törékeny fori

Az USA adósság mögötti árnyékkereslet felemelkedése
Az amerikai államkötvények piacán a hedge fundok és a stabil érmék kibocsátói egyre fontosabbá válnak a napi árazásban. Ezek a szereplők gyakran a rövid távú profitra és piaci feltételek
A világ legnagyobb kibocsátói
A világ szén-dioxid- és metánkibocsátásának jelentős részéért csupán néhány vállalat tehető felelőssé. Mai bejegyzésünkben velük foglalkozunk.


Velünk marad az árrésstop, de mit fizetünk érte valójában?
Utánajártunk, vajon mit mutatnak a számok és mi várható a következő hónapokban
Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
Nagy pofont kaptak a boltok - Mi jön most?
Örülhetnek a vásárlók ennek?
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.