Megjelentek a kormány 2025-től nyugdíjba vonulók számára alkalmazandó valorizációs szorzószámai, amelyek biztosítják, hogy a régi keresetek igazodjanak a mai bérszínvonalhoz a nyugdíjszámítás során. A tervezet szerint a rendelet elfogadása 21 milliárd forintos többletkiadást jelenthet a következő évi költségvetésnek.
Az Egyesült Államok magánszektorában alig 77 ezer új munkahely jött létre, miközben az éves bérnövekedés 4,7 százalékot ért el. Eközben az elemzői várakozások majdnem dupla ennyi új munkahely létrejöttével számoltak – derül ki az ADP Research és a Stanford Digital Economy Lab februári jelentéséből.
Lassult a szakszervezeti bérnövekedés az euróövezetben, ami támogathatja a további kamatcsökkentéseket, hiszen a szolgáltatószektor inflációjára is jótékony hatással lehet.
Vártnál rosszabb foglalkoztatottság bővülés, gyorsuló bérdinamikával párosulva. Ez pont az a kombináció, amit az amerikai jegybank nem szeretne látni. Nagy baj nincs, de a sok jó adat után meglepetés a lassuló foglalkoztatottság bővülés.
219 ezer főre emelkedett az új munkanélküli segélykérelmek száma, miközben nagy meglepetésre a munkaerő termelékenysége a vártnál kisebb ütemben bővült. Utóbbi az inflációs kilátások szempontjából is kedvezőtlen, ami így a kamatok alakulásának sem jó hír.
A brit gazdaság egyik kulcsfontosságú mutatója, a bérnövekedés üteme a várakozásokat meghaladó mértékben gyorsult az elmúlt negyedévben. A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a bónuszok nélkül számított átlagkeresetek 5,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben – írja a Reuters.
Az ukrajnai háború esetleges lezárása új kihívások elé állíthatja a kelet-európai országokat, különösen a munkaerőpiac és a gazdasági növekedés terén. A régió, amely jelenleg az Európai Unióba menekült ukránok többségének ad otthont, a béke esetén elvándorlással szembesülhet, ami tovább fokozhatja a már amúgy is feszült munkaerőpiaci helyzetet és az inflációs nyomást - állapítja meg elemzésében a Reuters.
Az EKB vezető közgazdásza nem lát olyan recessziós kockázatot, amely a kamatcsökkentések drámai felgyorsítását tenné szükségessé. Véleménye szerint az egyensúly megtartása a fontos, ahol a túl gyors kamatcsökkentések nem okoznak inflációt, de közben segítik a gazdasági növekedést is.
Az idei 32,2 százalékos emelkedés után januártól átlagosan 21,2 százalékkal tovább nő a tanárok és az óvónők bére; 2025-ban az átlagos tanárbér 844 ezer forint lesz - közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az elmúlt években Magyarországon tapasztalt jelentős bérnövekedés történelmi és régiós viszonylatban egyaránt kiemelkedő. A 2010 óta eltelt időszak gazdasági fejlődésének legnagyobb nyertesei a magyar munkavállalók, akik közel 70 százalékos reálbéremelkedést érhettek el. Felmerül azonban a kérdés: fenntartható-e ez a növekedési ütem, és milyenek a kilátások a jövőben?
A 3. negyedévben éves összehasonlításban hét százalékkal 45 412 koronára (746 119 forint) emelkedett a bruttó átlagbér Csehországban - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal szerdán Prágában. Csehország a KKE-régió legfeljettebb országa.
A vártnál nagyobb volt a kollektív alkuval elég bérnövekedés az euróövezetben a harmadik negyedévben. Ez pedig akár az EKB-t is kényelmetlen helyzetbe hozhatja.
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint 2024-re mindössze 0,6%-os GDP-növekedés várható, miután a vártnál rosszabbul alakul az idei év. Az infláció idén 3,9%-ra mérséklődhet, de 2026-ra újra emelkedhet, elérve a 4,9%-ot. A forint gyengülő pályán marad, az euró árfolyama jövőre 410 felett, azt követően pedig 418–432 forint között várható. A munkaerőpiac feszessége enyhült, a munkanélküliség nő, míg a bérnövekedés üteme az előrejelzés szerint lassulhat.
A mai napon hangzottak el az első konkrét javaslatok a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A vállalatok szerint 8%-kal lehetne növelni a minimálbért 2025-ben, míg a szakszervezetek 12%-os emelést szeretnének.
Fél évvel elhalasztotta a kormány a 2025-ös költségvetés beterjesztését, ami hétfőn vált így effektívvé. Ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter ma 10 órakor átadta a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Az eseményen a tárcavezető hangoztatta: jövőre is csökken a költségvetési hiány és az államaddósság. Szerinte a jövőre tervezett 3,4%-os gazdasági növekedést a legtöbb elemző reálisnak tartja.
Az amerikai jegybank mai kamatdöntő ülése ismét kiemelt figyelmet élvez, ezúttal Donald Trump választási győzelme miatt. Trump elnöki tervei között érdemi fiskális lazítás szerepel, ami alapjaiban rajzolhatja át azt a makrogazdasági pályát, amelyre az amerikai jegybanknak reagálnia kell. Az alacsonyabb adók, a magasabb vámok mind-mind inflációs hatásúak, ráadásul Trump elnök már a Fed függetlenségére is tett megjegyzéseket. Ilyen helyzetben minden befektető arra figyel, hogy vajon ezek után milyen kamatpályában gondolkodhat a jegybank.
Most még le lehet csapni az utolsó helyekre.
Az esztergom-budapesti érseket a legesélyesebbek között tartják számon.
Különösen a bankok tepernek.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
