Nagyon csúnya, ami a magyar fizetésekkel történt

Nagyon csúnya, ami a magyar fizetésekkel történt

Az EU-n belül Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben (17%-kal) a bérek 2023 második negyedében éves szinten, ugyanakkor a rekordnak számító magyarországi infláció miatt a hazai reálbérek az ötödik legnagyobb mértékben (3,7%-kal) estek vissza április és június között – derül ki az Európai Bizottság uniós bérek alakulásáról szóló idei éves jelentéséből. Az elemzés külön kitért a minimálbér vásárlóerejére is: eszerint a minimálbért alkalmazó 21 tagállam közül Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben (10,5%-kal) az előírt minimális kereset reálértéke 2022 elejétől kezdve.

Brutális béremelkedés Magyarországon, de így katasztrofális a helyzet

Brutális béremelkedés Magyarországon, de így katasztrofális a helyzet

Az EU-n belül Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a munkaerőköltségek 2023 második negyedében az előző év azonos időszakához képest. A mutató egyik összetevőjénél, a béreknél is Magyarországon volt kimutatható a legnagyobb mértékű emelkedés, ami nem is csoda, hiszen az infláció mértéke is nálunk volt a legmagasabb az EU tagországai között a vizsgált időszakban. Ennek hatására pedig nem meglepő, hogy a reálkeresetek nagymértékben csökkennek.

Több adót szedett be az adóhatóság, mint tervezte

Több adót szedett be az adóhatóság, mint tervezte

Tavaly 20 602 milliárd forint adót szedett be a hatóság, az előző évinél 17,2 százalékkal, a költségvetésben előirányzottnál 2,5 milliárd forinttal többet - áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) most megjelent 2022-es Évkönyvében.

Pokoli év vár a magyar dolgozókra, és ezt már egyre többen tudják

Pokoli év vár a magyar dolgozókra, és ezt már egyre többen tudják

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 55 százaléka kapott év elején fizetésemelést, az emelés mértéke közel felüknél nem haladta meg a 10 százalékot. 17 százalék azok aránya, akik ebben az évben egyáltalán nem számítanak fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder február végén elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.

Az EKB-ból fújják az inflációs riadót

Az EKB-ból fújják az inflációs riadót

Az Európai Központi Bank egyik legmagasabb rangú tisztviselője szerint a befektetők alábecsülik az infláció intenzitását és az annak megfékezéséhez szükséges válaszlépéseket. Isabel Schnabel szerint még elhúzódó problémát jelenthet a pénzromlás.

A bérstatisztikák eltérése - lehetséges magyarázatok és ajánlások

A bérstatisztikák eltérése - lehetséges magyarázatok és ajánlások

Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A harmadik részben azzal foglalkoztam, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon, eközben igazoltam, hogy a kereseti (IMS) statisztika magas bérdinamikái nem fejezhetik ki hűen a valódi gazdasági folyamatokat.
Cikksorozatom negyedik, utolsó részében a statisztikai "anomália" lehetséges okait veszem számba, illetve ajánlásokat teszek, amelyek a kereseti statisztikákat a felhasználók számára hasznosabbá tehetik.

Mennyivel nőhettek Magyarországon a nettó bérek?

Mennyivel nőhettek Magyarországon a nettó bérek?

Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A cikksorozat mostani részében azzal foglalkozom, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon.

Bérvita: hogyan alakultak a magyar bérek a visegrádi országokhoz viszonyítva?

Bérvita: hogyan alakultak a magyar bérek a visegrádi országokhoz viszonyítva?

Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években – két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk. A második részben a fogalmi tisztázás után arról adok képet, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva mind a termelés és a termelékenység, mind pedig a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte. A nemzetközi összehasonlítás két hazai feszültségre hívja fel a figyelmet: egyrészt a termelékenység és a keresetstatisztika szerinti bérdinamika, másrészt ez utóbbi és a nemzeti számlák jelezte bérdinamika között a többi országban tapasztaltnál lényegesen nagyobb eltérés mutatkozik.

Bérstatisztikák Magyarországon: sírjunk vagy nevessünk?

Bérstatisztikák Magyarországon: sírjunk vagy nevessünk?

Néhány évvel ezelőtt számos közgazdász hívta fel a figyelmet arra, hogy a hazai bérnövekedést illetően az egyes statisztikák gyökeresen eltérő képet mutatnak. Ezt követően sokan arra számítottak, hogy a helyzet javulni fog, s az egyes bérstatisztikák közötti ellentmondás idővel egyre csökken. Ám ennek éppen az ellenkezője történt, s a helyzet ma már rosszabb, mint valaha. A reálbérek növekedésében az elmúlt tíz évre vonatkozóan az egyes statisztikák elképesztően nagy – közel háromszoros – különbséget jeleznek: 19%-ot mutat az egyik, és 58%-ot a másik statisztika.

Árrobbanás és bérrobbanás: olyan spirálba kerül Magyarország, amit mindenki megemleget

Árrobbanás és bérrobbanás: olyan spirálba kerül Magyarország, amit mindenki megemleget

Elszállt az infláció, és jövőre is gyorsan emelkednek az árak, miközben a drasztikus minimálbér-emelés is préseli a vállalatokat. A legkisebb bérek gyors növelése ráadásul bértorlódáshoz is vezet, aminek elkerüléséhez a magasabb bérkategóriákban is érdemben emelni kell. Nem mellesleg a munkaerőhiány mellett újabb olajat önt az infláció tüzére a minimálbér 20%-os növelése, visszavetve a reálkeresetek emelkedését. Ez csak néhány probléma, ami megnehezíti a 2022-es bértárgyalásokat.

MNB: több, mint 7 százalékot nőnek idén a bérek

MNB: több, mint 7 százalékot nőnek idén a bérek

A munkaerőpiac gyors helyreállására és a bruttó bérek 7,4%-os éves növekedésére számít idén a jegybank - derül ki a júniusi inflációs jelentésükből. A teljes foglalkoztatottságot 2021 második felében sikerül majd újra megközelíteni, míg a bérek növekedési üteme újra stabil pályára állhat az elmúlt évek csökkenő tendenciája után.

10%-kal nőtt a fizikai dolgozók bére Magyarországon

10%-kal nőtt a fizikai dolgozók bére Magyarországon

A elmúlt év negyedik negyedévében 1322 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 9,9 százalékos növekedést jelent 2019 hasonló időszakában tapasztalt 1 203 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban jóval alacsonyabb ütemben változtak a bérek: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2019 negyedik negyedévéhez képest 2,9 százalékos bérnövekedést tapasztalt, szemben az egy évvel korábbi 7,3 százalékkal.

Itt a megállapodás: béremelés jön a Főtávnál

Itt a megállapodás: béremelés jön a Főtávnál

Elsősorban a fizikai dolgozók bérfelzárkóztatását célozza a szakszervezettel megkötött bérmegállapodás a FŐTÁV Zrt.-nél. A bérfejlesztést a Főtáv 2020 áprilisától kezdődően érvényesíti, január 1-i visszamenőleges hatállyal - derül ki a közleményből.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ennyi volt! - Lázár János rendelettel irtja ki a nyerészkedést az építőiparból
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.