Koronavírus: a gazdasági krízis valójában csak most indul

A hírek szerint átfogó válságprogram megalkotására és bejelentésére készül a kormány. Mit észlelnek az ügyfeleik körében, tényleg indokolt ez, tovább fertőzött vagy fertőz a járvány más szektorokat?

Fajcsák Gábor: Először is: rendkívül hiányolom (hiányoltam), hogy nem születtek és történtek a teljes gazdaságot is érintő bejelentések már a héten. Miközben a környező országokban, sőt szinte egész Európában már mindenhol nagy összegű támogatásokat jelentettek be különös tekintettel a munkavállalók bérének nagy arányú átvállalására, itthon annyit tudunk mindössze, hogy minden idők legnagyobb programja jön, de hogy ki részesül belőle és hogyan, az még nem látható.

Azt gondolom, azon már rég túl vagyunk, hogy arról kelljen beszélni, kiket érinthet ez a válság, hiszen nyilvánvalóan a gazdaság teljes egészét.

Éppen ezért fontos lett volna már legalább egy-két olyan támogató intézkedést bejelenteni, ami nem TEÁOR kódokhoz kötött, hanem a vállalkozásokat és munkavállalóikat – illetve, akik már elvesztették munkájukat vagy bevételeiket – attól  függően támogatja, hogy mekkora veszteségeket szenvedtek el a jelen helyzetben, illetve az életben maradásukhoz mi szükséges.

Ráadásul a válság – gazdasági értelemben – valójában még csak most indul.

Egyelőre nem tudni kit mennyire fog érinteni és hogyan alakítja majd át az egyes piacokat, szektorokat. Most nem nagy ívű átfogó programok megalkotására van szükség, hanem azonnali intézkedésekre. A gazdaság újraindítására szánt tervek megalkotását akkorra kellene halasztani, amikor már véget ért a válsághelyzet és felmérhető lesz, hogy hol milyen károk keletkeztek. A bejelentés szerinti április 6-7-e most fájóan messze van.

Az első körben megsegített szektorokon túl mely ágazatokra kellene az újabb körben fókuszálni? Feldolgozóipar, élelmiszeripar, építőipar?

Megközelítésem szerint nem szektorokra kellene koncentrálni, legalábbis jelen helyzetben.

Az egy komolyabb gazdaságpolitikai kérdés, hogy Magyarországnak a gazdaság mely területeire kellene fókuszálnia és hosszú távon hogyan kívánjuk javítani a jelenlegi pozíciónkat. Ennek nem most van itt az ideje. Most a válsághelyzetben az a legfontosabb, hogy az érintett piaci szereplők egészének segítsünk mielőbb a válság előtti állapotot legalább megközelíteni annak érdekében, hogy az elmúlt években jól teljesítő gazdaságunk mielőbb túl legyen ezen a sokkon.

Pontosan ezért véleményem szerint olyan intézkedésekre van szükség, ami a lehető legtöbb vállalkozás számára megadja az esélyt a túlélésre,

mivel így a mostani helyzet elmúlásával néhány hónap múlva a gazdaság a normál önszabályozó folyamataival is korrigálni tudna. Természetesen azt nem állítom, hogy nem lesz szükség később a célzott intézkedésekre, azonban meglátásom szerint ezeket akkor kell meghozni, amikor már látható és felmérhető, hogy hol mit okozott ez a helyzet.

Az RSM által közelről követett ügyfelek hogyan reagáltak az első sokk után? Megkezdték a költségcsökkentéseket vagy inkább kivárnak a gazdaságújraindító csomag megjelenéséig?

A hazai és nemzetközi cégek körében azt tapasztaljuk, hogy sok bajban lévő vállalkozás – aki tehette – egyelőre kivárt március végéig a komolyabb elbocsátásokkal, azonban vannak akik egy új hónapot már nem biztos hogy el tudnak indítani a jelenlegi létszámukkal. A döntést az sem segíti, hogy az eddigi intézkedések a legnagyobb bajban lévő szektorokra koncentráltak csak, azok szereplői számára válogatás nélkül juttattak támogatásokat, így most sok gondban lévő tulajdonos számára ez egy bizalmi kérdés.

Ugyanakkor jellemzően akik kivárnak, azok nem a bejelentés miatt teszik, hanem egyelőre rendelkeznek valamennyi tartalékkal ahhoz, hogy még néhány hónapig finanszírozzák a működésüket.

Ők inkább a gazdaságot és a saját helyzetüket figyelik, elemzik. Sajnos azonban olyan vállalkozások is vannak, akik már túl vannak – akár teljes körű – leépítéseken vagy minden dolgozójukat részmunkaidős foglalkoztatásra állították át. Itt ismételten kiemelném, hogy nehezen érthető ez a döntéshozói késlekedés, amikor már nemcsak Németország, hanem olyan országok is, mint Románia vagy Szlovákia már két hete bejelentették a munkavállalói bérek nagy arányú támogatását.

Ebből a szempontból óriási jelentősége lesz, hogy mire fókuszál a program, mire költi el a legnagyobb összeget. Ön hogyan priorizálna, mi lenne a 3 legfontosabb konkrét lépés, amit rövid távon bevetne?

Az előzőek alapján nem lesz meglepő a válaszom: elsőként a munkahelyek megőrzésére helyezném a hangsúlyt. Ezt egyértelműen a munkavállalói bérek támogatásával lehet a leghatékonyabban elérni. Érdemes lehet differenciálni az egyes vállalkozásoknak juttatott összegekben az alapján, hogy mennyire érintette őket a jelenlegi helyzet. Erre jó példa lehet a szlovák intézkedés. Azonban

a cseh, román vagy a német példa is alkalmazható lehet, ami a bezárt vállalkozások dolgozóinak, a kényszerszabadságoltak vagy a részmunkaidőssé tett dolgozók bérét támogatja szinte teljes mértékben.

Ezt kiegészíteném a bérek után fizetendő adók és járulékok szektoroktól független támogatásával. Ezek mértékét azonban – ahogy korábban is kifejtettem – egy néhány hónapos teljes körű, a gazdaság minden szereplőjére kiterjedő moratóriumot követően vállalkozásonként differenciálnám egy megfelelően kidolgozott szempontrendszer szerinti elbírálással. A moratóriumot érdemes lenne kérelemre adni, olyan részletszabályok mellett, amely biztosítani tudja, hogy az érhesse ezt el, akinek ténylegesen szüksége van rá.

Harmadik lépésként pedig létrehoznék egy olyan alapot amelynek célja, hogy óriási összegeket öntsön a gazdaságba.

Az alapban elhelyezett összegeket vissza nem térítendő támogatásokra és kamatmentes hitelek nyújtására lehetne fordítani, meghatározott célok szerint. Elsőként például olyan egyéni- és kisvállalkozóknak lehetne ebből pénzt juttatni, akiknek a bevételei teljes mértékben elapadtak és nem sokat segít nekik a 4 hónapos kata kedvezmény, mert bevétel híján lassan teljesen elfogynak esetleges megtakarításaik és a napi megélhetési problémákkal küzdenek. Ha meg akarjuk őrizni, vagy legalábbis nem akarunk sokat veszíteni, a jelenlegi belső fogyasztást, ahhoz a vásárlóerő fenntartása kell. Most sokan vannak, akiknek újonnan kell szembenézniük a napi megélhetési gondokkal, számukra is azonnali segítség kellene.

Fajcsák Gábor

Az RSM közel 30 fős adóüzletágának vezetőjeként hazai és nemzetközi nagyvállatokkal dolgozik együtt, fő szakterületei az adóellenőrzés, digitális adózási megoldások, nemzetközi és belföldi cégstruktúrák kialakítása, cégeladásokhoz és akvizíciókhoz kapcsolódó adótervezés, cégátvilágítás, adókedvezmények, valamint vagyontervezéshez kapcsolódó adótanácsadás. Többéves adóhatósági ellenőrzési tapasztalatot követően több mint 10 éve csatlakozott az RSM Hungary adótanácsadói csapatához.

Címlapkép: Védőmaszkot viselő vásárló és árus a Bosnyák téri piacon 2020. március 31-én. Forrás: MTI/Balogh Zoltán