Mire elég Orbán Viktor második koronavírus-mentőcsomagja?

Nem elég

Eddig 11 pontról döntött az operatív törzs és a kormány, amely a koronavírus magyar gazdaságra gyakorolt hatásainak enyhítését célozza. Fajcsák Gábor a hétfői bejelentés kapcsán lapunknak úgy fogalmazott, hogy az adóvégrehajtások felfüggesztésével minden vállalkozáson segíthet a kormány, bár a döntés szövegezését érdemes megvárni. Megjegyezte azt is, hogy ez a döntés egyúttal azt is jelenti, hogy függetlenül attól, hogy valamely vállalkozás képes vagy sem megfizetni az adót, mentesíti a kormány őket az adófizetés oldaláról.

Mit jelent ez a gyakorlatban? – tettük fel a kérdést a szakembernek. Meglátása szerint a kormány ezzel konzerválja a jelenlegi helyzetet. Aki ugyanis a jelenlegi helyzetben nem tud fizetni nettó béreket, az ugyanott van, ahol a part szakad az adókönnyítések után is. Az eddigiek szerint a nem kiemelt szektorban tevékenykedő vállalkozásoknak ugyanis a veszélyhelyzet elmúlása után is fizetniük kell visszamenőleg az adókat, a kiemelt szektorban viszont nem, még azoknak sem, akiknek egyébként lehet, hogy lenne rá pénze.

Azt is kifejtette, hogy a meghatározott szektorokban bejelentett általános járulékmentesség nem jó irány, fel kellene mérni a vállalkozások valós helyzetét és kisebb csoportokat alkotni. Szerinte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban megvan erre a megfelelő kapacitás és az adóvégrehajtások felfüggesztését követően a fókuszt is erre lehetne irányítani.

El kell kezdeni azon gondolkozni, hogy hogyan azonosítsuk be azokat a cégeket, amelyek esetében még a munkavállalók nettó bérében is szerepet vállal az állam

– jelezte a következő lehetséges intézkedés kapcsán az RSM adószakértője.

Az adószakértő továbbra is fenntartja korábban megfogalmazott véleményét, miszerint az intézkedések csak bizonyos kiemelt szektorokat céloznak, miközben a magyar gazdaság gerincét alkotó ágazatokkal a kormány még nem foglalkozott. Külön kiemelte ennek kapcsán a feldolgozóipari, és autóipari beszállítókat, valamint a beszállítók beszállítóit, vagyis a gyártótevékenységet végző cégeket, ezek vállalkozások tipikusan magyar tulajdonban vannak és kkv-k.

De akkor hogyan?

Két lehetséges megoldást vázolt fel az adószakember arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a vállalatoknak célzottan és hatékonyan olyan juttatást nyújtani, amiből képesek lehetnek a nettó béreket kifizetni. Az egyik lehetséges út az azonnali kamatmentes hitelnyújtás, mert ezzel az életképes cégeket lehetne megmenteni.

Erre akár felállíthatna a kormány egy dedikált költségvetési alapot

– mutatott rá Fajcsák Gábor.

A kormány ezt akár vissza nem térítendő támogatással is kiegészítheti, mindkét részére egyszerre pályázhatnának a rászoruló vállalkozások.

Ez a megoldás sokkal célzottabb, hatékonyabb és jobban ellenőrizhető intézkedés lehetne, mint az eddigiek

– jegyezte meg a szakember.

Arra a felvetésünkre, hogy az így keletkező plusz kiadásokat a költségvetés miből fedezné, Fajcsák Gábor kifejtette: részben fedezetet ad az áfarés jelentős csökkenése, vagyis a fogyasztási típusú adóbevételek emelkedése, de az Európai Bizottság múlt heti bejelentése is felhatalmazást adhat a kormánynak a nagyobb összegű költségvetési élénkítésre. A gazdaság újraindítása keretében bejelentett intézkedések kiadási többlete kapcsán arra is felhívta a figyelmet a szakember, hogy most válogatás nélkül szórja a pénzt az adott szektorra a kormány, mentességek és kedvezmények keretében, de ezt jobban kordában lehetne tartani.

A gyakorlatban ennek egy gyors hitel- és támogatáskihelyezésként kellene működnie. A visszaélések kockázatának minimalizálása érdekében ezt úgy is meg lehetne oldani, hogy a támogatás közvetlenül a munkavállalók számlájára érkezik, kiiktatva a vállalkozói kört, ugyanis a pályázatban a cégek már megadhatják a munkavállalóik adatait. A foglalkoztatottakat a legkönnyebb ellenőrizni utalás előtt és egy ilyen rendszerben a bonyolult előminősítés folyamatát is meg lehetne spórolni. A folyamat gyorsasága ugyanis rendkívül fontos a mostani válságos helyzetben – mondta.

Katások

Arról is beszélt az adótanácsadó, hogy a jó irány a kata szerint adózók széles körének bevonása, mivel kiterjeszti a kedvezményekben részesülők körét a járulékcsökkentésekbe bevont szektorokon túlra, amely jobban lefedi a bajba jutott gazdasági szereplőket. Ezek a könnyítések azt bizonyítják, hogy a kormány igyekszik minden érintett szektorra odafigyelni, azonban a kedvezmények alkalmazhatóságának kata szerinti adózókra (önfoglalkoztatókra) szűkítése további komoly kérdéseket vet fel. Ha valaki ugyanabban a szektorban dolgozik (fodrász, asztalos), de nem kata szerint adózik, hanem egy cég bejelentett munkavállalója, akkor őt, illetve cégét is relatív hátrány éri. Arra is rámutatott ennek kapcsán, hogy ennek az intézkedésnek megint egy kata felé terelő hatása lehet, épp akkor, amikor a kormány korábban a katásokkal szemben hirdetett szigorúbb ellenőrzést és fellépést.

Összefoglalóan leszögezte: ha a vállalkozóknak nincs jövedelmük, bevételük, legyenek azok cégek, vagy egyéni vállalkozók, akkor abból nemhogy adót nem fognak tudni fizetni, de még munkabért sem.

Összegzés

Most olyan időket élünk, amikor a kormány kell, hogy biztosítsa emberek tömegeinek a megélhetését jövedelemtámogatásokon, céges ösztönzőkön keresztül

– utalt a drasztikus lépések szükségességére Fajcsák Gábor. Ezzel talán elkerülhető lesz, hogy sok százezer ember váljon munkanélkülivé Magyarországon.

Korábban megjelent cikkeink arról, hogy a kormány mit tehet ebben a helyzetben, itt olvashatóak:

Címlapkép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt