A legnagyobb buli idején fogadkozik a fiskális alkoholista, hogy bevonul az elvonóra

A nagy beismerés

Pár hét leforgása alatt nagyot fordult a világ a hazai fiskális politikával, de mivel a költségvetési politika irányítói mindezt nagyon óvatosan és fokozatosan vezették fel, kommunikálták, nem úgy tűnik, mintha 180 fokos lenne a fordulat. Hogy pontosan mire is gondolunk? A 2024-es költségvetés hiánycéljára. Az idei költségvetéssel megint rohant a kormány, 2023 nyarán fogadta el a parlament és már akkor látható volt, hogy nagyon messze van a valóságtól. A 2023-as költségvetés teljes felborulása után tavaly ősszel pedig egyértelművé vált, hogy a 2024-es büdzsé is fejre áll, az eredeti tervek beavatkozás nélkül nem tarthatóak.

Mindezek ellenére az elmúlt hónapokban a Pénzügyminisztérium rendre azt hangsúlyozta: a 2,9%-os idei költségvetési hiánycélhoz nem nyúlnak, a kommunikáció érezhetően az idei évben kezdett el fokozatosan változni erre vonatkozóan. Érdemes egy kicsit visszamenni az időben, nem is olyan messzire:

• November közepén úgy látta a miniszter, hogy "a kormány továbbra is elkötelezett a 2024-es 2,9 százalékos hiánycél tartása mellett, ez az egyetlen esély, hogy elkerüljük az uniós túlzottdeficit-eljárás elindítását Magyarországgal szemben".
• Egy november végi parlamenti meghallgatásán a tárcavezető leszögezte: a 2,9%-os GDP-arányos hiánycélt kívánjuk tartani, a parlament ugyanis ezzel a számmal fogadta el a jövő évi költségvetésről szóló törvényt.
• Varga Mihály azt mondta egy december elsejei sajtótájékoztatón, hogy iránytűként szolgál a kormány számára a GDP 2,9%-ában meghatározott hiánycél.
• A tárca december 18-i közleményében szintén így fogalmazott, vagyis még akkor is élt a 2,9%-os hiánycél, legalábbis hivatalosan.
• Ugyanígy volt ez december utolsó napjaiban, amikor is megjelent a Pénzügyminisztérium szokásos év végi előrejelzése, melyben a 2024-es költségvetésnél még mindig 2,9%-os hiánycél szerepelt, miközben akkor emelte meg a 2023-as deficitet 5,9%-ra 5,2%-ról.
• Egy január 4-i sajtótájékoztatón kezdődött az idei költségvetéssel kapcsolatos új kormányzati álláspont csepegtetése, amikor Varga Mihály összességében kitérő válaszokat adott arra, hogy tényleg kőbe vésett-e a 2,9%-os hiánycél.
• Majd Banai Péter Benő, a PM államháztartásért felelős államtitkára a Portfolio-n közölt írásában fogalmazott úgy, hogy "a 2023. évi ún. „bázishatások” miatt a tavaly elmaradó bevételi tételeknél nagyobb az esély a 2024-es alulteljesülésre és néhány kiadás túlteljesülésére. De az év elején vagyunk; a Pénzügyminisztérium folyamatosan elemzi az adatokat és ad tájékoztatást, valamint javaslatot a Kormány részére".

Az igazi fordulat pedig a múlt héten érkezett el. Varga Mihály először az Inforádiónak ismerte el, hogy a tavalyi 6% körüli szint után a deficitet nem lehet egyetlen év alatt 3% alá vinni, de akkor még ezt a személyes véleményeként osztotta meg a nyilvánossággal, nem kormányzati álláspontként. "Szerintem az a helyes magatartás, ha a hiánynak hosszabb idejű kifutást engedünk, és azt mondjuk, hogy a 6 százalékból a 3 százalék alatti hiányt majd csak 2025-re érjük el. Egyelőre ebben csak gondolkodás van, nincs még kormánydöntés, de vélelmezem, hogy a makroszámok azt fogják alátámasztani, hogy a tavalyi év után az idén mérsékeltebb hiánykiigazításra van csak szükség" - magyarázta álláspontja hátterét a miniszter. Két nappal később, egy szombati konferencián még konkrétabb lett a miniszter. „Kormánygondolkodás” van arról, hogy ne idén egy lépésben, hanem idén és jövőre két lépésben csökkenjen a tavalyi 6% körüli szintről 3% alá a GDP-arányos költségvetési hiány, és reális, hogy idén a piac 4-4,5% körüli hiányt fog „realizálni” -fejtette ki Sopronban, de azt nem részletezte, hogy mire alapozza, hogy a piac a 4-4,5%-os deficitet tolerálni fogja.