Szinte félelmetes, amit a kormány művel a költségvetés kiadási oldalán, gyakorlatilag nem volt növekedés júliusban az előző év azonos időszakához képest. Ez mindenképpen kellett ahhoz, hogy meglepő méretű többlet jöjjön össze a büdzsében, de a bevételi oldalon is vannak érdekességek, ilyen az áfabevételek alakulása. Ez akár egyfajta reménysugár is lehet a kormány számára, aki bízik a gazdasági növekedés, a lakossági fogyasztás felépülésében és ezáltal a költségvetés "automatikus" befoltozásában.
A csütörtök esti Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata arról, hogy 50 milliárd forinttal megcsapolja az idei költségvetés általános tartalékát. Ennek az összegnek több mint a felét a Beruházási Alap nyerte meg, de arról nincs információ, hogy pontosan milyen célra adja oda ezt az összeget a kormány. Bemutatjuk, hogy miért is különös ez a döntés.
213 milliárd forintos többlettel zárta a július hónapot az államháztartás a Pénzügyminisztérium előzetes adatközlése szerint. Ez a valaha volt második legnagyobb szufficit az év hetedik hónapjában. Pontos magyarázat egyelőre nincs a váratlanul kedvező adatra, ugyanis a kamatkiadások és a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg még nőtt is tavaly júliushoz képest (hiszen a kórházak például 60 milliárd forintos extra pénzhez jutottak). Az előzetes adatok alapján arra tippelünk, hogy a bevételi oldal menthette meg júliusban a büdzsét, az adók vagy extraprofitadók beérkezése nagyobb összegben, vagy akár uniós pénzek formájában. Ami biztos: két hét múlva kiderülnek a részletek és akkor okosabbak leszünk.
A lakosság jövedelme utáni befizetések (személyi jövedelemadó és járulékok), a 2024 januári jövedéki adóemelés, valamint a kiadások féken tartása menti a költségvetés idei gyászos teljesítményét. A büdzsé teljesítményére ugyanis az áfabevételek szenvedése alapvetően nyomja rá a bélyegét.
Fontos, de cserébe nem éppen népszerű döntéseket hozott meg a kormány a héten. A különadóemelések hatásai előbb-utóbb be fognak épülni az árakba, vagyis végső soron a költségvetési nadrágszíjhúzás hatása a lakosságon is le fog csapódni. Az államkassza szempontjából további jó hír (cserébe a háztartásoknak és cégeknek kevésbé), hogy a kormány az új intézkedéseivel a 2025-ös büdzsé sebeit is foltozza.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján több más téma mellett részletesen beszélt az extraprofitadó-szabályozás, illetve a banki tranzakciós illeték változásáról – a megemelt összegeket „védelmi hozzájárulás” néven kell befizetnie a multinacionális cégeknek, illetve a bankoknak és a biztosítóknak. A miniszter kitért az üzemanyag-kereskedők azon javaslatára is, mely szerint havi, és nem heti alapon kellene számolni az üzemanyagárak átlagárát. A kérdés azért fontos, mert Nagy Márton szerint megengedhetetlen, hogy a magyar üzemanyagárak a szomszédos országok árainak átlagára fölött legyenek, a kereskedőknek ez alá kellene levinni az árakat. Nagy Márton támogatását fejezte ki a kereskedők javaslatát illetően.
Ismét módosítja a 2022-ben kihirdetett extraprofitadó-rendeletet a kormány, a hétfői adóemeléssel kapcsolatos bejelentésekkel összefüggésben. Hasonlóan a többi friss kormánydöntéshez, ez is a Magyar Közlöny hétfő esti számában jelent meg, így megtudhatjuk, hogyan változik a tranzakciós illeték, mi is az a kiegészítő tranzakciós illeték és hogy a bankok hogyan felezhetik a 2024-es extraprofitadó-befizetéseiket. Ezen túlmenően még az energetikai extraprofitadó felülvizsgált szabályai is kiderülnek belőle.
Elcsúszásban van a 2024-es költségvetés, amit a kormány a hétfőn ismertetett adóemelési intézkedéstervével kezel. Önmagában az eddig megismert adóemelések nem adják ki a bejelentett 400 milliárd forintos bevételnövelő hatást. Ami nem véletlen, ugyanis az idei büdzsén információink szerint egy rendkívüli MVM-osztalékbefizetés is segít.
A kormány hétfői döntésével növelte a bankokat terhelő különadókat, de egyúttal azt is bejelentette, hogy igyekszik megakadályozni, hogy a pénzintézetek továbbhárítsák a sarcot az ügyfelekre. A közlöny hétfői számában meg is jelent egy rendelet, amely ennek a részleteit szabályozza.
Ahogyan az a levegőben lógott a költségvetés komoly elcsúszása miatt, a kormány ismét adóemeléssel foltozza be a büdzsét és ezzel közvetve elismerte, hogy az idei megemelt hiánycélt sem tudná tartani. A bejelentés pozitív olvasata, hogy a kormány felismerte a költségvetés felborulásából fakadó kockázatokat és kezeli azokat. Az érem másik oldala, hogy ezúttal sem piackonform lépésekről döntött, ezúttal sem tartós, kiadásoldali intézkedésekről van szó, ami miatt minden ilyen csomag tűzoltásjelleget ölt. Az elszálló költségvetési hiányt toldozgatással és ideiglenesnek ígért adókkal igyekszik menteni a kormány, az ördögi körnek nevezhető kiigazítási spirálból úgy tűnik, nincs kiút, mivel strukturális intézkedéseket nem találunk az akciótervben. Ennek pedig megfizetjük az árát, az ország befektetői megítélésében, a forint árfolyamának változékonyságában, valamint az esetleges későbbi hitelminősítői lépésekben. Időközben frissebb részletek láttak napvilágot, amelyek átírhatják számításainkat.
Júniusban 107,8 milliárd forintos deficitet termelt csak a költségvetés központi alrendszere. Ilyen alacsony hatodik havi hiányra 2002 óta nem volt példa gyűjtésünk szerint. Az új havi adat kapcsán bemutatjuk, hogy mi várható az idei egész éves deficit teljesülése tekintetében.
A frissen megjelent kormányzati szektor adatok is azt a várakozást támasztják alá, hogy a kormány elvétheti az idei megemelt hiánycélját, ez pedig szintén kedvezőtlen fejlemény a 2025-ös büdzsé szempontjából. Érdekes kérdés lesz azt látni, hogy a kiigazítási igényre hogyan reagál a kormány a közeljövőben.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány új dologra készül a bankszektor különadóztatása terén. Orbán Viktor miniszterelnök pár héttel ezelőtti utalása, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelzése után Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának Portfolio-n megjelent keddi cikkének fő üzenetei alapján kijelenthető: egy új forgatókönyv léphet be a képbe, ami azt vetíti előre, hogy az érintett szereplők a korábban vártnál magasabb adóterheléssel is szembenézhetnek.
Az előzetes adatok szerint 1068 milliárd forint, a GDP 5,4%-a volt a kormányzati szektor 2024 első negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 611 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,0 százalékponttal lett kedvezőbb - közölte kedd reggel a KSH.
Nehéz helyzetben van a kormány a költségvetés miatt. Idén még a megemelt hiánycélt is elvétheti a kabinet, az államadósság növekedhet, a hitelminősítők árgus szemekkel figyelnek és konszolidációs csomagot várnak, közben pedig a kormánynak mozgásteret kell találnia a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve a "lazításnak", a gazdaságélénkítő-támogató igények ugyanis már megjelentek. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lehetőségek állnak a kormány előtt, mely utat választhatja a legnagyobb valószínűség szerint.
Májusban csökkentek a központi költségvetés kiadásai éves alapon, miközben a bevételek enyhén növekedni tudtak, ezen belül is szépen teljesültek az általános forgalmi bevételek - derül ki a Pénzügyminisztérium által hétfőn közzétett részletes államháztartási adatokból.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Öt méterrel lesz magasabb a vízállás.
Mi lesz az Airbnb-tilalom következménye?
Nem jók a húzóágazat kilátásai.
Kitörhet a forint abból a sávból, amelyben idén eddig mozgott?
