Klímakockázatok jelen és jövő időben – Állandósulni fog az ESG-pulzusmérés

Az idén januári kaliforniai erdőtüzek is rávilágítottak, hogy a klímaváltozás miatt egyre váratlanabb időpontokban és mind nagyobb intenzitással vagyunk kénytelenek szembesülni a globális felmelegedés hatásaival. Az Egyesült Államokban mindez erősen lecsapódik a biztosítási felárakban.

Ahogy az éghajlati kockázatok pénzügyi vonatkozásainak modellezésével foglalkozó First Street jelentéséből kiderül, a biztosítási díjak 2013 és 2022 között a jelzálog költségek százalékában kifejezve bőven megduplázódtak, és immár a törlesztők összegének egy ötödére rúgnak. A becslések közben pedig azt vetítik előre, hogy 2055-re a kockázat alapú díjtételek közel 30%-os emelkedése várható az USA-ban.

Noha a notórius természeti katasztrófa sújtotta államok, úgy mint Florida, Texas és Kalifornia okozzák a legtöbb galibát biztosítási fronton, az elkövetkezendő három évtizedben országos szinten az ingatlanok 84%-át fogja érinteni éghajlati kockázathoz köthető értékvesztés, amelynek mértéke elérheti az 1.500 milliárd dollárt.

Európában is napirenden van az egyre extrémebb időjárási viszonyok okozta károk kérdése, nem utolsósorban azért, mert az utóbbi néhány évben a klímavészhelyzetek az EU-ban 163 milliárd eurós kárt okoztak. Az EIOPA uniós felügyeleti szerv egyik tanulmányában rámutat, hogy az ilyen biztosítási eseményekből eredő veszteségek kevesebb, mint egy negyede van biztosítva. A jelenséget az ún. protection gap fogalmával jellemzik, amelynek mértékét évről évre mérik kontinens szerte az egyes elemi károkra lebontva.

Galéria91 képSustainable World 2024

Az Európai Gazdasági Térség államainak átlagfelkészültsége a vihar-, víz-, tűz-, illetve földrengés okozta károk kapcsán a 12-es skálán 6,5-ön áll. A legkirívóbban alulbiztosított országok közé tartozik Olaszország, Görögország és Románia, míg Magyarország a jelenleginél átlagosabb nem is lehetne, lévén évek óta 6-os értéket produkálunk. Ennek megfelelően az EIOPA hazánk esetében még csak montoringot sem javasol, vagyis alapvetően kellően rendben talál mindent.

A jónak mondható adatok minden bizonnyal a Magyar Nemzeti Bank tevékenységének is betudhatók, amely 2019 óta globális szinten is a zöld pénzügyek egyik vezető szószólója. Az MNB például 2023 decemberében adta ki biztosítói zöld ajánlását, amelynek idei hatálybalépése előtt a biztosítószektor felkészültségét dokumentumokkal alátámasztandó kérdőíves formában mérték fel.

Galéria55 képSustainable World 2024 Networking & Állófogadás

Ahogy az MNB Zöld pénzügyi jelentésében áll, „a klímaváltozáshoz köthető fizikai kockázatok felmérését és számszerűsítését a legtöbb biztosító megkezdte, (…) a klímaváltozáshoz köthető kockázatok azonosítására kialakított módszertan pedig a legtöbb hazai intézmény esetében már elkészült.”

A felkészülés különösen indokolt, hiszen az agrárium idehaza az időjárási viszontagságoknak leginkább kitett ágazat, amely jelenleg a 2022-es rekord aszályt idéző kihívásokkal szembesül. A biztosítók egyebek mellett indexalapú termékekkel igyekeznek alkalmazkodni a helyzethez, amelyek objektív adatokhoz (pl. csapadékmennyiséghez) kötik a kifizetéseket, míg a Big Data eszközök alkalmazása az előrejelzésben nyújthat segítséget.

A kockázatkezelési helyzet fokozódik

Ezzel párhuzamosan a bankszektornak is akad tennivalója bőven az egyre növekvő uniós és nemzeti szabályozói elvárások okán. Az Európai Központi Bank például beépíti az éghajlati kockázatokat a bankok veszteségelnyelő képességének rendszeres felülvizsgálatába, és

bár uniós szinten a közzétételi kötelezettségek várhatóan lényegesen lazulnak, szigorodó kockázatkezelési követelményekkel kell számolni.

Galéria137 képSustainable World 2024 konferencia

Ez utóbbi azért is releváns, mert a hazai bankok épp a kockázatkezelés terén muzsikálnak a legkevésbé jól az MNB szerint, amely számos kezdeményezéssel támogatja a szereplőket a klímakockázatok hatásainak azonosításában.

Itt van mindjárt a 2021 óta a hazai bankrendszer klímakockázatait mérő Banki Karbonkockázati Index (BKI), amely szerint

2024 végén a belföldi vállalati hitelek közel 15 százaléka volt kockázatosnak tekinthető,

azaz ekkora volumenű hiteltömeg kapcsolódott magas ÜHG(üvegházhatású gáz)-intenzitású tevékenységekhez. A BKI segítségével ugyanakkor bárki számára negyedéves frissítésben követhető a teljes bankrendszer átállási kockázatainak alakulása.

Az említett hitelkockázatot hivatott csökkenteni a kölcsönt igénylő vállalatok ESG-paramétereinek előzetes ellenőrzése. Az MNB vonatkozó felügyeleti elvárása júliustól egyelőre az 500 millió forintot meghaladó hitelkihelyezések esetére vonatkozik, három év múlva ez a küszöb viszont 100 millióra fog süllyedni, vagyis onnantól számottevő volumenű hitelügyletnél kell idejekorán megbizonyosodni a hitelfelvevő fenntarthatósági kompatibilitásáról.

A jegybank rövidtávú klímastressztesztje szintén a bankrendszer felkészültségének felmérésére, javítására szolgál, aminek jelentőségét az is mutatja, hogy az idei évtől az MNB „a banki tőkemegfelelés belső értékelési folyamata felülvizsgálatának részeként vizsgálja a hitelintézetek klímastressztesztjeinek megfelelőségét.”

Biztató jelek

Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyok tehát a pénzügyi szektor valamennyi szereplőjét alkalmazkodásra késztetik. A szabályozói intézkedések mellett ugyanakkor több biztató jelnek is örülhetünk. Így a zöld hitelezés bővült Magyarországon (a vállalati szegmensben 5,4%-ra, míg a lakosságiban 5,5%-ra), a zöld állampapírok aránya pedig a teljes állampapír-állományon belül 4,9%-ra nőtt.

Mindez azonban még mindig csak a felszín kapargatása. A mélyebb összefüggések megértéséhez feltétlenül érdemes ellátogatni a szeptember 4-i Portfolio Sustainable World 2025 konferenciára, ahol vezető szakértők osztják meg a legfontosabb tudnivalókat a témában.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images