Volt-e inkluzív növekedési fordulat Magyarországon?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A hivatkozott elemzés szerzője, Hüttl Antónia (Kopint–Tárki) elsősorban a beruházási adatok elemzése alapján jut arra a következtetésre, hogy a magyar társadalom jóléte 2010 után vélelmezhetően szerényebb mértékben emelkedett, mint ahogy a GDP bővült. A biztos válaszért ugyanakkor nem kell messzire mennünk, mivel a rendelkezésre álló jövedelem (disposable income) mértéke jól tükrözi a jólét szintjét, magába foglalva a fogyasztásra vagy megtakarításra fordítható összes jövedelmet, hozzáadva az adózott jövedelemhez a szociális transzfereket, mint a nyugdíj, a családi pótlék, a szociális támogatások vagy éppen a gyermeknevelési adójóváírás. (A nettó értékben figyelembe vesszük az értékcsökkenést is.)

Tovább pontosítja a képet a korrigált rendelkezésre álló jövedelem (adjusted disposable income), amely a természetben kapott juttatásokat – mint az ingyenes oktatás vagy egészségügy – is számszerűsíti, de itt jelenik meg a hazánkban jelentős mértékű gázártámogatás is.

A Világgazdaságban június 6-án megjelent elemzésemben az OECD adatainak feldolgozásával rámutattam, hogy

a nettó korrigált egy főre jutó jövedelem reálértéke 2010 és 2023 között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az OECD országai között, mintegy 53%-kal,

ami 3,3%-os éves átlagot jelent, éles kontrasztban a 2002 és 2010 közötti 0,9%-os átlaggal.

Az Eurostat adatai hasonló képet mutatnak. Nézzük először néhány év pillanatfelvételét. (A térség országait zöld háttérrel emeltem ki.) Az EU27 itt és a továbbiakban az EU jelenlegi tagállamainak átlagát jelenti.

A közép-európai mezőnyt Szlovénia és Csehország stabilan vezeti, mögöttük Magyarország 2006-ig a harmadik helyen volt. Ezután leszakadtunk a régiótól, és 2010-re a V4-ek között az utolsó helyre kerültünk, és innen kapaszkodtunk vissza a térségi dobogóra.

Ellentétben tehát azokkal az állításokkal, amelyek szerint „az EU legszegényebb országa” lettünk, és „már Románia is” lehagyott minket, a legfontosabb jóléti mutatóban 8 országot előzünk, köztük két V4-ország mellett jelentős előnnyel Romániát is.

A pillanatképek mögötti dinamika feltárásához érdemes megvizsgálnunk az egy főre jutó bruttó korrigált rendelkezésre álló jövedelem (GADI) reálértékének időbeli alakulását.

A mintázat hasonló, mint amit az egy főre jutó GDP esetében láthattunk (ld. korábbi elemzésemet itt): a magyar növekedés lendülete 2006-ban látványosan megtört, ami egyben térségbeli lemaradásunkat is eredményezte, ahogy a felívelés is –a GDP-hez hasonlóan szintén – 2013-tól látható.

Ugyanakkor a 2010 előtti zuhanás, majd a 2012-t követő nekilódulás is erőteljesebb annál, mint amit a GDP-nél láttunk. A 2002 és 2010 közötti kumulált növekedésünk (9,9%) a térség hét országa közül az utolsó helyre sorolt minket, míg a 2010 és 2023 közötti 63%-os bővüléssel a hétből öt országot előztünk meg (csak Románia mutatott nagyobb emelkedést). Növekedésünk e téren az EU27 országai között 2002-2010-ben a 20., 2010-2023-ban a 2. helyet jelentette.

A rendelkezésre álló jövedelmek dinamikája jól tükrözi, hogy nem csak a gazdasági növekedés mértékében, hanem annak inkluzívitásában is fordulat történt.

Ez korántsem magától értetődő. A GDP és a GADI növekedési dinamikája ugyan jellemzően egy irányba mutat, arányukban ugyanakkor jelentős eltérések lehetnek, ahogy ezt a térségbeli országok növekedési mintázatán is láthatjuk.

• Csehországban a jövedelemnövekedés nagyjából együtthaladt a gazdasági növekedéssel.
• Szlovákiában előbb meghaladta, majd elmaradt tőle.
• Románia és Lengyelország esetében ellentétes irányba nyílt az olló: míg a lengyel jövedelmek növekedése egyre inkább elmaradt a gazdasági növekedés ütemétől, addig Romániában – a keresletélénkítő politikának köszönhetően – jelentősen meghaladta azt.

Hogyan néz ki mindezek tükrében Magyarország növekedéstörténete?

Az időszak első két évtizedében jelentősen elmaradt a jövedelmek növekedése a gazdasági növekedéstől, recesszióban pedig a GDP-nél is nagyobbat esett vissza. De vajon mennyire zárult az olló az elmúlt években?

2002-es bázison ábrázolva jól látszik, hogy 2006-tól a jövedelmek zuhanása előbb kezdődött, mint a gazdaságé, és a zsugorodás is nagyobb volt. Ahogy az is, hogy a növekedési fordulat 2013-ban volt, amit idővel az olló szűkülése követett. De mikor volt az átbillenés?

Ha 2010-et választjuk bázisévnek, akkor pontosan látjuk, mikor kezdte meghaladni a jövedelmek növekedése még a jelentős gazdasági növekedést is. Az OECD-adatokat feldolgozó korábbi elemzésem következtetésével összhangban,

ez az inkluzív fordulat 2016-ban következett be.

Kérdés, hogy mennyiben kapnánk más képet, ha a rendelkezésre álló jövedelem más mutatóit vizsgálnánk. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy bár számértékük értelemszerűen eltér egymástól, de dinamikájuk hasonló.

Az ábra látványosan rajzolja fel az elmúlt közel harminc év gazdaságpolitikai szakaszait.

• 1995-től a növekedés nem volt inkluzív (ahogy nyilván a korábbi években sem). A GDP ugyan 1994-től növekedésnek indult, de a jövedelmek emelkedése nem követte ezt.
• 2002-2005: a két „száznapos program” hatására a jövedelmek a GDP-nél nagyobb mértékben növekedtek, aminek forrása elsősorban a költségvetés volt.
• 2006-tól (még bőven a világválság előtt) kemény restrikció, a jövedelmek megvágásával.
• 2009-ben a GDP zuhanása miatt nőtt a jövedelmek aránya a GDP-hez képest.
• 2010-2012: a válságkezelés és konszolidáció évei.
• 2013-tól: meglódul a gazdasági növekedés, amit eleinte nem követnek arányosan a jövedelmek, így a kisebb növekedés miatt az egymáshoz viszonyított arány csökken.
• 2016-tól: az inkluzív növekedés szakasza. A jövedelmek növekedése nem csak eléri, hanem meg is haladja a gazdasági növekedést. A 2002-2005-ös időszakkal ellentétben ennek motorja a foglalkoztatás és a reálkeresetek egyidejű dinamikus növekedése, aminek köszönhetően több mint duplájára nőtt a nemzeti reálbértömeg (részletes elemzésem itt).

Az inkluzív növekedési fordulat tehát a munkaalapú társadalom jegyében született. És mivel 2024 a reáljövedelmek szempontjából lényegesen jobb év volt, mint 2023, az újabb adatok nyilvánvalóan erősíteni fogják a fent felvázolt képet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio