
A hivatkozott elemzés szerzője, Hüttl Antónia (Kopint–Tárki) elsősorban a beruházási adatok elemzése alapján jut arra a következtetésre, hogy a magyar társadalom jóléte 2010 után vélelmezhetően szerényebb mértékben emelkedett, mint ahogy a GDP bővült. A biztos válaszért ugyanakkor nem kell messzire mennünk, mivel a rendelkezésre álló jövedelem (disposable income) mértéke jól tükrözi a jólét szintjét, magába foglalva a fogyasztásra vagy megtakarításra fordítható összes jövedelmet, hozzáadva az adózott jövedelemhez a szociális transzfereket, mint a nyugdíj, a családi pótlék, a szociális támogatások vagy éppen a gyermeknevelési adójóváírás. (A nettó értékben figyelembe vesszük az értékcsökkenést is.)
Tovább pontosítja a képet a korrigált rendelkezésre álló jövedelem (adjusted disposable income), amely a természetben kapott juttatásokat – mint az ingyenes oktatás vagy egészségügy – is számszerűsíti, de itt jelenik meg a hazánkban jelentős mértékű gázártámogatás is.
A Világgazdaságban június 6-án megjelent elemzésemben az OECD adatainak feldolgozásával rámutattam, hogy
a nettó korrigált egy főre jutó jövedelem reálértéke 2010 és 2023 között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az OECD országai között, mintegy 53%-kal,
ami 3,3%-os éves átlagot jelent, éles kontrasztban a 2002 és 2010 közötti 0,9%-os átlaggal.
Az Eurostat adatai hasonló képet mutatnak. Nézzük először néhány év pillanatfelvételét. (A térség országait zöld háttérrel emeltem ki.) Az EU27 itt és a továbbiakban az EU jelenlegi tagállamainak átlagát jelenti.

A közép-európai mezőnyt Szlovénia és Csehország stabilan vezeti, mögöttük Magyarország 2006-ig a harmadik helyen volt. Ezután leszakadtunk a régiótól, és 2010-re a V4-ek között az utolsó helyre kerültünk, és innen kapaszkodtunk vissza a térségi dobogóra.
Ellentétben tehát azokkal az állításokkal, amelyek szerint „az EU legszegényebb országa” lettünk, és „már Románia is” lehagyott minket, a legfontosabb jóléti mutatóban 8 országot előzünk, köztük két V4-ország mellett jelentős előnnyel Romániát is.
A pillanatképek mögötti dinamika feltárásához érdemes megvizsgálnunk az egy főre jutó bruttó korrigált rendelkezésre álló jövedelem (GADI) reálértékének időbeli alakulását.

A mintázat hasonló, mint amit az egy főre jutó GDP esetében láthattunk (ld. korábbi elemzésemet itt): a magyar növekedés lendülete 2006-ban látványosan megtört, ami egyben térségbeli lemaradásunkat is eredményezte, ahogy a felívelés is –a GDP-hez hasonlóan szintén – 2013-tól látható.
Ugyanakkor a 2010 előtti zuhanás, majd a 2012-t követő nekilódulás is erőteljesebb annál, mint amit a GDP-nél láttunk. A 2002 és 2010 közötti kumulált növekedésünk (9,9%) a térség hét országa közül az utolsó helyre sorolt minket, míg a 2010 és 2023 közötti 63%-os bővüléssel a hétből öt országot előztünk meg (csak Románia mutatott nagyobb emelkedést). Növekedésünk e téren az EU27 országai között 2002-2010-ben a 20., 2010-2023-ban a 2. helyet jelentette.

A rendelkezésre álló jövedelmek dinamikája jól tükrözi, hogy nem csak a gazdasági növekedés mértékében, hanem annak inkluzívitásában is fordulat történt.
Ez korántsem magától értetődő. A GDP és a GADI növekedési dinamikája ugyan jellemzően egy irányba mutat, arányukban ugyanakkor jelentős eltérések lehetnek, ahogy ezt a térségbeli országok növekedési mintázatán is láthatjuk.
- Csehországban a jövedelemnövekedés nagyjából együtthaladt a gazdasági növekedéssel.
- Szlovákiában előbb meghaladta, majd elmaradt tőle.
- Románia és Lengyelország esetében ellentétes irányba nyílt az olló: míg a lengyel jövedelmek növekedése egyre inkább elmaradt a gazdasági növekedés ütemétől, addig Romániában – a keresletélénkítő politikának köszönhetően – jelentősen meghaladta azt.
Hogyan néz ki mindezek tükrében Magyarország növekedéstörténete?

Az időszak első két évtizedében jelentősen elmaradt a jövedelmek növekedése a gazdasági növekedéstől, recesszióban pedig a GDP-nél is nagyobbat esett vissza. De vajon mennyire zárult az olló az elmúlt években?

2002-es bázison ábrázolva jól látszik, hogy 2006-tól a jövedelmek zuhanása előbb kezdődött, mint a gazdaságé, és a zsugorodás is nagyobb volt. Ahogy az is, hogy a növekedési fordulat 2013-ban volt, amit idővel az olló szűkülése követett. De mikor volt az átbillenés?

Ha 2010-et választjuk bázisévnek, akkor pontosan látjuk, mikor kezdte meghaladni a jövedelmek növekedése még a jelentős gazdasági növekedést is. Az OECD-adatokat feldolgozó korábbi elemzésem következtetésével összhangban,
ez az inkluzív fordulat 2016-ban következett be.
Kérdés, hogy mennyiben kapnánk más képet, ha a rendelkezésre álló jövedelem más mutatóit vizsgálnánk. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy bár számértékük értelemszerűen eltér egymástól, de dinamikájuk hasonló.

Az ábra látványosan rajzolja fel az elmúlt közel harminc év gazdaságpolitikai szakaszait.
- 1995-től a növekedés nem volt inkluzív (ahogy nyilván a korábbi években sem). A GDP ugyan 1994-től növekedésnek indult, de a jövedelmek emelkedése nem követte ezt.
- 2002-2005: a két „száznapos program” hatására a jövedelmek a GDP-nél nagyobb mértékben növekedtek, aminek forrása elsősorban a költségvetés volt.
- 2006-tól (még bőven a világválság előtt) kemény restrikció, a jövedelmek megvágásával.
- 2009-ben a GDP zuhanása miatt nőtt a jövedelmek aránya a GDP-hez képest.
- 2010-2012: a válságkezelés és konszolidáció évei.
- 2013-tól: meglódul a gazdasági növekedés, amit eleinte nem követnek arányosan a jövedelmek, így a kisebb növekedés miatt az egymáshoz viszonyított arány csökken.
- 2016-tól: az inkluzív növekedés szakasza. A jövedelmek növekedése nem csak eléri, hanem meg is haladja a gazdasági növekedést. A 2002-2005-ös időszakkal ellentétben ennek motorja a foglalkoztatás és a reálkeresetek egyidejű dinamikus növekedése, aminek köszönhetően több mint duplájára nőtt a nemzeti reálbértömeg (részletes elemzésem itt).
Az inkluzív növekedési fordulat tehát a munkaalapú társadalom jegyében született. És mivel 2024 a reáljövedelmek szempontjából lényegesen jobb év volt, mint 2023, az újabb adatok nyilvánvalóan erősíteni fogják a fent felvázolt képet.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
Hatalmas pofont kapott Trump a Harvard professzorától
A „nagy, gyönyörű törvény” arra példa, amikor az ideológia felülírja a gazdasági érdekeket.
Von der Leyen: Trump lépése súlyos zavarokat okozhat az ellátási láncokban
Az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy nyitottak a tárgyalásokra.
Lakóhely és cukorbetegség: nem mindegy, hol élünk
Súlyosabbak a szövődmények a rosszabb hátterű településeken.
Itt a nagy bejelentés: 30 százalékos vámmal sújtja Trump az Európai Uniót
Az új vámok augusztus 1-jétől lesznek érvényben.
Sürgős kérdést tett fel szövetségeseinek az USA
Japánhoz és Ausztráliához szólt a védelmi minisztérium.
Szegény, de szexi...
Kicsit kapitalista, kicsit szocialista; kicsit nyugati, kicsit keleti; kicsit drága, kicsit olcsó: ez Berlin Zentuccio szemüvegén át. A HOLDBLOG állandó világutazó szerzője a német fővárosról
Top 10 osztalék részvény - 2025. július
Július elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőző hón
Mi a baj a statisztikáról szóló törvény új, anonimizálásra vonatkozó definíciójával?
A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény* több ponton is módosította a hivatalos statisztikáról szóló
ESG szabályozás 2025: fontos változások és lehetőségek a magyar vállalatoknak
Az elmúlt hetekben több fontos változás is történt az ESG nemzetközi és magyarországi háza táján. Blogbejegyzésünkben a legfontosabb módosításokat és tudnivalókat gyűjtöttük össze 20
Hulladékhő újragondolva: így fűtik Finnországban az otthonokat
Az adatközpontok működése hatalmas mennyiségű hőt termel, amely a legtöbb helyen kárba vész. A pazarlást felismerve Finnország a számítógépes feldolgozólétesítmé
Balásy Zsolt (és a HOLD) új kollégát keres
Az After Hoursben is elhangzott, a LinkedIn-en is fent van: junior elemző kollégákat keres a HOLD. Ritkán hirdetünk meg elemzői állást nyilvánosan, szóval kérünk minden... The post Balásy Zsol
Spórolj energiát, kapj pénzt - új lehetőség a vállalkozásoknak!
A KEHOP Plusz-4.1.6-25 kódszámú hitelkonstrukció célja, hogy kedvezményes, kamatmentes kölcsön révén segítse a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, valamint a víziközmű szolgáltatókat
Nyaralás helyett elemzőt keresünk Zsidayval
Zsiday Viktorral junior elemzőket keresünk, ahelyett, hogy nyaralnánk. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, You


Ismét pofon vágta Európát a kínai autóipar
A Xiaomi autója árnyékot vethet a Porsche modelljeire is.
Hogy érinti a magyar gazdákat, ha Ukrajna tényleg csatlakozik az Európai Unióhoz?
A szomszéd felvételét nagy viták övezik.
Mégis hogy mehetett csődbe egy nagy utazási iroda?
Ennyire erős a verseny?
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Warren Buffett helyett én: Kezdők útmutatója a befektetéshez
Fedezd fel a befektetés világát úgy, ahogy még sosem! Ez a webinárium egyszerűen és érthetően mutatja be az alapelveket, amelyekre még a legnagyobb befektetők, mint Warren Buffett is esküsznek.