Olyan gyorsan nőttek a keresetek Magyarországon, hogy az meglepte az elemzőket is. Áprilisban csaknem 10%-kal nőtt a bruttó átlagbér, ami fordulatot jelent az előző hónapok lassuló trendjéhez képest.
Újabb kutatások mutatnak rá, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jövedelmi statisztikáiban sok megmagyaráznivaló akad. A korábbi aggodalmak után most kiderült, hogy sokaknak az adózás előtti jövedeleme alacsonyabb, mint az adózás utáni, ráadásul a problémák még régebbre, egészen 2014-ig nyúlnak vissza.
Sokakat meglephet, de ma már van olyan foglalkozás is Magyarországon, ahol 3 millió forint felett van a bruttó átlagbér. A 2 milliós határ elérése pedig már nemcsak a politikusok kiváltsága, már a szakorvosok is e szint felett járnak. Ugyanakkor továbbra is számos olyan szakma van, ahol mindössze tizedekkora a bér. Több mint 450 foglalkozás átlagbéreit mutatjuk be!
Téves az a nézet, hogy a nyugati országok egyre egyenlőtlenebbek lennének – állítja Daniel Waldenström svéd közgazdász, aki szerint a népszerű statisztikák gyakran torzítják a valós képet. A stockholmi Ipari Gazdaságtani Kutatóintézet közgazdaságtan-professzora, a „Gazdagabbak és egyenlőbbek – A nyugati vagyon új története” című könyv szerzője úgy véli, az egyenlőtlenség eltúlzott ábrázolása hibás gazdaságpolitikai válaszokat, például hatástalan vagyonadókat eredményezhet, amelyek inkább ártanak, mint használnak. Szerinte a kormányoknak az egyenlőtlenség csökkentése helyett a vagyonszerzés lehetőségeinek kibővítésére kellene összpontosítaniuk, hogy mindenki részesülhessen a gazdasági fejlődés előnyeiből.
Magyarországon rendkívül élesek a területi különbségek a jövedelmek terén. Több mint kétszer annyit lehet keresni azokban a járásokban, amelyek gazdaságilag fejlettek, mint azokban, ahol gyenge a gazdasági aktivitás. De hol lehet a legtöbb pénzt keresni?
Továbbra is az infláció a legnagyobb kockázat, a fogyasztás visszafogása pedig a leggyakoribb válságkezelő eszköz a Provident megbízásából a magyar lakosság körében készült reprezentatív kutatás, a Provident Barométer tapasztalatai szerint. A mostantól negyedévente elvégzett kutatás eredményeiből az is kiderült: az anyagi bizonytalanság a pénzügyi tudatosság alacsony szintjével párosul, ami különösen felértékeli a személyre szabott pénzügyi tanácsadást.
Miért keresnek többet egyes hazai településeken, mint másokon? Vajon mindenhol ugyanazok a tényezők befolyásolják a helyiek jövedelmét, vagy térségenként eltérő, mi számít igazán? Elemzésünk ezekre a kérdésekre kereste a választ – de a válasz korántsem egyszerű.
Adózási kötelezettségei lehetnek az Egyesült Államok felé az első amerikai születésű pápának, XIV. Leónak, ugyanis az USA világszerte megadóztatja saját állampolgárait azok szerzett jövedelme után - hívta fel a figyelmet a Yahoo News.
Legyen szó autóvásárlásról, lakásfelújításról vagy egy váratlan anyagi kiadásról, előszeretettel nyúl a szabad felhasználású személyi kölcsönökhöz a magyar lakosság. Ha valaki nem jogosult a kamatmentes babaváró hitelre vagy a munkáshitelre, és nem szeretne jelzálogot a lakására (pláne ha már van rajta lakáshitel), akkor valóban ez lehet számára a legjobb megoldás. Szárnyal a piac: hat év alatt, vagyis a Covid előtti utolsó „békeévhez” képest a duplájára, 1600 milliárd forint közelébe nőtt a hazai háztartások ilyen típusú banki tartozása, a szerződésszám pedig már a 900 ezret közelíti. A fogyasztás erősödése a választások előtti évben, illetve a bankok fokozatosan csökkenő kamatajánlata azt ígéri, fennmaradhat rövid- és középtávon is a piac erőteljes növekedése. A Pénzcentrum kalkulátora alapján megnéztük, mit ajánlanak most a bankok a személyikölcsön-felvevőknek.
A NAV új fejlesztése jelentősen megkönnyíti a lakáskiadók és ingatlaneladók adóbevallását. A rendszer mostantól egyszerű kérdésekkel segíti a több mint 200 ezer érintett magánszemélyt, akiknek eddig manuálisan kellett kiegészíteniük bevallási tervezetüket – számolt be a Világgazdaság.
A brazil kormány megemelte a személyi jövedelemadó mentességi küszöbét a minimálbér kétszeresének megfelelő összegre, frissítve a tavalyi kedvezményt az idei minimálbér-emelés tükrében.
A tapasztaltabb ingatlanértékesítők is hüledezve nézik, ahogy a minden korábbinál magasabb lakásárak mellett is gyakran megtalálja a kereslet a kínálatot. A fiatalok jogosan panaszkodnak, és érezhetik úgy, hogy hiába emelkedik évről évre a jövedelmük, mégis egyre távolabbi álomnak tűnik számukra a saját lakás. De vajon tényleg ennyire drágák ma a lakóingatlanok? Hol tartanak most a lakásárak és a jövedelmek a tíz, húsz, vagy harminc évvel ezelőtti állapotokhoz képest?
Gyakran belefuthatunk a közösségi oldalakon azokba a kommentekbe, amelyek a túlzott eladósodottságtól és emiatt a devizahiteles válság „megismétlődésétől” féltik a magyar családokat. Annyi igaz, hogy a héten is kiderült: soha nem látott összegben vettek fel hitelt a háztartások az elmúlt egy évben. Csakhogy ez kizárólag a nominális számok szintjén érvényes kijelentés, inflációval korrigálva merőben más megállapításra jutunk. Sőt, relatív eladósodottsági mutatóink alapján a hitelpiacunk alulfejlett, a hitelfelvétel egy viszonylag szűk réteg kiváltsága, a túlzott eladósodásnak össztársadalmi szinten a közelében sem vagyunk. Mutatunk most erről 10 ábrát, a témával Hitelezés 2025 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes regisztrálni a szakmai eseményre.
Súlyos statisztikai torzulásokra vonatkozó aggályokat fogalmaztak meg a magyar szegénységi adatokban Tátrai Annamária és Gábos András kutatók, akik szerint a KSH 2017 óta olyan eloszlási mintákat közöl, amelyek természetes módon nem jöhetnek létre. Vizsgálataik szerint tömegesen jelennek meg a szegénységi küszöb fölött „egy hajszálnyival” elhelyezkedő jövedelmek, amit más uniós országokban nem tapasztaltak. A KSH szerda esti közleményében visszautasította a manipuláció vádját, és hangsúlyozta: minden adatgyűjtésük nemzetközi standardok szerint zajlik, az Eurostat pedig rendszeresen validálja az eredményeket. A hivatal szerint a jelenlegi revízió a 2022-es népszámlálási adatok miatt történik, és nem érinti az adatok hitelességét.
Volodimir Zelenszkij és családja tavaly 15,2 millió hrivnya, vagyis közel 136 millió forint bevételre tett szert - közölte az elnöki sajtószolgálat az elnök 2024-es vagyonnyilatkozatára hivatkozva.
A vártnál nagyobb lett a PCE maginfláció, viszont a háztartások bevételei és kiadásai szépen nőttek.
Máris lépnek a befektetők.
Nem látszik a fény az alagút végén.
Néhány kivételt is meghatároztak.
Az OTP és a Richter vezetésével.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
