Gazdaság

12,5 bázispontos kamatvágásokat vár a Merrill Lynch

Jövő év januárjában, 3,25 százalékon érhet véget a lazító kamatciklus Magyarországon - áll a Bank of America Merrill Lynch elemzésében. Ezt a bankház szerint úgy éri a jegybank, hogy a követező hat hónapban 12,5 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre a jegybank. A Merrill volt a piacon a legoptimistább a kamatciklus alját illetően, korábban 2,5%-os mélypontot jósolt.

Megint többen kértek segélyt az USA-ban

Múlt héten a vártnál kicsivel lassabban (14 helyett 5 ezerrel) nőtt a munkanélküli segélykérelmek száma az Egyesült Államokban, vagyis a munkaerőpiaci összkép gyakorlatilag váltotalan. Közel öt éve nem volt ilyen alacsony a segélykérők száma, mint mostanában.A négyhetes mozgóátlag közel hatéves mélypontra kerül.

Új csúcson a görög munkanélküliség

Görögországban a munkanélküliségi ráta 27,6 százalékra emelkedett májusban az áprilisi 27 százalékról - jelentette csütörtökön a görög statisztikai hivatal.

Nem jön ki a matek - kényelmetlen tények a gazdaságról, 2. rész

Magyarország miniszterelnöke a közelmúltban két számszerű kijelentést tett, amelyek befolyásolhatják a gazdaság kilátásait. Az egyik úgy szólt, hogy az adószerkezet mindaddig nem változik, és fennmaradnak az úgynevezett válságadók, amíg a GDP-arányos államadóság nem süllyed 50% alá. Ennek lehetőségét mérlegeltem, illetve a téma kapcsán felmerülő fontosabb kérdéseket próbáltam megválaszolni írásom első részében, rámutatva, hogy az 50%-os küszöb fenntartása mellett a válságadók legkorábban 30 év múlva lesznek kivezetve. A kormányfő másik számszerű üzenete úgy hangzott, hogy Magyarország csak akkor vezeti be az eurót, ha az ország egy főre jutó GDP-je eléri az euróövezet átlagának 90%-át. Jelen írásban azzal foglalkozom, hogy hozzávetőlegesen mi lehet e kijelentésnek az időbeni vonzata. Illusztratív számításaim szerint a 90 százalékos feltételből az következik, hogy 30 évnél is sokkal több időt kell várni az euró magyarországi bevezetéséig de az sem magától értetődő, hogy fejlettségi szintünk valaha eléri az eurózóna 90%-át.

Javulni látszik végre a német kereskedelem

Nőtt a német export júniusban, ami pedig arra utalhat, hogy Európa legnagyobb gazdasága fellendülést mutat. A szezonálisan és naptári hatással igazított német export 0,6 százalékkal emelkedett az előző havi 2 százalékos (felülvizsgált) eséshez képest. A Bloomberg által felmért piaci konszenzus 0,9 százalékos növekedésre számított, amihez képet az adat némelyest elmaradt bár, de a trend kedvezőnek számít így is. A külkereskedelmi mérleget tovább javította, hogy az import 0,8 százalékkal visszaesett. A német kereskedelem alakulása jelentős kihatással lehet Magyarországra is, ugyanakkor sajnos egyes előrejelzések szerint az év további részében újra lassulás várható Németországban.

Egyáltalán nem meggyőző, amit az export csinál (3.)

Júniusban - euróban számolva - az áruexport 3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi értékétől, jelentette a KSH. A visszaesés mellett is jelentős, 583 millió eurós a külkereskedelmi mérleg többlete, igaz ez érdemben elmarad a tavalyi szufficittől. A konjunkturális folyamatok szempontjából leginkább az a figyelmeztető, hogy a kivitelünk autóipari kapacitások bővülése ellenére sem tud bővülni.

Kocsmaadó helyett pénzbírságot javasolnak az önkormányzatok

"Kocsmaadó" helyett utólagos pénzbírságot kellene kivetni azon vendéglátó-ipari egységekre, amelyek zavarják a környékbeli lakók éjszakai nyugalmát, illetve másnap reggelre környezetük rendetlenné válik - mondta a Napi Gazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Megugrott a kínai export

Júliusban jelentősen csökkent a külkereskedelmi hiány Kínában. Az export sokkal gyorsabban nőtt a vártnál, az import viszont csökkent a várt emelkedés helyett. A tőzsdeindexek emelkedéssel reagáltak.

Fenntartja intézkedéseit a japán jegybank

A várakozásoknak megfelelően sem az alapkamat mértéke, sem a gazdaságélénkítő (likviditásfokozó) intézkedések feltételei nem változnak Japánban. A japán jegybank továbbra is bizakodó. A monetáris tanács tagjai lassú gazdasági élénküléssel és az inflációs várakozások erősödésével számolnak. A közlemény megjelenését követően a jen erősödött a dollárral szemben.

Nem kapott bizalmat a cseh szakértői kormány

Nem szerezte meg a parlamenti alsóház bizalmát a Jirí Rusnok vezette cseh szakértői kormány: a szerda késő este megtartott szavazáson a 200 tagú képviselőházban 93 honatya támogatta a kormányt, míg 100-an elutasították.

Semmi nem látszik a nyári benzincsúcsból Amerikában

Az elemzői várakozásoknál kisebb mértékben, 1,3 millió hordóval csökkent az Egyesült Államok nyersolajtartalék állománya, benzinből 0,1 millió hordóval, fűtőolajból 0,5 millió hordóval többet tartalékolnak az EIA legfrissebb, a múlt hetet lezáró adatai szerint.

Visszafizette az MNB az IMF-hitelt (2.)

A Magyar Nemzeti Bank 2013. augusztus 6-án teljes egészében visszafizette az IMF felé fennálló hitelét, így nincs további hiteltartozása a Valutaalap felé - közölte a jegybank szerdán honlapján.

Szokatlanul nagy hiány volt júliusban az államháztartásban (3.)

Az év hetedik hónapjában 129,5 milliárd forintos hiány alakult ki az államháztartás központi alrendszerében - közölte az előzetes adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ez az elmúlt 11 év második legnagyobb deficitje a júliusi hónapokat vizsgálva, igaz érdemes gyorsan hozzátenni, hogy a júniusi deficit az elmúlt évek egyik legalacsonyabbja volt (így feltehetően hónapok között "átcsúszó" tételek is meghúzódnak a két hónap eredménye között). Az év első hét hónapjában 851,2 milliárd forintos összesített hiány alakult ki, ami a legfrissebb egész éves hiányprognózis 96,7%-át éri el.

Rekordszámú cég szűnt meg az elmúlt három hónapban

Csaknem 10 ezer cég szűnt meg az elmúlt három hónapban Magyarországon, korábban soha nem töröltek még a nyilvántartásból ennyi vállalkozást egyetlen negyedév alatt. A nemzeti dohányboltok miatt ugyanakkor sok új vállalkozást is alapítottak ebben az időszakban - közölte az Opten céginformációs szolgáltató szerdán az MTI-vel.

Töretlen egységben a Monetáris Tanács

A júliusi kamatdöntő ülésen egységes döntés született az irányadó ráta 25 bázispontos csökkentéséről - derül ki a ma megjelent rövidített jegyzőkönyvből. Érdekes módon a jegyzőkönyvben egy szó sem esik azokról a monetáris politikai rendszert érintő változásokról - amelyeket Matolcsy György jegybankelnök a júliusi sajtótájékoztatóján jelentett be. (Igaz, egyes értelmezések szerint azokból az MNB vissza is táncolt a következő hetekben.) A kamatlépések változtatásának lehetősége viszont szerepel a jegyzőkönyvben, és a tanács hangsúlyozta az ezzel kapcsolatos piaci kommunikáció fontosságát.

Legalább három évig marad még a lazítás Angliában

Az angol jegybank ma közzétette legfrissebb inflációs jelentését, és meglepően tiszta előremutatást adott a monetáris politikája kapcsán. A Bank of England a jövőben várható kamatlépéseket egyértelműen a munkanélküliség csökkenéséhez kötötte. Sőt, egészen konkrétan kijelentette, hogy nem kívánnak kamatot emelni mindaddig, amíg a munkanélküliségi ráta 7 százalék alá nem csökken. Az inflációs jelentésben pedig olyan előrejelzést közölnek, ami szerint ez a 7 százalékos szint 2016 harmadik negyedévéig még nem teljesül. Tehát még legalább három évig nem várható kamatemelés Angliában. Az inflációra vonatkozó előrejelzésük szerint, legalább másfél-két évig 2,5 százalék alatt lehet a fogyasztói árindex. A font dollárral szembeni árfolyama a bejelentés pillanatában gyengülésnek indult, majd ezt követően meglehetősen nagymértékű erősödésbe kezdett.

Nem jön ki a matek - "kényelmetlen" tények a magyar gazdaságról

Magyarország miniszterelnöke a közelmúltban két számszerű kijelentést tett, amelyek befolyásolhatják a gazdaság kilátásait. Az egyik úgy szólt, hogy az adószerkezet mindaddig nem változik, és fennmaradnak az úgynevezett válságadók, amíg a GDP-arányos államadósság nem süllyed 50% alá. Hozzátette, hogy amennyiben az euróövezet kellően gyorsan növekszik, akkor ez akár 10 év múlva, vagy hamarább is bekövetkezhet. A másik számszerű üzenet úgy hangzott, hogy Magyarország csak akkor vezeti be az eurót, ha az ország egy főre jutó GDP-je eléri az euróövezet átlagának 90%-át. E kvantitatív kijelentéseket illetően többféle kérdés is felvethető, így például az, hogy van-e közgazdasági értelmük. Ezt azonban csak röviden érintem, inkább azzal a kevésbé magától értetődő kérdéssel foglalkozom, hogy hozzávetőlegesen mi lehet e kijelentéseknek az időbeni vonzata. Illusztratív számításaim szerint az 50, illetve 90 százalékos feltételből az következik, hogy a válságadók legkorábban 30 év múlva lesznek kivezetve, és ennél sokkal több időt kell várni az euró magyarországi bevezetéséig. Ezek a becslések azonban optimista feltevéseken alapulnak. Nem magától értetődő, hogy az adósságráta valaha 50% alá kerül, illetve fejlettségi szintünk egyszer eléri az eurózóna 90%-át. Megfontolást érdemel az is, hogy éppen a válságadók fenntartását és az 50%-os adósságráta elérését célzó egyidejű igyekezet gátolhatja meg a 90%-os relatív fejlettségi szinthez való közeledés lehetőségét. A két részes írás második fele itt olvasható.

Régen látott mélyponton Magyarország nemzetközi tartalékai (2.)

Júliusban egy hónap alatt 595 millió euróval 33,734 milliárd euróra estek Magyarország nemzetközi tartalékai, ami 2011 januárja óta a legalacsonyabb szintet jelenti - közölte az előzetes adatot ma reggel a Magyar Nemzeti Bank. A tartalékok sorozatban harmadik egymást követő hónapban csökkentek júliusban, augusztusban pedig minden bizonnyal esni fognak, hiszen a közelmúltbeli bejelentéseknek megfelelően az állam és az MNB is "végtörleszti" a Nemzetközi Valutaalap felé a fennálló teljes hiteltartozását.

Politikai cirkusz lesz az amerikai jegybankelnök-választásból?

Egyre nő a felhajtás az amerikai jegybank, a Federal Reserve elnöki posztjával kapcsolatban. Azt már biztosan tudjuk, hogy Ben Bernanke, jelenleg regnáló elnök nem kíván újabb turnust vállalni. Barack Obama amerikai elnök az egyik nyilatkozatában ki is jelentette, hogy nem fogja a jelenlegi elnököt újra jelölni. A piaci pletykák szerint ketten esélyesek a posztra. Az egyik Janet Yellen, jelenlegi Fed alelnök, a másik pedig Obama elnök korábbi gazdasági főtanácsadója és a volt pénzügyminiszter, Lawrence Summers. Annak ellenére, hogy Obama állítása szerint rengeteg szereplővel folytatott beszélgetéseket a poszt kapcsán és több új nevet is próbált felvetni, a piac továbbra is ezt a két nevet tartja esélyesnek. A felmért piaci konszenzus Yellen-t tartja esélyesebbnek, akit ráadásul több szenátor is támogat. Ugyanakkor Obama elnök korábbi nyilatkozatában kiemelten méltatta Lawrence Summerst, tehát több arra utaló jelet látunk, hogy az elnök vele jobban szimpatizálhat. Az utóbbi személy ugyanakkor meglehetősen megosztónak nevezhető, ráadásul egy kínos, nőket dehonesztáló elszólással is vádolják, ami Amerikában különösen érzékeny pontnak számít. Yellent tartja a piac többsége a legalkalmasabbnak, sőt egyesek szerint további előnyt is jelenthet már pusztán az a ritka tény, hogy nőről van szó. A döntés pár héten belül megszülethet.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egy egész fegyvernemnek kell szembenéznie az új trónkövetelővel: bemutatkozik az RHC-155
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.