Sorsdöntő választások elé néz a világ 2022-ben is

Bár számunkra a tavasszal esedékes országgyűlési választások a legfontosabbak, lesznek olyan választások a világban, amelyeknek a hatását Magyarországon is érezni fogjuk. Mindenekelőtt az EU második legnagyobb hatalmában, Franciaországban áprilisban esedékes elnökválasztásét, amely az Unió sorsára is döntő hatással lehet, főleg, ha Emmanuel Macron jelenlegi elnöknek nem sikerül újráznia. Az első fordulóban a zászló neki áll, de a másodikban lehetnek még meglepetések. Az Egyesült Államokban Joe Biden elnökségét ciklusa félidejében fogják értékelni a választók, és az ellenzéki republikánusok nagy eséllyel megszerzik a Kongresszus mindkét házát, ami nehéz második félidőt ígér a demokratáknak. A jobboldali populistának tartott Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte nem indulhat újabb ciklusért, és nagy valószínűséggel leköszönhet az elnökségről a „trópusok Trumpja”, Jair Bolsonaro brazil elnök is, aki nagyon rosszul áll a felmérésekben. Az északír választások újabb frontot nyithatnak az EU és az Egyesült Királyság küzdelmében, és ha az ír Sinn Féin győzne, az hosszabb távon az Ír-sziget egyesítéséhez is elvezethetne. Bosznia-Hercegovinában viszont, ahol a szerb entitás függetlenségi törekvései élezik ki a feszültséget, az ország egyben maradása a tét.

Január 24.: Olasz elnökválasztás (közvetett). Az olasz köztársasági elnök, Sergio Mattarella hétéves ciklusa hamarosan véget ér, január 24-én pedig összeül az olasz parlament, hogy megválassza az utódját. A szabályok szerint az első két fordulóban kétharmados többség kell az államfő megválasztásához, a harmadikban azonban már egyszerű többség is elég a győzelemhez. Mario Draghi jelenlegi miniszterelnök jelezte: szívesen vállalná az államfői hivatalt, a jobboldali pártok viszont a volt többszörös kormányfőt, a 85 éves Silvio Berlusconi jelöltségét támogatják. A választás kimenetele bizonytalan, ugyanis nincsenek jelöltek, bárkire lehet szavazni. Az olasz köztársasági elnök jogkörei korlátozottak, viszont ő mondja ki a végső szót a miniszterelnök és a miniszterek kinevezésében.

Január 30.: Portugál parlamenti választások. A választás tétje, hogy marad-e a miniszterelnöki székben a jelenleg kisebbségben kormányzó António Costa szocialista miniszterelnök. A választás csak 2023-ban lett volna esedékes, de a kormány nem tudta elfogadtatni a parlamenttel a 2022-es költségvetést, ezért előrehozott választásokat kellett kiírni.

Március 9.: Dél-koreai elnökválasztás. Mun Dzsein dél-korai elnök ötéves mandátuma lejár. Pártja, a Demokrata Párt a pártonkívüli I Dzsemjongot választotta jelöltjének, aki egyensúlyra törekszik Dél-Korea legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok, illetve legfontosabb gazdasági partnere, Kína között, és Észak-Koreával szemben is keményebb hangot ütne meg elődjénél. Legfőbb ellenfele a konzervatív Nép Hatalma Párt jelöltje, Jun Szukjol, akivel a felmérésekben szoros küzdelmet folytatnak.

Március 10.: Magyar államfőválasztás. Május 10-én lejár Áder János köztársasági elnök mandátuma, utódját márciusban, legkésőbb áprilisban fogja megválasztani az országgyűlés. A Fidesz–KDNP Novák Katalint javasolja, és mivel kétharmados többségük van a parlamentben, így borítékolhatóan a volt családügyi miniszter kerül öt évre az államfői székbe.

Április 3.: Magyar parlamenti választások: A parlamenti választások időpontját április 3-ára írta ki Áder János. A magyar választók összesen 199 parlamenti képviselőt választanak, 106-ot egyéni körzetekben, a többit listáról. A választás után összeülő új országgyűlés dönt majd a kormányfő személyéről. A miniszterelnök-jelölti küzdelem valószínűleg a Fidesz–KDNP jelöltje, Orbán Viktor kormányfő és az ellenzéki összefogás hat pártjának közös jelöltje, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester között fog eldőlni.

Április 3.: Szerb elnökválasztás és parlamenti választások. Aleksandar Vucic szerb elnök és pártja, a Szerb Haladó Párt győzelmét lényegében semmi nem veszélyezteti az áprilisi általános választásokon. Az erős kézzel kormányzó Vucic jól jött ki a koronavírus okozta válságból, az ellenzék töredezett, több párt is bojkottálni tervezi a választást. Ilyen helyzetben már csak a győzelem aránya a kérdés.

Aleksandar Vucic szerb és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Forrás: Kremlin.ru / Wikimedia Commons

Április 10. és 24.: Francia elnökválasztás. Az év legfontosabb európai választása kétségkívül a francia elnökválasztás lesz, hiszen Franciaország az Európai Unió második legnagyobb politikai és gazdasági hatalma. A favorit az eddigi elnök, Emmanuel Macron, aki stabilan vezeti a közvélemény-kutatásokat, legutóbb 24 százalékra mérték. Az első fordulóba bizonyosan továbbjut, a kérdés inkább az, kivel kell megküzdenie az április 24-én esedékes második fordulóban. Jelenleg hármas holtverseny alakult ki a második helyért három jobboldali jelölt között, mind a hármójukat 16 százalékra mérik. A jobbközép Republikánusok először futnak neki női jelölttel az elnökválasztásnak: indulójuk Valérie Pécresse. A Nemzeti Tömörülés vezetője, Marine Le Pen 2017-ben már megmérkőzött Macronnal. Most azonban van egy nála is radikálisabb jelölt, a párton kívüli Éric Zemmour. Macron számára Zemmour lenne a legkívánatosabb ellenfél, ugyanis a kutatás szerint a második fordulóban 61:39 arányban győzne vele szemben. Le Pent is nagy valószínűséggel legyőzné másodszorra is, 55:45-ös arányt mutat ugyanis a felmérés. Pécresse lenne a legveszélyesebb a regnáló elnöknek, vele szemben ugyanis hibahatáron belüli 51:49-es arányt mérnek. Az elnökválasztást június 12-én és 19-én parlamenti választások követik, amelyeken általában a győztes elnök pártja szokott győzni.

Április 24.: Szlovén parlamenti választások. A francia elnökválasztás második fordulójával egy napon tartják a parlamenti választásokat délnyugati szomszédunkban, Szlovéniában. Az Orbán Viktor szoros szövetségesének számító Janez Jansa pártja, a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) stabilan vezeti a közvélemény-kutatásokat, de csak 27 százalékkal, így ha nem sikerül újra többségi koalíciót ácsolnia maga mögé, az ellenzéki pártok alakíthatnak kormányt. A második legerősebb párt a 18 százalékon álló szociáldemokratáké: az ő jelöltjük, az EP-képviselő Tanja Fajon lehet Jansa legesélyesebb kihívója. A parlamenti választásokat követően októberben elnökválasztást is tartanak Szlovéniában.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök. Forrás: Európai Néppárt / Wikimedia Commons

Május 5.: Északír parlamenti választások. Észak-Írországban az elmúlt időben a Brexit, illetve annak nyomán az úgynevezett északír protokoll miatt forrósodott fel a hangulat, az Egyesült Királyság ugyanis kilépett az EU-ból, az Írország és Észak-Írország közötti határt azonban nyitva akarták hagyni, ezért az Egyesült Királyság és az Ír-sziget között hoztak létre vámhatárt. Az északír protestánsokban ez felkeltette a félelmet, hogy Észak-Írország egyesülhet a katolikus Írországgal, a parlamenti választásokat pedig az északír protokoll elleni népszavazássá akarják átkeretezni. Az északír választások ezért alapvető fontosságúak lehetnek az így sem fényes brit–uniós kapcsolatok szempontjából. Az északír parlamentben eddig a Demokratikus Unionista Párt (DUP) volt a legerősebb erő, de nagy esély van arra, hogy az Írország újraegyesítéséért küzdő, az IRA terrorszervezettel is hírbe hozott Sinn Féin alkothassa a választások után a legnagyobb frakciót. Mivel a Sinn Féin Írországban is egyre népszerűbb, egyesek szerint eljöhet az idő, mikor Írországban és Észak-Írországban is vezető párttá válik, ami komolyan felvetheti az Ír-sziget egyesítésének kérdését.

Május 9.: Fülöp-szigeteki elnök- és alelnökválasztás. A drogellenes háborújáról hírhedtté vált, sokak által populistának tartott Rodrigo Duterte nem indulhat újabb ciklusért. A legesélyesebb jelölt az egykori diktátor, Ferdinand Marcos fia, Ferdinand „Bongbong” Marcos Jr., aki 53 százalékkal vezeti jelenleg a népszerűségi listát. A Fülöp-szigeteken az elnökválasztással egy időben, de attól függetlenül tartják az alelnökválasztást, amelyen Duterte lánya, Sara Duterte-Carpio is elindul, aki jelenleg 45 százalékos népszerűséget tudhat maga mögött.

Szeptember 11.: Svédországi parlamenti választások. Svédországban az ország első női miniszterelnöke, a tavaly kétszer is kormányfővé választott Magdalena Andersson szeretné biztos többséghez juttatni pártját a szeptemberi parlamenti választásokon. Az általa vezetett szociáldemokraták két fő kihívója a jobbközép Mérsékelt Párt, illetve a jobboldali radikális Svéd Demokraták, amelyek jelenleg fej fej mellett állnak a második helyen a közvélemény-kutatásokban.

Október 2.: Bosznia-hercegovinai általános választások. A Balkán lőporos hordójában, Bosznia-Hercegovinában októberben tervezik megtartani az általános választásokat, amelyen az 1995-ös daytoni békeegyezmény által létrehozott összetett rendszer szinte minden szintjén vezetőket választanak. Csakhogy a Milorad Dodik vezette egyik entitás, a Boszniai Szerb Köztársaság elszakadási törekvései miatt még az is kérdés, hogy addig egyben marad-e az ország.

Október 2.: Brazil elnökválasztás és kongresszusi választások. Ha a mostani állás kitart októberig, a jelenlegi elnök, Jair Bolsonaro csúfos vereséget szenvedhet. A közvélemény-kutatásokat ugyanis biztosan, 48 százalékkal vezeti a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között már betöltötte az elnöki pozíciót. A koronavírus-járvány és a klímaváltozás bagatellizálása miatt hírhedtté vált Bolsonaro népszerűsége ezzel szemben csak 21 százalékos, úgyhogy csoda kellene hozzá, hogy a „trópusok Trumpja” újrázni tudjon.

November 8.: Amerikai kongresszusi választások. Az úgynevezett félidős választásokon, amelyek egy-egy elnöki ciklusnak nagyjából a félidejére esnek, a Képviselőház mind a 435 tagját, illetve Szenátus 100 tagjából 34-et választanak meg. Joe Biden demokrata elnöknek jelenleg a Kongresszus mindkét házában többsége van, de a felmérések szerint a republikánusok mindkettőt elvihetik, ami megnehezítené Biden számára törvényjavaslatai keresztülvitelét.

A felsoroltakon kívül két uniós tagországban, Máltán és Lettországban lesz 2022-ben parlamenti választás, Ausztriában pedig államfőt választanak.

Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Emmanuel Macron francia köztársasági elnököt a Karmelita kolostorban 2021. december 13-án.MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Népszerű

© 2019 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF