Sorsdöntő választások elé néz a világ 2022-ben is
Január 24.: Olasz elnökválasztás (közvetett). Az olasz köztársasági elnök, Sergio Mattarella hétéves ciklusa hamarosan véget ér, január 24-én pedig összeül az olasz parlament, hogy megválassza az utódját. A szabályok szerint az első két fordulóban kétharmados többség kell az államfő megválasztásához, a harmadikban azonban már egyszerű többség is elég a győzelemhez. Mario Draghi jelenlegi miniszterelnök jelezte: szívesen vállalná az államfői hivatalt, a jobboldali pártok viszont a volt többszörös kormányfőt, a 85 éves Silvio Berlusconi jelöltségét támogatják. A választás kimenetele bizonytalan, ugyanis nincsenek jelöltek, bárkire lehet szavazni. Az olasz köztársasági elnök jogkörei korlátozottak, viszont ő mondja ki a végső szót a miniszterelnök és a miniszterek kinevezésében.
Január 30.: Portugál parlamenti választások. A választás tétje, hogy marad-e a miniszterelnöki székben a jelenleg kisebbségben kormányzó António Costa szocialista miniszterelnök. A választás csak 2023-ban lett volna esedékes, de a kormány nem tudta elfogadtatni a parlamenttel a 2022-es költségvetést, ezért előrehozott választásokat kellett kiírni.
Március 9.: Dél-koreai elnökválasztás. Mun Dzsein dél-korai elnök ötéves mandátuma lejár. Pártja, a Demokrata Párt a pártonkívüli I Dzsemjongot választotta jelöltjének, aki egyensúlyra törekszik Dél-Korea legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok, illetve legfontosabb gazdasági partnere, Kína között, és Észak-Koreával szemben is keményebb hangot ütne meg elődjénél. Legfőbb ellenfele a konzervatív Nép Hatalma Párt jelöltje, Jun Szukjol, akivel a felmérésekben szoros küzdelmet folytatnak.
Március 10.: Magyar államfőválasztás. Május 10-én lejár Áder János köztársasági elnök mandátuma, utódját márciusban, legkésőbb áprilisban fogja megválasztani az országgyűlés. A Fidesz–KDNP Novák Katalint javasolja, és mivel kétharmados többségük van a parlamentben, így borítékolhatóan a volt családügyi miniszter kerül öt évre az államfői székbe.
Április 3.: Magyar parlamenti választások: A parlamenti választások időpontját április 3-ára írta ki Áder János. A magyar választók összesen 199 parlamenti képviselőt választanak, 106-ot egyéni körzetekben, a többit listáról. A választás után összeülő új országgyűlés dönt majd a kormányfő személyéről. A miniszterelnök-jelölti küzdelem valószínűleg a Fidesz–KDNP jelöltje, Orbán Viktor kormányfő és az ellenzéki összefogás hat pártjának közös jelöltje, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester között fog eldőlni.
Április 3.: Szerb elnökválasztás és parlamenti választások. Aleksandar Vucic szerb elnök és pártja, a Szerb Haladó Párt győzelmét lényegében semmi nem veszélyezteti az áprilisi általános választásokon. Az erős kézzel kormányzó Vucic jól jött ki a koronavírus okozta válságból, az ellenzék töredezett, több párt is bojkottálni tervezi a választást. Ilyen helyzetben már csak a győzelem aránya a kérdés.
Április 10. és 24.: Francia elnökválasztás. Az év legfontosabb európai választása kétségkívül a francia elnökválasztás lesz, hiszen Franciaország az Európai Unió második legnagyobb politikai és gazdasági hatalma. A favorit az eddigi elnök, Emmanuel Macron, aki stabilan vezeti a közvélemény-kutatásokat, legutóbb 24 százalékra mérték. Az első fordulóba bizonyosan továbbjut, a kérdés inkább az, kivel kell megküzdenie az április 24-én esedékes második fordulóban. Jelenleg hármas holtverseny alakult ki a második helyért három jobboldali jelölt között, mind a hármójukat 16 százalékra mérik. A jobbközép Republikánusok először futnak neki női jelölttel az elnökválasztásnak: indulójuk Valérie Pécresse. A Nemzeti Tömörülés vezetője, Marine Le Pen 2017-ben már megmérkőzött Macronnal. Most azonban van egy nála is radikálisabb jelölt, a párton kívüli Éric Zemmour. Macron számára Zemmour lenne a legkívánatosabb ellenfél, ugyanis a kutatás szerint a második fordulóban 61:39 arányban győzne vele szemben. Le Pent is nagy valószínűséggel legyőzné másodszorra is, 55:45-ös arányt mutat ugyanis a felmérés. Pécresse lenne a legveszélyesebb a regnáló elnöknek, vele szemben ugyanis hibahatáron belüli 51:49-es arányt mérnek. Az elnökválasztást június 12-én és 19-én parlamenti választások követik, amelyeken általában a győztes elnök pártja szokott győzni.
Április 24.: Szlovén parlamenti választások. A francia elnökválasztás második fordulójával egy napon tartják a parlamenti választásokat délnyugati szomszédunkban, Szlovéniában. Az Orbán Viktor szoros szövetségesének számító Janez Jansa pártja, a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) stabilan vezeti a közvélemény-kutatásokat, de csak 27 százalékkal, így ha nem sikerül újra többségi koalíciót ácsolnia maga mögé, az ellenzéki pártok alakíthatnak kormányt. A második legerősebb párt a 18 százalékon álló szociáldemokratáké: az ő jelöltjük, az EP-képviselő Tanja Fajon lehet Jansa legesélyesebb kihívója. A parlamenti választásokat követően októberben elnökválasztást is tartanak Szlovéniában.
Május 5.: Északír parlamenti választások. Észak-Írországban az elmúlt időben a Brexit, illetve annak nyomán az úgynevezett északír protokoll miatt forrósodott fel a hangulat, az Egyesült Királyság ugyanis kilépett az EU-ból, az Írország és Észak-Írország közötti határt azonban nyitva akarták hagyni, ezért az Egyesült Királyság és az Ír-sziget között hoztak létre vámhatárt. Az északír protestánsokban ez felkeltette a félelmet, hogy Észak-Írország egyesülhet a katolikus Írországgal, a parlamenti választásokat pedig az északír protokoll elleni népszavazássá akarják átkeretezni. Az északír választások ezért alapvető fontosságúak lehetnek az így sem fényes brit–uniós kapcsolatok szempontjából. Az északír parlamentben eddig a Demokratikus Unionista Párt (DUP) volt a legerősebb erő, de nagy esély van arra, hogy az Írország újraegyesítéséért küzdő, az IRA terrorszervezettel is hírbe hozott Sinn Féin alkothassa a választások után a legnagyobb frakciót. Mivel a Sinn Féin Írországban is egyre népszerűbb, egyesek szerint eljöhet az idő, mikor Írországban és Észak-Írországban is vezető párttá válik, ami komolyan felvetheti az Ír-sziget egyesítésének kérdését.
Május 9.: Fülöp-szigeteki elnök- és alelnökválasztás. A drogellenes háborújáról hírhedtté vált, sokak által populistának tartott Rodrigo Duterte nem indulhat újabb ciklusért. A legesélyesebb jelölt az egykori diktátor, Ferdinand Marcos fia, Ferdinand „Bongbong” Marcos Jr., aki 53 százalékkal vezeti jelenleg a népszerűségi listát. A Fülöp-szigeteken az elnökválasztással egy időben, de attól függetlenül tartják az alelnökválasztást, amelyen Duterte lánya, Sara Duterte-Carpio is elindul, aki jelenleg 45 százalékos népszerűséget tudhat maga mögött.
Szeptember 11.: Svédországi parlamenti választások. Svédországban az ország első női miniszterelnöke, a tavaly kétszer is kormányfővé választott Magdalena Andersson szeretné biztos többséghez juttatni pártját a szeptemberi parlamenti választásokon. Az általa vezetett szociáldemokraták két fő kihívója a jobbközép Mérsékelt Párt, illetve a jobboldali radikális Svéd Demokraták, amelyek jelenleg fej fej mellett állnak a második helyen a közvélemény-kutatásokban.
Október 2.: Bosznia-hercegovinai általános választások. A Balkán lőporos hordójában, Bosznia-Hercegovinában októberben tervezik megtartani az általános választásokat, amelyen az 1995-ös daytoni békeegyezmény által létrehozott összetett rendszer szinte minden szintjén vezetőket választanak. Csakhogy a Milorad Dodik vezette egyik entitás, a Boszniai Szerb Köztársaság elszakadási törekvései miatt még az is kérdés, hogy addig egyben marad-e az ország.
Október 2.: Brazil elnökválasztás és kongresszusi választások. Ha a mostani állás kitart októberig, a jelenlegi elnök, Jair Bolsonaro csúfos vereséget szenvedhet. A közvélemény-kutatásokat ugyanis biztosan, 48 százalékkal vezeti a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között már betöltötte az elnöki pozíciót. A koronavírus-járvány és a klímaváltozás bagatellizálása miatt hírhedtté vált Bolsonaro népszerűsége ezzel szemben csak 21 százalékos, úgyhogy csoda kellene hozzá, hogy a „trópusok Trumpja” újrázni tudjon.
November 8.: Amerikai kongresszusi választások. Az úgynevezett félidős választásokon, amelyek egy-egy elnöki ciklusnak nagyjából a félidejére esnek, a Képviselőház mind a 435 tagját, illetve Szenátus 100 tagjából 34-et választanak meg. Joe Biden demokrata elnöknek jelenleg a Kongresszus mindkét házában többsége van, de a felmérések szerint a republikánusok mindkettőt elvihetik, ami megnehezítené Biden számára törvényjavaslatai keresztülvitelét.
A felsoroltakon kívül két uniós tagországban, Máltán és Lettországban lesz 2022-ben parlamenti választás, Ausztriában pedig államfőt választanak.
Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Emmanuel Macron francia köztársasági elnököt a Karmelita kolostorban 2021. december 13-án.MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán