Nincs egy hete, hogy Teherán nagyszabású drón- és rakétatámadást indított Izrael területe ellen, azóta pedig az egész világ azt találgatja, hogy Jeruzsálem milyen választ ad majd a perzsa hatalomnak. A legsúlyosabb lépéssel április 19-én hajnalban éltek az Izraeli Védelmi Erők (IDF), amikor drónokkal támadtak néhány kiemelkedő objektumra az Irán területén található Iszfahán közelében. A hírek szerint a célpontok között egy jelentős légibázis, valamint egy nukleáris létesítmény volt.
Fontos megjegyezni, hogy egyelőre sem Irán, sem pedig Izrael nem ismerte el, hogy Jeruzsálem keze lett volna a támadásban, csak a nemzetközi sajtó kezeli kész tényként az idf részvételét.
A jelentések szerint az iráni légvédelem az idegen eszközök észlelését követőn azonnal aktivizálta magát az ország több régiójában is. Azt nem tudni pontosan, hogy mekkora kár érte az objektumokat, de néhány részlet azért kiderült. A legnagyobb támadás egy olyan légibázist ért, ahol az iráni haderő a még az 1979-es iszlamista forradalmat megelőzően az Egyesült Államoktól vásárolt F-14 Tomcat vadászgépeket tárolta. A másik célba vett létesítmény egy olyan nukleáris létesítmény volt, amelyben három kisméretű kutatóreaktor üzemel, amelyeket korábban Kínától szereztek be. A létesítmény legfontosabb feladata, hogy üzemanyagot állítson elő más atomerőművek számára, valamint szerepe van az ország nukleáris kutatóprogramjában is. A közelben található a föld alá rejtett natanzi dúsítóüzem, amely kiemelkedően fontos Irán urándúsítási terveihez. A nyugati feltételezések szerint Teherán ezekben egy atombomba kifejlesztésére készül. Ez a létesítmény korábban többször is izraeli szabotázsakciók célpontja volt.
Az iráni hatóságok az incidenst követően bejelentették, hogy az kritikus üzemek továbbra is biztonságosan működnek.
A kibontakozódó katonai konfliktus eddig kifejezetten limitáltnak tűnik. Irán szombati drón- és rakétacsapása hiába tartalmazott százasával különböző támadó eszközöket, a hatékonysága minimálisra sikerült. Az esetet követően felmerült annak a lehetősége, hogy Teherán direkt ilyen látványos, de visszafogott eredményekkel kecsegtető akciót tervezett, amely eladható a kommunikációs panelekben a lakosság számára.
Akárhogy is tervezték, az elmaradt hatás miatt még Jeruzsálem legszorosabb szövetségesei is arra intették a zsidó államot, hogy tartózkodjanak a (radikális) választól. A politikusok és a katonai vezetők azonban máshogy gondolták, mivel az ország védelmi-biztonsági doktrínájába nem fér bele, hogy megtorlás nélkül hagyjanak egy ilyen példátlan támadást. Kedden be is jelentették, hogy nem marad el a válasz, bár azt nem fejtették ki, hogy ez pontosan mit fog takarni.
Ugyanezen a napon az IDF az Iránnal szoros kapcsolatot ápoló iszlamista terrorszervezet, a Hezbollah, több magas rangú katonai vezetőjét is lebombázta. Teherán rendre válaszolt a figyelmeztetésekre, még egy esetleges nukleáris fenyegetést is belengettek arra az esetre, ha Izrael megtámadná az országot. A beszámolók szerint közben érzékelve a szövetséges félkatonai szervezetek ért támadásokat, az irániak lassan elkezdték kimenekíteni a fontosabb vezetőket a térségből. Ez arra utalt, hogy továbbra is visszafogottan tekintenek a konfliktusra, nem akarnak nagyszabású hadműveletet indítani Izrael ellen, hanem leginkább továbblépnének az eseten. A perzsa hatalom tétovázását jelzi, hogy a libanoni Hezbollahot ért akciók után elmaradt a fenyegetés Izrael felé.
Egészen ma reggelig úgy is tűnt, hogy Jeruzsálem sem fogja megkockáztatni Irán területének megtámadását, mivel ebből túl sok kára származhatna, valamint egyébként is a területéhez közelebb tevékenykedő iszlamista csoportok nagyobb veszélyt jelentenek a biztonságukra. Kérdés azonban, hogy mennyire tekinthető választóvonalnak a ma hajnali akció: a hatását tekintve nem különbözött a szombati esettől. Ez egyszerre több lehetőséget is felvet:
- Az IDF tapogatózik a lehetőségeit illetően. Jeruzsálem egyelőre ódzkodik attól, hogy nagyszabású támadó hadműveletet indítson Irán ellen, mivel egyrészt ezzel – jó eséllyel – egy újabb súlyos háború terhét kellene a nyakába vennie, valamint a kiemelkedően fontos nyugati szövetségesei jóindulatát is elveszítené. Ezért most ilyen limitált akciókkal méri fel, hogy pontosan meddig mehet el, hol van az a pont, ami Teheránnál átlépi a vörös vonalat. A helyzet instabilitása miatt ez egy veszélyes játék, mivel bármikor elpattanhat a feszültség.
- Izrael szakítva az eddigi stratégiájával, inkább visszafogott marad, mivel ugyanaz a célja, mint Teheránnak volt. Egy ilyen limitált méretű támadást a kommunikációs panelekben jól el lehet adni, miszerint nem hagyták megtorlás nélkül az esetet, viszont annak csekély mérete miatt nem kell számolniuk egy újabb háborúval. Egy ilyen lehetőség leginkább az izraelieknek szól, mivel az ország rendkívül megosztott a politikai vezetés támogatását illetően, és hasonló akciókkal Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a saját népszerűségét növelje. Erre azért kifejezetten kevés az esély, mivel az IDF nem ismerte el, valamint a hatás gyengesége miatt inkább negatív fényben tüntetné fel az országot.
- Jeruzsálem altatni próbál. A kisebb támadások valójában csak egy átfogó stratégia részei, amelyekkel megpróbálják elhitetni Teheránnal, hogy nem fognak súlyos megtorlással élni. Az elképzelés lényege, hogy több alkalommal ilyen kisebb, akciókkal elérik, hogy Iránban ne vegyék túl komolyan ezeket, majd, amikor kellően kifáradt a figyelem, akkor egy drámai mértékű csapással lenullázni az ország legfontosabb objektumait. Kína is valamilyen hasonló taktikát tervezhet Tajvan ellen. A taktika hátránya, hogy egyáltalán nem egyértelmű, hogy meddig lehet elmenni a figyelemelterelésben és pontosan hol van ennek a határa.
Az világosnak tűnik, hogy folyamatosan emelik a tétet a felek a kibontakozódó háborúban, de egyelőre egyik fél sem lépte át azt a vonalat, amely indokolná a nagyszabású háborút.
BREAKING: Israel launches retaliatory strikes in Syria, Iraq and Iran. Targets in Iran include Isfahan, Tabriz and Natanz. The strikes in Baghdad reportedly targeted a meeting of high ranking IRGC officials and Islamic Regime terror proxies. pic.twitter.com/KBRlFsnVUg
— Adam (Milstein) April 19, 2024
Ebben az is szerepet játszik, hogy Irán valamelyest sarokba is szorította magát a múlt szombati támadással, ezért viszonylag kevés lehetősége maradt:
- Válasz nélkül hagyja az esetet. Ez a legvalószínűbb kimenetel, mivel Teheránnak egyáltalán nem áll érdekében egy ennyire limitált akcióra súlyos megtorlást hirdetni. Az első hírek is megerősítik ezt, alig néhány órával az incidenst követően az történet kering az iráni médiában, hogy az ország ellenségei beszivárogtak a síita hatalom területére, és az akciót is innen indították. Ez azért kedvező, mivel el tudják kerülni, hogy a radikális lépéseket sürgetők most drasztikus választ követeljenek.
- Azonnali megtorlás és a háború súlyos eszkalációja. Erre a forgatókönyvre jelenleg viszonylag kevés az esély. A támadást egyáltalán nem okozott olyan károkat az országnak, amelyet ne hagyhatna szó nélkül, sőt, a múltban ennél sokkal súlyosabb akciók is voltak a nukleáris létesítmények ellen. Ami viszont nehézkessé teszi Teherán helyzetét, az éppen a múlt szombati nagyszabású rakétatámadás miatt van. Egyszerűen, ha emelni akarja a tétet, akkor ennél is komolyabb erőt kell mutatnia, amelyben közvetlenül Izraelre kell csapást mérnie.
- Folytatódnak a limitált akciók. A korlátozott háborúban Irán a korábban jól ismert receptet veti be újra, mégpedig a szövetséges milicistákat vetik be a zsidó állam ellen.
Bárhogy is alakuljanak a következő napok eseményei, egyelőre egyik fél sem kapta meg azt az indokot, amely felhatalmazná őket a nagyszabású hadműveletek indítására. Fontos kiemelni azonban, hogy a belpolitika mind Izraelben, mind pedig Iránban kifejezetten feszült, és a radikálisok hangosan követelik mindkét helyen a drasztikus lépéseket.
Ameddig viszont ők nem kerülnek tényleges döntéshozó helyzetbe, addig a kifejezetten következetes külpolitikájukról ismert országok vélhetően mellőzik a kiterjedt háború kirobbantását. Ez jelenleg mindenki érdekeinek megfelel és ebben a nemzetközi közösség is egyetért.
Címlapkép forrása: Morteza Nikoubazl/NurPhoto via Getty Images
