A Roe v. Wade vége
Noha azelőtt kiszivárgott egy piszkozata, így is óriási megdöbbenést okozott az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának 2022 nyarán hozott döntése. A felperes nyomán Dobbs néven elhíresült határozatban a legfőbb bírói testület kimondta:
az Egyesült Államok alkotmánya nem biztosítja a terhességmegszakításhoz való jogot.
Mivel az akkori (és jelenlegi) helyzetben szinte kizárt, hogy a szövetségi törvényhozásban kompromisszumot kössön a két nagy párt az abortusz kérdésében, az ítélet gyakorlatilag a tagállamok kezébe helyezte a szabályozás hatáskörét.
A bíróság 2022-es határozatával megsemmisített két, saját maga által alkotott precedenst: egyrészt az 1973-es Roe v. Wade-ügyben született döntést, amely az alkotmány XIV. kiegészítése alapján, a magánélethez való jogból levezetve állapította meg az abortuszhoz fűződő alapjogot, és szövetségi szinten legalizálta azt a magzat életképességéig (körülbelül a 24. és 28. hét közöttig). Másrészt érvényét vesztette az 1992-es, Casey-ként ismert határozat is, amely addig tette lehetővé az állami abortuszszigorítást, amíg az nem ró „elvárhatatlan terhet” az abortuszra készülő nőre.
A precedensek eltörlését a Legfelsőbb Bíróság megváltozott összetétele tette lehetővé. Donald Trump az elnöksége idején három konzervatív szemléletű főbírót is a pulpitusra helyezett, akik egész hátralévő életüket a testület tagjaként tölthetik. A kilencfős grémium 6-3 arányú többségét ezáltal évekig konzervatív, illetve az alkotmány szövegközpontú értelmezését alkalmazó jogászok adhatják, akik ebben a hitben semmisítették meg a Roe-t is:
az alkotmány nem tesz említést az abortuszról, és egyetlen alkotmányos rendelkezés sem védi még közvetetten sem ezt a jogot.
„Életpárti” vagy „döntéspárti”
Az abortusz nem mindig volt annyira megosztó társadalmi kérdés az Egyesült Államokban, mint napjainkban: a 19. század előtt viszonylag kötetlen keretek között művelték, ám annak végére, az intézményesített orvoslás megjelenésével párhuzamosan szigorú abortusztilalmat vezettek be országszerte, amely egészen a ’60-as évekig kitartott.
Ez idő tájt, az államok egy részén végigsöprő liberalizáció közepette indult el a katolikus egyház soraiból az „életpárti” (pro-life) aktivizmus – még politikai színezet nélkül. A mozgalom a Roe-t követően, a ’80-as évekre futott be igazán az evangélikus protestánsok bevonásával, támogatva és befolyásolva a republikánus Ronald Reagan elnöki kampányát. Körülbelül ekkorra, a feminista mozgalom térnyerésének idejére tehető a republikánusok társadalmilag konzervatív, keresztény értékrendet hirdető fordulata is,
ami magába foglalta az abortusz ellenzését is.
Ennek hatása pedig a mai napig érződik: az „élet-” vagy az ezzel szembenálló „döntéspártiság” (pro-choice) azóta meghatározója az amerikaiak pártpolitikai identitásának is – ahogy ez egyre igazabb a vallásosságra is.
Ahogy a liberális körökben legendának tartott néhai főbíró, Ruth Bader Ginsburg fogalmazott a korabeli társadalmi folyamatokról,
a nők azt akarták, hogy ők maguk rendelkezhessenek a sorsukról. Győztek, ezért visszavonulót fújtak. A másik oldal pedig csak ekkor indult be igazán, és így alakult ki a mai helyzet
- nyilatkozta az abortuszjog elsőszámú védelmezőjének tartott Ginsburg, aki liberálisként a Roe végeredményével egyetértett, de annak jogi levezetését nem tartotta acélosnak. A sors fintoraként a 2020-ban elhunyt Ginsburgöt a Roe-t elsöprő egyik konzervatív jogász, Amy Coney Barrett váltotta a pulpituson.
A hevessé váló közhangulatot jól leíró, szélsőséges abortuszellenes aktivisták által elkövetett merényletek, robbantások és más terrorcselekmények mellett a döntéshozók – Roe v. Wade határait feszegetve – adminisztratív eszközöket vetettek be az abortusz korlátozására. Az elsősorban republikánus vezetésű államok nem késlekedtek: jellemzően várakozási időre, óva intő „tanácsadásra” vagy ultrahangra kötelezték a beavatkozást igénylő nőket, és szigorúbb előírásokat támasztottak a terhességmegszakítást végző orvosok felé. Emellett a „Hyde-kiegészítés” 1977 óta megtiltja, hogy a szövetségi társadalombiztosítási kassza abortuszra adjon támogatást, kivéve, ha az anya élete forog kockán, valamint nemi erőszak vagy vérfertőzés esetén.
Az abortuszjog elleni harc további sarkalatos pontja a konzervatívabb államok által indított jogi eljárások voltak, amelyeket rendszerint a Legfelsőbb Bíróságig vittek, ezzel is megpróbálva aláásni a Roe-t. Az egyik ilyen konzervatív jogi szervezet, az Alliance Defending Freedom (ADF; Szövetség a Szabadság Védelmére) mai napig bevetett stratégiája abban merül ki, hogy a jogszabályok megfogalmazását előkészítik az állami törvényhozóknak, majd elfogadásuk után készségesen azok alkotmányjogi védelmére is kelnek a bíróságokon. (Egyébként egy ADF-hez hasonló szervezet nemrég a gyógyszeres terhességmegszakításhoz használt mifepriszton engedélyezését támadta meg a bíróságon).
Új időszámítás kezdődött
Az előbbi folyamat játszódott le a Roe megdöntését hozó, 15. hét utáni tilalmat előíró mississippi törvény esetében is. Ahogy az ADF a honlapján írja,
megtiszteltető volt, hogy Mississippi állam oldalán dolgozhattunk a […] törvény kidolgozásában, és mississippi állami főügyész csapatában szolgálhattunk annak Legfelsőbb Bíróság előtti védelmében.
Az abortuszhoz való alapjog eltörlése tehát nem az „életpárti” aktivisták elkötelezettségén múlt, hanem a bíróságokon.
A Legfelsőbb Bíróság konzervatív többségűvé tételével viszont Trump lehetővé tette a fordulatot,
a főbírák pedig 2022 nyarán kaptak is alkalmon, hogy beteljesítsék az abortuszellenes mozgalom álmát.
Több állam is felkésülve várt ezt: 13 már a Roe végét jelentő határozat előtt úgynevezett „trigger-törvényeken” keresztül helyezte kilátásba az abortusz betiltását, amelyek a Dobbs-döntéssel életbe is léptek.
Noha az amerikaiak kétharmada ellenezte az abortuszhoz való alapjog eltörlését,
az azóta eltelt közel két év alatt a következőképp alakult az abortuszszabályozás a tagállami szinten:
- az ötven állam harmadában, 16-ban teljes mértékben illegális, vagy csak az első hat hétig engedélyezett, ezek elsősorban a republikánusok által dominált déli és préri államok,
- az összes állam felében a 12. és 28. hét között ingadozó tilalmak vannak érvényben,
- az államok ötödében a terhesség egész ideje alatt legális annak megszakítása.
Ami viszont a „döntéspártiak” részéről legnagyobb tiltakozást váltotta ki, az az, hogy a fent említett 16 legszigorúbb állam közül hatban
kizárólag az anya életveszélye esetén jogszerű a művi vetélés,
tehát olyan kivételek sincsenek érvényben, mint a vérfertőzés vagy nemi erőszak útján történő teherbe esés.
Így bár a Roe idején is jellemző volt az, hogy nők másik, kevésbé szigorú államba utazzanak a terhességük megszakítása érdekében, ez a jelenség annak hatályvesztésével és az államonként drasztikusan eltérő szabályokkal még elterjedtebbé vált. Ezt tükrözi az is, hogy míg a kutatások szerint 2022-ben az átlagos amerikainak 40 kilométert kellett utaznia egy abortusz érdekében,
ez a ROE bukása után egy évvel, 2023-ra közel 140 kilométerre nőtt átlagban.
Ez főleg a vidéki és déli nagyvárosokban élőket érinti, ráadásul, mivel a becslések szerint a művi vetélést igénybe vevők fele a szegénységi küszöb alatt él, nekik még nagyobb kihívást jelent eljutni egy klinikára.
Visszafelé sült el a szigorítás?
A Roe elsöprése az „életpárti” republikánusokkal szemben álló, „döntéspárti” demokratákat a liberalizáció melletti még határozottabb kiállásra ösztökélte. A demokraták abortuszjog biztosítására felépített, gyakran népszavazásokkal tandemben zajló kampányaik pedig, úgy látszik, beválnak még a republikánus vidékeken is:
- a Dobbs-döntés megjelenése után bő egy hónappal, 2022 augusztusában a republikánusok bástyájának számító Kansas államban a választók majdnem 60 százalékos többséggel, referendumon utasították vissza az abortuszszigorítás belengetését.
- Ezenkívül az abortuszjogot zászlójukra tűző demokraták a 2022 őszén tartott félidős választásokon meglepő módon felülteljesítettek, annak ellenére, hogy az épp hivatalban lévő elnök pártja szinte mindig veszít a népszerűségéből. Ezzel egy időben több államban, köztük a billegő Michiganben, illetve a republikánus fellegvárnak számító Kentuckyban és Montanában is az abortuszhoz való jog mellett foglaltak állást a népszavazók különböző kérdések mentén.
- 2023 őszén a szintén republikánusok felé hajló Ohióban tartottak népszavazást, az ohióiak pedig az abortuszjog állami alkotmányba való foglalása mellett tették le voksukat.
- Nemrég, idén márciusban továbbá Alabamában nyert meg egy demokrata jelölt egy képviselőházi időközi választást, mindezt azután, hogy az állam legfelsőbb bírósága a lombikprogramok jogszerűségét sodorta veszélybe azzal, hogy az embriókat jogilag gyermekeknek minősítette.
A demokraták tehát joggal érezhetik úgy, hogy az abortusz nyerő ügy lehet számukra az idei elnökválasztáson.
Országos szinten nézve, amióta eltörölték a Roe-t, rohamosan nőtt a legális abortuszt támogatók aránya: 2022-ben mindössze az amerikaiak 44 százaléka gondolta, hogy minden vagy legtöbb esetben törvényesnek kellene lennie, ezzel szemben
az abortusz legalitását preferáló választók aránya idén áprilisra csaknem 60 százalékra nőtt
még a republikánusokhoz kötődő Fox News felmérése szerint is. Érdekes, bár logikus módon pont azokban az államokban nőtt az abortuszjog támogatóinak aránya, amelyekben leginkább szigorítottak a szabályozáson 2022 óta. Lehetséges tehát, hogy a republikánusok által dominált államok szigorú abortuszellenes fellépése hosszútávon a "döntéspártiak" malmára hajthatja a vizet. Ruth Bader Ginsburg korábbi gondolatmenetére támaszkodva: két éve az "életpártiak" győztek, de az ellenkező oldal most indulhat be csak igazán.
Két billegő államban is referendum jöhet
Egyszóval Joe Biden és pártja két államban is az abortuszhoz való hozzáférés csorbítása miatt reménykedhet abban, hogy sikerülhet fordítaniuk a nekik kedvezőtlen széljáráson. Pár hete érkezett ugyanis a hír, hogy (a fenti térképen csíkokkal jelölt) Arizonában az állami legfelsőbb bíróság helyben hagyta azt az 1864-ben született törvényt, amely
kizárólag az anya életének megmentése esetén teszi lehetővé a legális terhességmegszakítást, minden más esetben betiltja azt.
Az arizonai taláros testület úgy határozott, hogy a másfél évszázados jogszabály felülírja az állam 2022-ben elfogadott, a művi vetélés 15. héttől érvényes tilalmát. Az ítéletet a demokraták egytől egyig elítélték, Biden pedig Trumpot okolta, hiszen a republikánus jelölt saját bevallása szerint "büszkén" hozzájárult a Roe v. Wade Legfelsőbb Bíróság általi megsemmisítéséhez.
Arizonaiak milliói hamarosan egy még szélsőségesebb és veszélyesebb abortusztilalom alatt fognak élni, amely még akkor sem védi meg a nőket, ha az egészségük veszélyben van, vagy olyan tragikus esetekben, mint nemi erőszak vagy vérfertőzés esetén
- reagált a demokrata elnök közleményében. A döntés mellett a republikánusok zászlóvivője, Donald Trump sem állt ki, azt túlzónak nevezte, és úgy nyilatkozott, hogy vissza fogják téríteni az észszerűség határain belülre. Ám a volt elnök kitartott azon álláspontja mellett, hogy
az abortuszt tagállami szinten kell szabályozni,
ezzel szembemenve a konzervatívabb párttársaival, köztük volt alelnökével, Mike Pence-szel is, aki országos szintű, 15. héttől érvényes tilalmat szorgalmaz.
Bár a felmérések átlaga szerint
Trump jelenleg 5 százalékponttal vezet Biden előtt Arizonában,
a demokraták abban bíznak, hogy a 2020-as meglepetésszerű győzelme után végül ismét Biden zsebelheti be az államot. Ezt arra alapozzák, hogy elindult egy népszavazási kezdeményezés az abortuszjog állami alkotmányba való foglalásáról, amelyről a novemberi választással egy időben tarthatnak referendumot.
Közben a héten az arizonai alsóház végül a harmadik próbálkozásra, három republikánus átszavazásával elfogadta az 1864-es törvény visszavonását, amire a felsőház is hamarosan rábólinthat. Ennek ellenére az "életpártiaknak" nem lesz könnyű megállítaniuk az abortuszjog mellett kiállók momentumát, még akkor sem, ha a republikánusok valamilyen formában megpróbálhatják aláásni a népszavazási kezdeményezés sikerét.
Közben a republikánusoknak jóval inkább hazai pályának számító Floridában is a szavazólapokra kerülhet az abortusz kérdése. A "napfény államában" szintén a legfelsőbb bírói testület döntött arról, hogy az állam 15. héttől érvényes tilalma jogszerű, így a később elfogadott hathetes tiltás is életbe léphet. Az ítélet szerint azonban a floridaiak – Arizonához hasonlóan –
népszavazáson dönthetnek majd az abortuszjog alkotmányba foglalásáról.
A floridai referendum sikeréhez viszont nem lesz elég egyszerű többség, mivel 60 százalék szükséges.
Floridában a magas küszöb mellett azért is meredekebb elképzelni, hogy a népszavazás miatti mozgósítás az elnökválasztási eredményt is befolyásolhatná, mert a demokraták legutóbb 2012-ben hódították meg az azóta republikánusok felé tolódó, jelentős kubai-amerikai lakosságú államot. Biden jelenleg közel 10 százalékos hátránnyal küzd Trumppal szemben a kutatások tükrében, de a demokrata jelölt kampányfőnöke nemrég úgy fogalmazott, hogy
Biden elnök ebben a ciklusban erősebb helyzetben van Floridában, mint 2020-ban.
Végtére Arizonában feltétlenül erősebb lapokkal játszhatnak majd a demokraták, ha az abortuszhoz való hozzáférésről is lesz referendum. Ha pedig Bidennek csodával határos módon sikerülne a "napfényövezetben" tarolnia, azaz Arizonán és Nevadán kívül még Florida 30 elektori szavazatát is bezsebelnie, akkor
az egész eddigi választási térkép felborulna, hiszen Biden ezáltal a "kék fal", a három rozsdaövezeti állam nélkül is nyerni tudna.
Ennek ellenére Pennsylvania, Michigan és Wisconsin továbbra is nagyobb eséllyel szállíthatják a demokraták győzelmét, abortuszszigorítások ide vagy oda. Ami viszont biztos, hogy az abortuszjog a gazdaság és a bevándorlás mögött az egyik legmeghatározóbb témája lesz az idei választásoknak. Ha a demokratákon múlik, akkor főleg. Ehhez elég csak megnézni Joe Biden legutóbbi, Trumpot pellengérre állító kampányfilmjét, amelyben egy texasi nő meséli el, hogy majdnem belehalt a vetélésébe, miután a helyi törvények értelmében megtagadták a kórházi ellátását.
Címlapkép forrása: Getty Images
