Donald Trump, a novemberi amerikai elnökválasztáson elinduló republikánus jelölt fontolóra vette, hogy amennyiben újra bekerül a Fehér Házba, akkor arra ösztönzi a NATO-tagországokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termék 3 százalékára. A The Telegraph információi szerint Trump ezt a lépést az Oroszország és Kína által jelentett fenyegetések miatt tartja indokoltnak, hangsúlyozva, hogy ezáltal a tagállamok nagyobb mértékben járulnának hozzá a szövetség kollektív védelméhez.
Trump azt is javasolta, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segítség ne számítson bele ebbe a 3 százalékos célba, mivel ennek hiányában több ország nem érné el még a jelenlegi 2 százalékos célt sem. Egy olyan forrás állította ezt a lapnak, aki közel áll Trumphoz, a volt amerikai elnök Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott találkozója után vált még határozottabbá ezen álláspontja mellett.
A beszámolók szerint Trump és Duda találkozói hatással voltak arra is, hogy Trump felülvizsgálja korábbi álláspontját egy rég halogatott 60 milliárd dolláros segélycsomaggal kapcsolatban Kijev számára. Korábban Trump fenyegetőzött az amerikai támogatás megvonásával azon NATO-szövetségesek esetén, amelyek nem hajlandók növelni védelmi kiadásaikat.
A jelentés szerint tavaly a NATO 32 tagországa közül csak 11 - köztük az Egyesült Királyság - érte el vagy haladta meg a GDP-nek legalább 2 százalékát kitevő védelmi kiadásokat. Ezek között volt az Egyesült Államok is, amely jelentős részesedést vállalt ebben. Luxemburg, Belgium és Spanyolország viszont jóval kevesebbet, GDP-jüknek csupán 1 illetve 1,2 százalékát fordították védelemre.
Érdemes megemlíteni, hogy Magyarország tavaly érhette el a 2%-os GDP-arányos célkitűzést, de legalábbis annak a közelében lehetett, a 2023-as első GDP-becslést figyelembevéve.
Duda már korábban is érvelt amellett, hogy bizonyos országoknak - mint például Lengyelországnak, az Egyesült Államoknak és Görögországnak -, amelyek már elérték vagy meghaladták ezt a küszöböt, tovább kellene növelniük kiadásaikat az Oroszországgal szembeni potenciális konfrontáció miatt. Timo Pesonen, az EU egy magas rangú védelmi tisztviselője szerint néhány tagállam már zárt ajtók mögött tárgyal erről a lehetőségről.
Az Egyesült Királyság esetében Rishi Sunak miniszterelnök bejelentette: országuk védelmi kiadásai az évtized végére elérhetik a GDP 2,5 százalékát. Ez összesen mintegy 75 milliárd fontos növekedést jelentene.
Amennyiben Donald Trump lesz az idei elnökválasztás győztese, és a most kiszivárgott elvárásait ténylegesen is megfogalmazza a NATO-tagok felé, akkor az Magyarország számára körülbelül a GDP 1 százalékának megfelelő többletkiadást jelentene. Az ugyanakkor nem ismert, hogy a republikánus politikus milyen időtávon várná el az új, 3%-os célszám teljesítését. Mindenesetre ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor a magyar kormánynak a következő években évről-évre plusz százmilliárd forintokat kellene előteremtenie a hadikiadások finanszírozására. Ha pedig fent is kívánja tartani a 3%-os GDP-arányos arányszámot, akkor tartósan, a cél elérését követően, minden évben plusz 900-1000 milliárd forintot kellene erre költenie a jelenlegi költségvetési pályához képest.
Címlapkép: Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt nem hivatalos elnökjelöltje beszél támogatóihoz a Michigan állambeli Freeland repülőterén rendezett kampánygyűlésen 2024. május elsején. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban. Forrása: MTI Fotó/Nick Hagen
