Dőlnek a dominók a schengeni övezetben – Végveszélybe került a nyitott Európa?

Dominóhatás a német–lengyel határon

Hétfőtől Lengyelország határellenőrzéseket vezetett be a Németországgal, illetve a Litvániával közös határain, így már a 12. uniós ország lett, amely ideiglenesen visszaállította az ellenőrzést a schengeni határoknál. Németország felé 52, Litvánia felé 13 határátkelőnél vezették be a kontrollt; az intézkedés első körben 30 napra szól, de meghosszabbítható. A lengyel belügyminisztérium szerint az ellenőrzés szúrópróbaszerű lesz, és elsősorban olyan személyautókra „utaznak”, amelyben többen ülnek, vagy el van sötétítve az üvegük. A cél az illegális bevándorlók és az embercsempészek kiszűrése.

A schengeni belső határoknál visszaállíthatják ugyan a határellenőrzéseket az egyes tagállamok, de csak átmenetileg, s csak akkor, ha erről értesítik az Európai Bizottságot, és megindokolják, miért van szükség a lépésre. Bár a lengyel kormány az utóbbiakat nem tette meg, informálisan már jelezték Brüsszel felé, hogy vissza fog térni a határellenőrzés.

A lengyel lépés lényegében reakció Németország hasonló intézkedésére.

A nyugati szomszéd már 2023 óta végrehajt szúrópróbaszerű ellenőrzéseket a Lengyelországgal és Csehországgal közös határainál, tavaly pedig ezt a többi schengeni belső határra is kiterjesztették. A Friedrich Merz vezette kormány aztán májusi hivatalba lépése után szigorított az ellenőrzéseken, és automatikusan elkezdte visszafordítani az országba belépni akaró illegális bevándorlókat, bárhonnan is érkezzenek. A lengyel ellenzék részéről olyan vádak is elhangzottak, hogy a német hatóságok már Németországba átjutott migránsokat visszaszállítottak Lengyelországba, ám ezt Merz határozottan tagadta.

2024-ben Németország összesen 9369 illegális bevándorlót fordított vissza Lengyelországba. Ezek majdnem fele ukrán állampolgár volt, őket az afgánok, szírek, grúzok és az indiaiak követik. Az idei év első hónapjában a tavalyi havi átlagnál havonta kevesebb migránst fordítottak vissza a német hatóságok, de a Merz-kabinet hatalomra kerülését követően ismét kilőtt ez a szám. Míg februárban 462, márciusban 485, áprilisban pedig 594 bevándorlót fordítottak vissza, májusban már 708-at. Nem meglepő, hogy a lengyel lépés mostanra érett be.

Lengyelországba a közel-keleti és dél-ázsiai bevándorlók elsősorban Litvánia felől érkeznek, ezért vezettek be egyúttal határellenőrzéseket az északi szomszéd felé is. Litvániába Belaruszból vagy Lettországból jönnek, a Lettországból érkezők pedig szintén Belaruszból. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor még 2021-ben kezdett el szándékosan közel-keleti migránsokat szállítani a lengyel, litván és lett határokhoz, egy az Európai Uniót destabilizálni kívánó orosz-fehérorosz hibrid művelet keretében. A 2022-ben indult ukrajnai háború ukrán menekülthullámot indított el, elsősorban Lengyelország felé. A Lengyelországba menekülő ukránok, illetve közel-keletiek aztán nagy számban távoztak Németország felé, Berlin ezért vezetett be határellenőrzést Lengyelország irányába még 2023-ban.

Időközben a közel-keleti migránsok száma visszaesett, miután Lengyelország kerítést emelt a Belarusszal közös határára. Így közel-keletiek most már lényegében csak Litvánia felől jönnek, de onnan is kevesebben, mert Litvánia és Lettország is megerősítette a fehérorosz határ ellenőrzését. A német határellenőrzés 2023-as bevezetésekor még nagyobb számban érkeztek illegális bevándorlók Lengyelországból Németországba, ennek megfelelően többet is küldtek vissza a német hatóságok, de tavaly már csökkenés volt tapasztalható.

Belpolitikai kényszer is hajtotta a lengyel kormány lépését

A lengyel kormány reakcióját részben belpolitikai tényezők kényszerítették ki.

A lengyel határ menti térségben az utóbbi hetekben elkezdtek önkéntes „határvadász” csoportok alakulni.

Zgorzelec városánál például sátrakat állítottak fel „őrposztokként” egy határhídon „STOP MIGRÁCIÓ” felirattal, Stettinben pedig az önjelölt határőrök önkényesen ellenőriztek Németországból érkező autókat. A sokszor szélsőjobboldali csoportok időnként fenyegetően léptek fel.

Crowds of Poles have started gathering at border crossing with Germany to stop Germany from deporting illegal migrants into Poland pic.twitter.com/3MxJcI1nfX https://t.co/3MxJcI1nfX

— Visegrád 24 (@visegrad24) June 28, 2025

Andrzej Duda, a legnagyobb ellenzéki párt, az ultrakonzervatív Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott, augusztusban leköszönő államfő köszönetet mondott a „határvédelemhez hozzájáruló” polgároknak, holott amit csináltak, az hatósági feladat, ily módon tettük törvényellenes. Radosław Sikorski külügyminiszter élesen bírálta is az önjelölt „határvadászok” tevékenységét, amellyel szerinte csak félelmet gerjesztenek.

Polish patriots block road to border with Germany because they do not want corrupt EU politicians to dump fake asylum seekers in Poland. pic.twitter.com/fArXmkD6L6 https://t.co/fArXmkD6L6

— RadioGenoa (@RadioGenoa) June 30, 2025

Az illegális bevándorlás kérdése a május-júniusi lengyel elnökválasztás kampányát is meghatározta. A végül győztes jelölt, a PiS által támogatott Karol Nawrocki többször is kiállt a határellenőrzés bevezetése mellett. Június 30-án maga a PiS-elnök, Jarosław Kaczyński is megszólalt az X-en:

Németország rendszeresen átviszi az illegális migránsokat a mi oldalunkra. Az állam mossa kezeit, a káosz és a büntetlenség pedig napról napra nő. A rendőröknek nincsenek eszközeik a cselekvésre. Magukra hagyták őket. A diktatúraállam ismét kudarcot vallott. A hétköznapi emberek – a polgárok – azok, akik elkezdtek szerveződni a határ védelmére

– írta Kaczyński, jelezve, hogy a PiS támogatja az önjelölt határőröket. A PiS-elnök szintén felszólította a kormányt, hogy vezessen be határellenőrzéseket Németország irányába.

Poland Polish men are standing at the border between Germany and Poland and stopping illegals crossing into Poland. pic.twitter.com/hkvFT9q2mD https://t.co/hkvFT9q2mD

— Real News Éire (@real_eire) July 2, 2025

A Donald Tusk vezette lengyel kormány tehát lépéskényszerbe került, miközben a két néppárti politikussal, Merzcel és Tuskkal az élen a két ország között ismét látványosan javulni kezdtek a kapcsolatok. A német kormány egyébként feltűnően támogatóan reagált a lengyel ellenlépésre. Alexander Dobrindt, a bajor konzervatív CSU-hoz tartozó belügyminiszter például üdvözölte a lengyel kormány döntését, mondván, ez „fontos lépés az illegális migráció elleni közös küzdelemben”. Dobrindt azt is javasolta, hogy Berlin és Varsó közösen szervezzék meg a határ ellenőrzését, de a lengyel fél ezt elutasította. Tomasz Siemoniak lengyel belügyminiszter szerint amint Németország felhagy a határellenőrzéssel, ők is így tesznek.

Veszélyben a schengeni rendszer?

A Németország által bevezetett és a Merz-kormány által szigorított határellenőrzéseket számos kritika érte úgy belföldről, mint külföldről. A német rendőrségi szakszervezet szövetségi rendőrségért felelős vezetője, Andreas Roßkopf például azt mondta, az illegális bevándorlók száma a határoknál valójában rendkívül csekély, a rendőrökre rótt feladat viszont ehhez képest aránytalanul nehéz. A rendőröknek június végéig összesen 2,8 millió órát kellett túlórázniuk a megnövekedett feladattömeg miatt, ezért Roßkopf szerint a terhelés azonnali csökkentésére lenne szükség. A szakszervezeti vezető emellett figyelmeztetett, a nyári szabadságolások miatt nagy dugók alakultak ki a határátlépőknél. Roßkopf úgy véli, az embercsempészek már más útvonalakat kerestek maguknak, ezért sem indokolt a kontroll ilyen mértékű fenntartása a lengyel határon.

A német gazdaság képviselői szintén rosszallásuknak adtak hangot a határellenőrzésekkel szemben, amelyeknek szerintük negatív gazdasági kihatásai lehetnek.

Ha a német-lengyel határon ingázók nem jutnak el megbízhatóan és időben a munkahelyükre, megnő a kockázata annak, hogy végleg irányt váltanak, ami a szakképzett munkaerő hiányára is hatással lesz az olyan régiókban, mint Brandenburg

– nyilatkozta például a Német Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében Helena Melnikov. Hozzátette, emellett a helyi kiskereskedőket, a helyi vendéglátást, valamint az egészségügyet és az idősgondozást is negatívan érinti a határkontroll szigorítása (mivel sok lengyel munkavállaló dolgozik a német szociális, illetve az egészségügyi szférában).

A német kormány intézkedéseit még kormánykörökből is érték bírálatok. Adis Ahmetović, a kisebbik koalíciós erő, a szociáldemokrata SPD külpolitikai szóvivője azzal vádolta Merz kancellárt, hogy nem folytat a kellő mértékben párbeszédet és nem működik megfelelően együtt az uniós partnerekkel, amit szerinte a lengyel reakció is mutat. Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, egyben az SPD EP-képviselője szerint pedig a német lépésre adott lengyel válaszlépés dominóhatást mutat, és az egész schengeni rendszer határait feszegeti. Az ellenzéki Zöldek a lengyel határnál történő ellenőrzések felfüggesztését követelik a kormánytól, a „nemzeti különút” pedig szerintük is dominóhatást indított el.

Jelenleg 12 uniós országban állították vissza részlegesen a határellenőrzéseket a schengeni határoknál,

és nemrég Belgium is bejelentette, hogy hasonló lépésre készül.

A visszaállított határellenőrzésekkel kapcsolatban a schengeni egyezménynek nevet adó luxemburgi Schengen városának polgármestere is megszólalt.

Véleményem szerint jelenleg bizonyos mértékig lábbal tiprunk egy nagyon fontos vívmányt

– jelentette ki Michel Gloden.

Címlapkép forrása: Határőr megállít egy autóst a lengyel-litván határon az északkelet-lengyelországi Budziskóban 2025. július 7-én. A lengyel kormány 2025. július 7. és augusztus 5. között újra bevezette az ideiglenes határellenőrzést Lengyelország németországi és litvániai határán. MTI/EPA-PAP/Artur Reszko