Részleteket osztott meg a törvényhozás felsőházának Gabriel Attal francia miniszterelnök arról, hogy is képzelik el Párizsban a francia katonák Ukrajnába küldését. Azt mondta: a francia katonák nyilván nem a frontvonalon harcolnának az orosz katonák ellen, de aztán olyan feldatköröket nevezett meg, mely során simán előfordulhat, hogy a NATO katonái orosz katonákra lőnek rá.
Az elmúlt néhány hét során drasztikusabbnál drasztikusabb beszámolók jöttek az ukrajnai frontvonalakról: ezek alapján abszolút az a kép rajzolódik ki, hogy az ukrán haderő igencsak komoly kihívásokkal néz szembe. Alapvetően két, régóta fennálló probléma vált mostanra igazán súlyossá: az egyik a lőszerhiány, a másik pedig a harcoló alakulatok emberállományának feltöltöttsége. Jelenleg nehéz látni, hogy lesz majd képes arra az ukrán haderő, hogy visszahódítsa az ország megszállt keleti, délkeleti területeit, sőt, ha a Nyugat nem kapja össze magát nagyon gyorsan, hamarosan még nagyobb területek kerülhetnek orosz kézre. A kialakult szituáció vészes, de még nem katasztrofális, ugyanakkor van pár akut probléma, amire hosszú távon is nehéz lesz megoldást találni.
Az Egyesült Államok szenátusa hamarosan elfogadhatja az Ukrajna, Izrael és Tajvan támogatását biztosító törvénycsomagot, bár republikánus törvényhozók egy csoportja megpróbálta húzni az időt. A javaslat ezután a képviselőház elé kerül, ahol minden bizonnyal komoly akadályok várnak rá Donald Trump szövetségeseinek az ellenállása miatt.
Greg Abbott, Texas republikánus kormányzója kijelentette, hogy még nagyobb erővel folytatják és kiterjesztik a Rio Grande határfolyó mentén zajló műveletüket, hogy átvegyék az ellenőrzést a szövetségi kormánytól és visszafogják a bevándorlást. Az eljárás miatt Texas összetűzésbe került a Biden-adminisztrációval, mert a kormányzó szerint Washington nem hajlandó megfelelően védeni a határt – számol be a New York Times.
Hónapok óta húzódik az Ukrajnának szánt amerikai segélycsomag jövőjének kérdése. Az Egyesült Államokban súlyos belpolitikai vitát okozott a szállítmány, de most végre lezárulhatnak a bizonytalanságok – számolt be a The Hill.
Megnyíltak a belügyi szakterületen 2021-2027 között elérhető uniós források - mondta Tóth Judit, a Belügyminisztérium (BM) európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a témáról tartott szerdai budapesti nyitókonferencián.
Az Ukrajnával határos orosz Belgorod régió régóta az ukrán támadások egyik célpontját jelentik. Kyiv Postnak számolt be az ukrán hírszerzés, hogy nemrégiben az Oroszország Szabadsága Légió (LSR) harcosai szivárogtak át a határon, majd orosz területen lövöldözés tört ki.
Miután kedden Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a készülő alku jelenként meglebbentette, hogy a magyar kormány „megfontolná” plusz brüsszeli pénzek felajánlását a határvédelmi költségekre, és miután tegnap előzetes bejelentés nélküli röszkei határlátogatást tett Varga Mihály, ma közzétett a pénzügyminiszter a Facebook-oldalán egy levelet, amelyben plusz pénzt kért az Európai Bizottságtól – pontosabban az eddig felmerült határvédelmi költségek fair arányának megtérítését. A jelek szerint a levél megszületése, illetve a röszkei látogatás az éppen most megkezdődött kétnapos EU-csúccsal, az Ukrajnával kapcsolatos háttérbeli alkukkal függ össze, és a magyar kormány most "benyújtja a számlát", kisajtolja azokat a pénzügyi tételeket Brüsszelből a szavazatért cserébe, amelyeket most lehetséges elérni.
Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője november 9-én tartott sajtótájékoztatót, ahol az Ukrajnába érkező amerikai támogatásokról is beszélt – számolt be a Kyiv Independent.
Mike Johnson, az amerikai képviselőház frissen megválasztott republikánus elnöke szerint két külön kérésként kell kezelni Joe Biden amerikai elnök gigacsomagját – írja a Reuters. Az elképzelés szerint a 106 milliárd dolláros segélyből Ukrajna és Izrael is részesülne.
Gigantikus, 105 milliárd dolláros biztonsági csomagot kért az Egyesült Államok szövetségeseinek és a határ védelmére Joe Biden amerikai elnök a törvényhozástól – írja több amerikai lap. Ellentétben számos korábbi hírrel, az Ukrajnának biztosított támogatási keret nemhogy csökkenni, de jelentősen nőni fog.
A török külpolitikával foglalkozó cikksorozatunk második részében arra próbálunk meg választ adni, hogy Ankara miért érdeklődik olyan kiemelten a háborúk sorozata által romba döntött, a pusztításból éppen felocsúdó korábbi nagyhatalom, Irak iránt. Bagdad a Közel-Kelet egyik nagyágyújából vált a túlélésért küzdő entitássá, ahol a szíriaihoz nagyon hasonló helyzet állt elő: kurd milíciák, kormányválságok, iráni jelenlét nehezíti Erdogan elnök manőverezését.
Kaisz Szaíd tunéziai elnök elutasította hétfőn az Európai Unió szeptemberben felajánlott pénzügyi támogatását, mert szerinte az sérti a három hónappal ezelőtt a két fél között aláírt megállapodást. Tunézia 127 millió eurót kapott volna.
A Németország és Lengyelország közötti feszültség nem újkeletű, azonban az október 15-én esedékes lengyel parlamenti választások kampányában magasabb fokozatba kapcsolt. A két ország közötti eddig sem felhőtlen viszony további romlása – amely már a legfelsőbb szintek közötti üzengetésbe torkollt – a néhány hete kitört lengyel vízumbotrány és a Lengyelországból Németországba érkező egyre nagyobb számú bevándorló miatt következett be. A berlini kormány az egyre súlyosabb migrációs helyzet miatt – amelynek legújabb fejleménye az, hogy a balkáni menekültútvonal áttevődött Lengyelország felé – nemrég a lengyel és a cseh schengeni határnál történő állandó határellenőrzés bevezetéséről döntött. A Lengyelországon át Németországba tartó migráció erősödésében Moszkva és Minszk keze is erőteljesen benne van.
A fehérorosz határon tapasztalható feszültségek fokozódására válaszul Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy az ország további 500 rendőrt küld a biztonság megerősítésére. A döntés azután született, hogy a lengyel határőrség jelentése szerint szombaton 187 ember próbált meg illegálisan átjutni Lengyelországba Fehéroroszországból. Az új kontingens, amely a megelőző és terrorizmusellenes egységekből kerül ki, a meglévő 5000 határőrből és 2000 katonából álló erőhöz csatlakozik, akiknek feladata a határbiztonság fenntartása - írja a Reuters.
Az Európai Unió idén 105 millió euróval támogatja Tunéziát az ország határvédelmének megerősítésére, valamint több mint egymilliárd euró (370 milliárd forint) gazdasági támogatás kiutalását is kilátásba helyezi - jelentette be vasárnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Tuniszban Kaisz Szaíd tunéziai elnökkel tartott megbeszélését követően.
Zajlik a kormányinfó.
Több mint 5 százalékot emelkedett.
Kiemelt szempont a vendégélmény fokozása - közölték a szervezők.
Közel 198 milliárd forintot.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
