Tod Wolters tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka úgy látja, hogy „alacsony-közepes” a kockázata annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát a következő hetekben – írja a Defense News.
Az utóbbi időben egyre fokozódott a nyugati országok kemény fellépése Kínával és Oroszországgal szemben. A kivetett gazdasági szankciók hatására látványos közeledés látható a kínai-orosz együttműködésben, olyannyira, hogy sokan már egy politikai és katonai szövetség születését sem zárják ki a két ország között. Bár tény, hogy Kína és Oroszország sok tekintetben kiegészítik egymást, több olyan tényező is van, amely kérdésessé teszi egy ilyen jellegű szövetség életképességét, főleg a két ország eltérő gazdasági és politikai súlya, valamint geopolitikai érdekei miatt.
Hadgyakorlat céljából 15 orosz hadihajó tart a Fekete-tengerre, már áthaladtak az Azovi-tengert a Fekete-tengertől elválasztó Kercsi-szoroson az orosz haditengerészet közlése szerint, amelyet az Interfax orosz hírügynökség idézett szombaton.
Hivatalában fogadta Ljubov Vaszilivna Nepop nagykövet asszonyt Benkő Tibor honvédelmi miniszter április 16-án, pénteken - olvasható a Honvédelmi Minisztérium közleményében, amely a Honvédelem.hu oldalon jelent meg.
Ukrajna akár atomfegyverek beszerzését is fontolóra veheti, ha a Nyugat nem ad katonai támogatást a védekezéshez - mondta a berlini ukrán nagykövet csütörtökön a hazája térségében indított orosz csapatösszevonással kapcsolatban.
A ma reggeli sajtóhíreknek megfelelően Joe Biden amerikai elnök kormánya ma bejelentette az Oroszországot célzó újabb amerikai szankciókat. A büntetést az oroszok korábbi hackertámadásai és az amerikai választásokba való beavatkozások miatt szabták ki.
Akár már csütörtökön bejelenthetik, hogy az amerikai kormányzat tíz orosz diplomatát utasít ki az országból, illetve tovább szigorítja az amerikai bankoknak az orosz állampapírokkal való kereskedést – értesült a Wall Street Journal. A lépések oka a 2016-os elnökválasztás befolyásolása, illetve korábbi hackertámadások lehetnek.
Miután Joe Biden amerikai elnök kedden javaslatot tett egy harmadik ország területén tartandó amerikai-orosz csúcstalálkozóra, az osztrák külügyminisztérium arról tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget, hogy Helsinki mellett Bécs is készséggel rendelkezésre áll egy Biden-Putyin találkozó helyszínéül.
Az orosz kormány valószínűleg nem készül Ukrajna megtámadására, csak azért mozgolódnak a határon, mert sürgetni akarják az orosz-ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalási folyamatokat. 2019-ben már született egy egyezmény, amely lényegében biztosítja a Donyec és Luhanszk-térség politikai függetlenségét, Oroszország valószínűleg ennek a szakadárok számára igencsak kedvező megállapodásnak az implementációját akarja felgyorsítani. A Putyin-kormány jó eséllyel azért sürgeti a dolgot ilyen látványosan, mert minden áron el akarja kerülni azt, hogy Ukrajna NATO-taggá váljon, vagy hogy jelentős amerikai erő vonuljon fel a szomszédos országban.
Több helyszínen is nagyszabású hadgyakorlatot tervez végrehajtani az ukrán haderő az ország keleti részében, hogy egy esetleges orosz támadás elhárítására készüljenek.
A Nemzeti Hírszerzés igazgatójának hivatala által kiadott jelentés szerint négy ország, Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea jelenti a legfőbb nemzetbiztonsági kockázatot az Egyesült Államok számára – írja az NPR.
Támogatásáról biztosította az Egyesült Államok és a NATO Ukrajnát, majd bejelentette Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, hogy növelni fogják az amerikai katonai jelenlétet Németországban – írja a New York Times.
Oroszország kész megvédeni magát abban az esetben, ha a nyugattal való feszültség katonai konfliktusba csap át – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tegnap Moszkvában az RT cikke szerint.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt; az elmúlt napokban több tízezer orosz katona vonult fel a határra és a Kreml nyíltan megüzente Kijevnek, hogy ha katonai offenzívát kezdenek a lázadók kezén lévő területek visszahódítására, Ukrajna a ma ismert formájában megszűnik létezni. A heves helyzet ellenére továbbra is valószínűtlen, hogy nyílt háborúra kerül sor Oroszország és Ukrajna közt, hiszen egyik félnek sem áll érdekében egy ilyen konfliktus: Ukrajna nagyon gyorsan megsemmisítő vereséget szenvedne, Oroszország pedig összeroppanna az offenzívát követő nemzetközi gazdasági szankciók súlya alatt. Még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és a burkolt konfliktusból, polgárháborúból nyílt háború lesz, Magyarország valószínűleg kimarad belőle, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
Közleményében a Fehér Ház részletezte: az ukrajnai konfliktusról és egyéb regionális, illetve globális ügyekről egyeztetett kedden, telefonon Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Hadfelszerelés-szállítmányaik növelésével a NATO-országok puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden újságíróknak Moszkvában.
Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím-félszigetre - jelentette ki Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy vasárnap esti tévéműsorban ukrán híradások szerint.
Egyelőre nem folytatódnak a béketárgyalások az ukrán kormány és a keleti országrészt uraló szakadárok közt – mondta Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz médiának.
Moszkva nem zárja ki, hogy Kijev megpróbálja erőszakkal dűlőre vinni belső problémáit, ebben az esetben Ukrajna veszélyt jelent majd Oroszország számára - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízióban vasárnap leadott nyilatkozatában.
Recep Tayyip Erdogan török elnök aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai fejlemények miatt szombaton az ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel közös isztambuli sajtótájékoztatóján.