Ki jár jól a kormány által bevezetett adórendszerrel Magyarországon?
KRTK blog

Ki jár jól a kormány által bevezetett adórendszerrel Magyarországon?

Hajnal Áron, Budapest Intézet, Corvinus Egyetem
|
Scharle Ágota, Budapest Intézet
Az egykulcsos jövedelemadórendszer és a családi adókedvezmények 2011-es bevezetése jelentős változásokat hozott. Ki nyert velük és ki veszített? És hogyan változott az szja-rendszer újraelosztási szerepe az egykulcsos reform bevezetése óta? Az ezzel kapcsolatos kutatásunk eredményei olvashatók alább.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Az egykulcsos jövedelemadó rendszerben a jövedelmet terhelő adókulcs nem függ a jövedelem szintjétől és a jövedelem forrásától, szemben a progresszív adórendszerekkel, ahol a magasabb jövedelmeket magasabb adókulcs terheli. Az egykulcsos rendszernek pozitív és negatív hatásai is lehetnek. Egyfelől egyszerűsége és átláthatósága révén csökkentheti az adóelkerülést és az adórendszer adminisztratív költségeit. Az egyetlen kulcs jellemzően csökkenti a magasabb jövedelműek marginális adókulcsát is, ami növelheti a munkakínálatot: több marad a jól keresőknél, ezért jobban csipkedik magukat, hogy még többet keressenek. Ugyanakkor az egykulcsos rendszer csökkentheti az újraelosztás mértékét, ami jövedelmi egyenlőtlenségekhez vezethet.

A 90-es és a 2000-es évek során számos posztszocialista ország tért át egykulcsos (vagy majdnem egykulcsos) rendszerekre. Egy 2008-as IMF tanulmány szerint az egykulcsos adóreform hullámot leginkább az váltotta ki, hogy a kormányzatok ezzel igyekeztek demonstrálni a piacbarát gazdaságpolitika iránti elkötelezettségüket. A kutatók azt jósolták, hogy ennek a reklám-hatásnak a lecsengésével az egykulcsos adórendszerek vonzereje csökkeni fog: a kérdés nem az lesz, hogy mely országok csatlakoznak még a klubhoz, hanem az, hogy melyek hagyják el azt. A jóslat helytállónak bizonyult: a bevezetett egykulcsos adórendszerekben a hasznok jellemzően elmaradtak a várakozásoktól és előtérbe kerültek az igazságossági, költségvetési szempontok, így a legtöbb ország visszaállt a többkulcsos megoldáshoz; Magyarország nem.

Az egykulcsos adórendszer itthoni hatásainak teljeskörű feltérképezésére nem vállalkoztunk. A Polgár Alapítvány megbízásából készült elemzésünk során, illetve a kutatás alapján készült, az Acta Oeconomica folyóiratban publikált tanulmányunkban csak azt vizsgáltuk, hogy milyen hatása volt az egykulcsos adórendszernek, valamint az családi adókedvezményeknek a jövedelemeloszlásra. Noha az első ránézésre is egyértelműnek tűnik, hogy az egykulcsos adórendszer csökkenti az újraelosztás mértékét, a rendszer pontos jövedelemátcsoportosítási hatását egyes társadalmi csoportok között eddig pontosabb becsléseket lehetővé tevő, friss adminisztratív adatok alapján előttünk nem vizsgálták. Az adóbevallásokat tartalmazó adminisztratív adatbázisok egyik fontos előnye a kérdőíves felmérésekkel szemben, hogy jobban megragadják a legkisebb és a legmagasabb jövedelmeket: Egy  tanulmány szerint például a kérdőíves felmérésekbe jellemzően nem kerül be a legmagasabb jövedelműek néhány százaléka. Figyelembe kell ugyanakkor vennünk, hogy az adóbevallások nem tükrözik pontosan a háztartások jövedelmi helyzetét, mivel a háztartások tagjait nem tudtuk összekötni, így a háztartáson belüli jövedelem-kiegyenlítődés kimaradt a látókörünkből.

2010-ig Magyarországon progresszív, többkulcsos személyi jövedelemadó volt érvényben. A 2011-től kezdődően, több lépésben végrehajtott reform eredményeképpen az adórendszer 2013-tól lett ténylegesen egykulcsos (az szja kulcs 2015-ig 16% volt, azóta 15%). Az adóreform keretében továbbá több lépésben lényegesen kibővült a családi adókedvezmény rendszer is.

Ez a gyerekek számától függ: minél több gyerek van egy családban, annál nagyobb az egy gyermekre jutó összeg. Az egygyermekesek adókedvezményének nettó értéke a bevezetéskor (és azóta is) havi 10 ezer forint. Három gyermek esetén összesen 99 ezer forinttal lehet kisebb az adóteher, a kedvezmény maximális összegéhez azonban csak 295 ezer forintot meghaladó jövedelem mellett lehet hozzájutni. Ezzel szemben egy három gyermeket nevelő, de közmunkás bérből gazdálkodó család mindössze 27 ezer, egy minimálbérből élő család kevesebb 54 ezer forintnyi családi adó- és adókedvezményben részesül.

Az 1. ábra az összesített (az szja-t és a munkavállalói járulékokat is magában foglaló) adókulcs változást mutatja meg jövedelmi szintenként és nevelt gyermekenként 2010 és 2021 között, százalékpontban kifejezve. Az adóreformmal egyértelműen a magas jövedelmű, és a sokgyermekes háztartások jártak a legjobban: egy háromgyermekes, átlagbér dupláját kereső háztartás átlagosan 18,2 százalékponttal kevesebb adót fizetett 2021-ben, mint 2010-ben.

Az alacsony jövedelmek adókedvezményének (adójóváírás) eltörlése miatt a gyermek nélküli, alacsony jövedelmű munkavállalók adókulcsa azonban lényegesen megnőtt.

Kevésbé ismert tény, hogy a minimálbért kereső egygyermekesek adóterhelése is érdemben, mintegy 9,5 százalékponttal nőtt 2010-hez viszonyítva. Ennek oka, hogy egygyermekes adózók csekély adókedvezménye nem ellensúlyozta az adójóváírás kivezetésének a hatását. Az adóreformnak ez az eleme azért is meglepő, az új családi adókedvezmény egyik célja a kormányzati kommunikáció szerint éppen a gyermekvállalás ösztönzése volt – a harmadik gyermekek pedig első nélkül nem fognak megszületni.

Hol helyezkedik el a magyar adórendszer nemzetközi összehasonlításban?

Az EU-országok között Magyarországon a legmagasabb az alacsony munkajövedelmű, gyermektelen munkavállalók adóterhelése. Ennek mindenekelőtt az az oka, hogy a magyar személyijövedelemadó-rendszer Európában ritka módon már nem tartalmaz semmilyen jóváírást vagy kedvezményt, ami az alacsony jövedelmű gyermektelen adózók adóterhelését csökkentené, holott az adójövedelmek adómentessége/adókedvezménye még az egykulcsos szja rendszerek többségében is megtalálható. A magasabb jövedelmű, gyermektelen adózók teljes adóterhelése tekintetében már az EU-országok középmezőnyébe tartozunk. Fontos megjegyezni, hogy Magyarország kevés EU-s ország egyike, ahol a gyermektelen adófizetők esetében az alacsony és a magas jövedelműek adóterhelése megegyezik. (ld. 2. ábra).

A családi adókedvezmény az egygyermekes családok esetében nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony, míg a sokgyerekes, alacsony jövedelmű családok esetében nagyjából átlagosnak tekinthető.

Ezzel szemben a magas jövedelmű, sokgyermekes családok számára igénybe vehető kedvezmények mértéke Európa élmezőnyébe tartozik.

Hogyan csoportosítja át az adórendszer a jövedelmeket?

E kérdés megválaszolásához először az egyéni adózókat jövedelmük szerint sorba rendeztük, majd megvizsgáltuk, hogy az egyes jövedelmi tizedek adózói átlagosan mekkora adóteherrel szembesülnek. A számítás során az szja mellett figyelembe vettük a munkavállalói járulékokat, így a családi járulékkedvezményt is. Számításaink szerint 2020-ban az átlagos adóteher az egyes adózói tizedekben 30,5-32 % között mozgott, az alacsony és a magas jövedelmi tizedek terhelése tehát még a családi adókedvezményt figyelembe véve is nagyon hasonló (ld. 3. ábra). Vagyis az egyes jövedelmi tizedek között gyakorlatilag nincs jövedelemátcsoportosítás, adózás előtti és utáni részesedésük a teljes jövedelemből szinte megegyezik.

Az ábrából látható, hogy elsőre talán meglepő módon, a családi adókedvezmény (a családi adó-, járulékkedvezmény és a négygyermekes anyák szjamentessége együttesen) összességében minimálisan téríti el az átlagos adóterhelés elosztását. Ez több okra vezethető vissza. Egyrészt, az összes adózónak csak a 23 százaléka érvényesít családi adókedvezményt. Ezen belül is az igénylők közel fele a minimális összegű, egy gyermek utáni kedvezményt kapja. A jelentős kedvezményt jelentő, legalább három gyermek után járó adókedvezményre ugyanakkor csak hat igénylőből egy jogosult. Ennek megfelelően a gyermekekkel kapcsolatos összes adó- és járulékkedvezmény nettó értéke az összevont jövedelemnek csupán két százalékát teszi ki.

A másik ok, hogy bár 2014 óta járulékból is levonható, így az alacsonyabb jövedelműek is jobban igénybe tudják venni, továbbra is igaz, hogy minél több jövedelme van egy adózónak, várhatóan annál több családi adókedvezményhez jut: az adózók legalsó tizedében a családi kedvezményt igénylők átlagosan havi hétezer, a legfelső tizedbe tartozó gyermekesek átlagosan csaknem havi 40 ezer forintnyi kedvezményben részesültek 2020-ban. Igaz, az érvényesített kedvezmények jövedelemhez viszonyított aránya valamelyest kisebb a gazdagabbak esetében.

Ennek megfelelően, ahogy haladunk a magasabb jövedelmi tizedek felé, egyre nő a családi adókedvezményre költött költségvetési összeg is.

Becsléseink szerint 2020-ban az adófizetők legfelső jövedelmi tizedének jutott a kedvezmények több mint egyötöde, és az adófizetők felső három jövedelmi tizede kapta a kedvezmények csaknem felét. Ez több, mint kétszer annyi, mint amennyi az adófizetők alsó három tizedének összesen jut (kb. 32 milliárd forint). Az adófizetők felső három jövedelmi tizede kapta a kedvezmények csaknem felét, 168 milliárd forintot (ld. 4. ábra).

A családi adókedvezmény legnagyobb nyertesei a legfelső jövedelmi tized három- vagy többgyermekes adófizetői: 2020-ban ez a 22 ezer adófizető, a gyerekkedvezményt igénylő összes adózó mindössze két százaléka kapta a teljes családi adókedvezmény egytizedét, a legalább három gyermek után igénybe vett kedvezmények csaknem harmadát, közel 34 milliárd forintot.

Ha az szja mellett a vásárlások után fizetendő áfakulcsot is figyelembe vesszük, az adóterhelés a jövedelmek növekedésével párhuzamosan nem hogy nem nő, hanem egyenesen csökken. Becslésünk szerint a legfelső jövedelmi tizedbe tartozók összességében nagyjából 6-8 százalékkal kevesebb adót fizetnek jövedelmeik után, mint a legalsó jövedelmi tized háztartásainak tagjai. Ennek alapvetően az az oka, hogy jövedelmükhöz mérten az alacsony jövedelműek több áfát és szja-t fizetnek, mint a magas jövedelműek.

Az már nem az elemző közgazdászok, hanem az olvasó feladata, hogy eldöntse, megfelel-e a jó társadalomról alkotott elképzeléseinek egy ilyen jövedelemadó-rendszer.

Hajnal Áron a Budapest Intézet és a  Corvinus Egyetem,

Krekó Judit az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézete és a Budapest Intézet,

Scharle Ágota a Budapest Intézet munkatársa.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

Holdblog

A Föld legnagyobb részvénytársasága

Kevés olyan közvetlen biológiai jellemzőt találunk, ami kiemelne minket a többi faj közül, leginkább fejlett kommunikációs képességeink tesznek minket azzá, amik vagyunk. Lehet minket, embere

Kiszámoló

Kiszámoló bankszámla......helyett

Most, hogy a Raiffeisen valami okból elkezdte elüldözni a prémium ügyfeleket (pedig nemrég még 50 ezer forintot is fizetett ugyanezen embereknek, hogy nála nyissanak számlát), arra gondoltam, hog

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Főpolgármester-választás: Karácsony Gergely győzött, de új választás jöhet Budapest vezetéséért

Könyvelő

Könyvelő
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
használt ruha, turi